Batta Elek

Órásmester,

Nyíregyháza

szszb_03-18_batta_elek.jpgAz óra a pontosság szimbóluma, Batta Elek pedig évtizedek óta az órák világában él. Igazából nem készült tudatosan erre a pályára, de kamaszéveinek eseményei szinte törvényszerűen sodorták ide. Az eltelt évek alatt pedig megszerette és ma már gyermekei is részesei a vállalkozásának.

Édesapja, Batta Elek textil-divat, később fűszer csemege kereskedést vezetett. Édesanyja, Benedek Olga a háztartás, a gyermeknevelés gondjait vállalta magára. Testvérei közül Éva meghalt, Olga műtősnő és Kati szintén a családi kereskedelemben találta meg a helyét. Még alig töltötte be a tizenkettedik évét, amikor Batta Elek már a darálóban dolgozott az édesapja helyett, hordta a garatba a gabonát.

Talán a kemény munka tette, talán a korabeliekhez képest elmaradt szórakozás, mindenesetre ’56-ban elege lett a munkából és úgy gondolta, elmegy világot látni. Pestig jutott el, ám mégis hazatért. Otthon sírva találta a szüleit, s akkor egy életre megértette: neki a sors itt rendelt helyet, az ő hazája az a maroknyi terület, ami a szülői házhoz köti.

A Kossuth Gimnáziumban érettségizett, latinból, magyarból, történelemből dicséretet kapott, s akkoriban még a világot jelentő deszkákat választotta volna szíve szerint. Irodalmi színpad tagja volt, egy zenekarban dobolt. Zoránék mögött ez a zenekar második helyet szerzett a Ki mit tud?-on. Jellemző, hogy az édesapja eladott boltjából is egy dobot vett… Viszont a fáskamrában barkácsolt, például madárkalitkát, s ezeknek az árából fedezte a kiadásait.

Irodalmi próbálkozásainak szintjét jelzi, hogy Hetey Lászlóval, Kozák Andrással együtt versenyzett, de mellettük neki a harmadik hely jutott. Úgy gondolta, bármire is vállalkozzék az életben, azt csak kifogástalanul és magas szinten szabad csinálni.

Kitanulta az órásmesterséget, majd szakmai hozzáértése révén őt kérték fel, hogy tanítsa a leendő órásokat a 107-es szakmunkásképzőben. Huszonnégy éven át oktatta a fiatalokat a szakmára és nevelte emberségre. Műszaki tanári diplomát szerzett és mestervizsgát tett.

Amikor a vállalkozások zöld utat kaptak hazánkban, 1989-ben Batta Elek is megnyitotta az első órakereskedését. Úgy látta, hogy befektetett munkával lehet pénzt keresni. Közben a családtagjai is kedvet kaptak ehhez a tevékenységhez. A felesége, Bihari Mária könyvelő és órás. Beáta lánya matematika-kémia szakos tanár, Debrecenben él a családjával. A férje, Iványi Béla fizikus. Mónika fodrász, de most a családi vállalkozás alkalmazottja. A férje, Kazinczi Ferenc, gépészmérnök, két kisfiuk született: Ferike hét, Marci hároméves.

− Már s hazai piacon is megjelentek és szerencsére polgárjogot nyertek az igényes áruk − hallottuk Batta Elektől. − Mi soha nem akartunk konkurenciát jelenti a KGST-piacnak. Hisszük, hogy az emberek még a nehezebb megélhetési körülmények közepette is adnak arra, hogy szép holmit hordjanak. Egyébként az óra az egyszerű és praktikus időmérő eszközből mára divatcikké vált. Jó lenne elérni, hogy egyszer mindenki megengedje magának, hogy más-más órát viseljen alkalomra, hétköznapra és sportoláshoz.

− A választék már itthon is megvan, most már az igény kialakításán fáradozunk. Rájönnek a fogyasztók, hogy a minőségnek ára van, viszont ezek olyan termékek, amelyek nem kopnak, nem romlanak el. Ma már nem kell külföldre menni, ha jó minőségű Casio, Seiko, Citizen órát akar valaki vásárolni. Szakmai érdekesség, hogy megjelent az atomóra, amelyet egyáltalán nem kell újból és újból beigazítani.

Ahogy telt az idő, úgy bővült a vállalkozás. Nemrégiben Batta Elek kapta meg az óraforgalmazók kelet-magyarországi képviseletének jogát, s vezeti ezt a nagykereskedést. Így a környékbeli óraforgalmazóknak nem kell Pestre vagy Dunántúlra utazniuk, ha új holmit akarnak beszerezni.

Az órásmester szabad idejében barkácsolt egy világórát és a Vagyok olyan mester elnevezésű vetélkedőn a megyei első helyezést is megszerezte. Mindig is izgatták a technikai kérdések. Egyszer például megszerkesztett egy órapróbagépet, amely a mechanikus órák gyors kipróbálására szolgált. Sajnos, szabadalom nem lett belőle, még dolgozni kellett volna a műszaki rajzon.

Kiegyensúlyozott családban él. Úgy érzi, a saját életének a kovácsa és soha nem várt arra, hogy valaki más oldja meg az ő problémáját. Sokkal keményebb ma az élet, s ehhez mindenkinek alkalmazkodni kell. Ezért nem érti meg, hogy egyesek csak tartják a markukat, ahelyett, hogy igyekeznének maguk is tenni sorsuk jobbra fordulásáért.

Szabad idejében kertészkedik, az unokáival szívesen tölti az időt. Úgy érzi, megtalálta a helyét. Amit elért, családjával együtt érte el.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 3. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1995.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése