Nyíregyháza

A színes és kiváló egyéniségekben bővelkedő mai magyar sporttörténelem lapjain bizonyára Bakosi Béla múltjának megfelelő méretű helyet foglal majd el. A Kemecsén, 1957. június 18-án, Németh Piroska és Bakosi Béla fiaként anyakönyvezett gyermekről akkor még senki sem gondolta, hogy ő lesz az, aki két évtizedig fénylő csillaga lesz az ország könnyűatlétikája egén. Egyetlen testvére, Zsuzsa, a megyei kórház adminisztrátora. Gyermekeivel együtt Nyíregyházán él. Bakosi Béla felesége, Szenczi Erika, ismert testnevelés szakos tanár, aki a Zelk Zoltán Általános Iskolában igyekszik megszerettetni a rendszeres testmozgást és az egészséges sportolást a rábízott gyerekekkel. Idősebb fiuk, Balázs ma a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatója a fővárosban. Péter, a fiatalabbik fiú, még általános iskolába jár.

Bakosi Béla a Kossuth Lajos Szakközépiskolában tett sikeres érettségi vizsgát 1975-ben. A diákévek alatt elért kiemelkedő sporteredményei „jutalmául” a MÁV-nál kapott sportállást, ami akkor sokat jelentett a fővároscentrikus szemléletet valló, a vidéket lekezelő hivatalnokokkal szemben. Bakosi Béla 1979-ben 16,90 méterrel magyar rekordot ugrott. Ezt követte egy újabb „kiugró” siker: egy évvel később fedett pályás EB-t nyert Németországban. Az edző nélkül is, egyre jobb eredményeket felmutató fiatalembert a munkaadói mindinkább megbecsülték, s ahol tudták, segítették boldogulását, egyengették pályafutását. A támogatást a sportoló a tőle telhetően igyekezett viszonozni. A moszkvai olimpián Bakosi Béla hetedik helyezést ért el. Két évvel később Milánóban ismét nyer a fedett pályás EB-n, majd néhány hónappal később Athénban, szabadtéren a harmadik legjobb eredmény lett az övé.

Az aktív sportolás mellett eredményesen végezte el a tanárképző főiskolát, s testnevelő tanári szakos diplomát szerezett 1983-ban. Ennek örömére abban az évben sikert sikerre halmozott, s nem csoda, hogy egyre többen ismerték meg a nevét. A főiskolások hagyományos Universiádéján, Bukarestben második, a budapesti fedett pályás EBn harmadik lett. S, hogy koronája is legyen a dolognak, Világkupát nyert az Európa-válogatott tagjaként.

A nyolcvanas évek közepén a sikerek sora folytatódott. 1984-ben, a finn fővárosban, Helsinkiben megrendezett fedett pályás EB-n ismét bronzérmet akasztottak Bakosi Béla nyakába. Az érem színe két évvel később, Madridban sem változott. S itt le kell írnunk az évszámot újfent, mert 1985-ben, Budapesten, a Népstadionban, magyar szabadtéri rekordot ugrott. Az akkor elért 17,23 méteres eredménye csak 2002-ben lett a múlté.

Bakosi Béla élete eddig csak a sikerekről, az örömökről szólt. Mint tudjuk, ezek nem tartanak örökké, bárhogyan is szeretné azt az ember. 1987-ben sérülési hullám éri el. Baj, bajt követ, s a kudarcok sem tesznek jót neki. De mi sem jelzi jobban emberi és sportolói nagyságát annál, hogy 1988-ban, a Budapesten megrendezett fedett pályás EB-n – egy centiméterrel lemaradva a győztestől – lett második a maga 17,25 méteres eredményével. S ezt azóta sem tudta túlugrani senki Magyarországon. A szöuli olimpiát tíz nappal az indulás előtt kellett sérülés miatt lemondania…

Az ötvenhétszeres magyar válogatott könnyűatléta, a többszörös csúcstartó hármasugró, Bakosi Béla, mindössze 33 évesen kényszerült elbúcsúzni az aktív sportolástól. Az ezt követő edzői tevékenységének ideje alatt került a keze alá az ifi korosztályú Vaszi Tünde, aki kora ellenére akkor már hat méter feletti ugrásokra is képes lett.

Ezerkilencszázkilencvenkettőben meg-szűnt az edzői állása, így vállalkozó lett Bakosi Bélából is. Előbb egy vendéglátó-ipari egységet, majd később egy sportszerüzletet vezetett, illetve üzemeltetett.

Ezerkilencszázkilencvenkilencben a szerencse, egykori sportoló társa, Petrika Ibolya személyében újra rámosolygott. Így került a megyei sporthivatal munkatársai közé. Ismét edzősködni kezdett: felnőttekkel és ifjúságiakkal dolgozott. Vaszi Tünde a Sidney-i olimpia előtt került vissza hozzá. Talán Bakosi Béla, az edző munkája is benne van az ott elért nyolcadik helyezésben.

Edzői munkájában egyre inkább teret nyernek a fiatalok, akiknek szívesen adja át tudását, tapasztalatait. Mai tanítványai közül Vas Dávid 2003-ban, a junior EB-n nyolcadik lett. Kaptur Éva, az ifjúsági vb-n, még igen fiatalon, de résztvevő lehetett. S a legnehezebb futószám, a 100 m-es síkfutás középdöntőjéig jutott a már említett junior EB-n az az Ágoston Dávid, aki egy évig nála versenyzett. Az elért 10,32 másodperces idő újfent minősíti az edző munkáját is…

Bakosi Béla, egykori hármasugró, ma edző és sportvezető azon dolgozik, hogy az általa edzett és versenyeztetett 4–5 tehetséges fiatal sportolót kijuttassa a Kínában megrendezésre kerülő, 2008-as olimpiára. Azért veti latba minden erejét és befolyását, hogy az ő álmaik is valóra váljanak, s nem utolsósorban azért, hogy talán valamelyikük, könnyező szemmel állhasson a dobogó legfelső fokán.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 17. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)