Az emlékmű legendája

Szemelvények Hajdu Imre Regényes Dél-Borsod című művéből

Évekkel ezelőtt, amikor még egy másik lapnál dolgoztam (úgy hívták Észak-Magyarország), arra kértem az Olvasókat, hogy aki tud valamit a hármas főközlekedési út, Bükkábrány – Vatta közötti szakaszán álló szerény formájú emlékmű eredetéről, történetéről, az ismereteit ossza meg velem. Nos, felhívásomra − amelyhez az emlékmű fényképét is mellékeltem − többen is jelentkeztek, méghozzá egymástól me­rőben eltérő adatokkal, történetekkel.

Mielőtt kivonatolva közreadnánk az összegyűjtött legendákat, azok informálásá­ra, akik netán nem ismerik a szóban forgó jelet, elmondjuk, hogy a „kőhalom-szerű” emlékműben egy fehér gránittábla található, s abban belevésve a magyar királyi korona, egy név: Erzsébet és egy évszám: 1898. Az évszám előtt pedig egy kereszt látható. Az emlékmű minden kétséget kizáróan Erzsébet királynénak, I. Ferenc Jó­zsef osztrák császár és magyar király feleségének állít emléket, akit 1898. szeptem­ber 10-én, délután fél 2 tájban, a genfi Mont Blanc rakparton, egy kiélesített reszelő­vel megölt Luigi Lucheni anarchista.

A magyarbarát Erzsébetnek hazánkban már életében igen nagy volt a kultusza, s ez ha lehet, halála után még fokozódott. Így volt ez mai megyénk területén is. A halála híre az egész népet megrázta. A Pester Lloyd tudósítása szerint például: „Sá­toraljaújhely, szeptember 10. A királyné ellen elkövetett merénylet híre az egész városban egyenesen lesújtó hatást váltott ki. Sok férfi és nő sírt a nyílt utcán, amikor meghallották a rettenetes hírt. ”

Ugyancsak a királyné iránti egykori ragaszkodás, szeretet megnyilvánulásának dokumentumai, amelyekről levélben Balogh Sándor (Miskolc, Táncsics tér 4.) tudó­sít: „Emlékei közül Miskolc – Perecesen, a volt szabadtéri színpad helyén áll 8 darab vadgesztenyefa, melynek szélén áll egy öntöttvas tábla az alábbi felirattal: „1898. Erzsébet királyné fái”. Ezt a táblát állította a Pereces Bányamécs Egyesület, a régi bányamécs jelzésével. Ugyanakkor következtetni lehet a diósgyőri várhoz vezető Vár utca gesztenyefáira is, mivel ez az utca eredetileg Erzsébet királyné útja volt. Az újságban megjelent emlékmű, a felirat évszáma, és a név után ítélve lehetséges, hogy ugyancsak Erzsébet királyné emlékét őrzi.”

Ez − mint már írtam följebb − valóban így van. Számomra csupán az a talány, hogy ki állította és miért pont’ Bükkábrány és Vatta közé ezt az emlékművet? Nos, ezzel kapcsolatban is kaptunk információkat.

Kovács Sándorné (Görömböly, Tárogató u. 14.) személyesen mondta el a követke­zőket: − Ez az emlékmű még az ötvenes években is Görömböly végén, a pesti és harsányi út elágazásánál állt, egy ecetfa árnyékában. Afféle pihenőhely volt. Ami­kor az útkereszteződést a mai formájában kialakították (az utakat szélesítették), a szobrot ledöntötték, a fát kivágták. Sokáig ott feküdt az árokban, majd eltűnt. Évek­kel később láttam viszont Bükkábrány és Vatta között. Hogy milyen apropóból állí­tották föl Görömböly végében? Állítólag, amikor Erzsébet királyné erre járt, megpi­hent azon a helyen.

Azt, hogy a harsányi elágazásnál állt egy ugyanilyen (netán ugyanaz az emlék­mű?), többen is említették. Egy magát megnevezni nem szándékozó olvasó ezt írta: „Erzsébet királynét 1898. szeptember 10-én gyilkolták meg. Az ő emlékére készült minden bizonnyal a szóban forgó bükkábrányi emlékmű. Hasonmását a 60-as évek első felében távolították el a 3-as út harsányi elágazásánál egy hatalmas fával együtt, útépítés során…”

Ugyanarról a szoborról van szó mindkét esetben, ahogyan Kovácsné állítja? Vagy két ugyanolyan formájú, de különböző emlékműről? A helyzetet bonyolítja, hogy Kőfalusi Emil miskolci idegenvezető említ még egy harmadikat is, amit ugyan ő nem látott, de másoktól hallotta, hogy Rakamaznál áll.

A mi szobrunk ügyét talán leginkább Szegedi Józsefné Dombóvári Rózsa (Miskolc, Hejő út 35.) levele vitte előbbre. „Tudatom, az a szobor régen is a 3-as út mellett állt, csak amikor a Csaloda kanyart (korábban halálkanyarnak nevezett rész Vatta és Ábrány között − a szerk. megjegyzése) egyenesbe vették, akkor be akarták törni az útba, az alapba, de édesapám nem engedte, és ő vitette oda, ahol áll, mivel ő volt az útkaparó a múltban és a háború után is Vattán, Dombóvári János. Tőle hallottam, hogy amikor Erzsébet királyné egyszer arra jött, az ő emlékére állították, és az nem árt senkinek, ő azért tette oda, ahol áll most.”

Rendkívül meglepő − mondjuk azt, hogy hihetetlen? − amit Pap Miklós írt Izsófalváról: „35 évvel ezelőtt hallottam az esetet. Európai, vagy világ motoros ver­seny útvonal volt ez az útszakasz is, és egy kiváló motoros versenyző itt lesodródott, életét vesztette, és az ő emlékére állították az emlékművet.”

Mi mindenesetre maradjunk Erzsébet királynénál. Lengyel József nyugdíjas szak­oktató (Miskolc, Rákóczi u. 26.) írta: „Bükkábrányi születésű vagyok, ott élt a nagy­apám, és az édesapám is. Gyermekkoromban sokat kérdezősködtem tőlük az emlék­művel kapcsolatban. Ők a következőket mesélték… Wittelsbach bajor hercegnő (a későbbi Erzsébet királyné − szerk. megjegyzése) Magyarországon sokfelé járt-kelt és a magyar uralkodó osztály képviselőivel széles körű kapcsolatot teremtett. A legjobb tudomásom szerint az emlékmű melletti területen Kassáról Budapest felé jövet olyannyira elfáradtak az emberek és a lovak, hogy tábort kellett verni, és a királyné és kísérete két napig ezen a területen pihent. Ennek az emlékére állították fel ezt az emlékművet.”

Dr. Pfliegler Kálmán (Miskolc, Petőfi u. 10.) természetesen egy másik változatról tud. „Erzsébet királyné Bártfa-fürdőn szeretett pihenni − szobra ma is áll −, s útban Bécs felé ezen a helyen pihent meg. Ennek tiszteletére az akkori főispán állíttatta az emlékművet.”*

Ahány informátor, annyi információ, annyi legenda. Hogy melyik az igazi, egyál­talán köztük van-e az igazi, nem tudjuk. Az egész annyira rejtélyes, akár (sok más vonatkozásban) a Monarchia egykor volt, magyarbarát, szomorú szemű királynéja.

(Szerkesztette M. Szlávik Tünde)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése