Antal József

Beruházási osztályvezető,

Nyíregyháza

szszb_19-12_antal_jozsef.jpgA folyók mellett élők örök időkre megtanulták Petőfi Sándor A Tisza című versének ezen sorát: „Zúgva, bőgve törte át a gátot, El akarta nyelni a világot!” Sokszor megtapasztalhatták a máskor oly szelíd folyó féktelen éhségét. Elégszer látta azt közvetlen közelről Antal József vízügyi szakember is, mégpedig védelmi osztagvezetőként. Jelenlegi titulusát tekintve: a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság beruházási osztályvezetője, akinek eddigi élete az árvízekkor éppen e roppant veszélyes megzabolázásokról, míg az úgynevezett békeidőben a folyók nyugalmának megőrzésére törekvő alkotómunkáról szól. Megyénk folyóvizekben gazdag. Az igazgatóság égisze alá tartozó terület nagyjából megegyezik a megye földrajzi határa által rajzolt területtel.

Antal József 1946. május 27-én Kabán született. Édesapja életvédelmi nyomozó volt, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányságtól ment nyugdíjba, alezredesként. Az édesanyja pénztárosi munkakörben dolgozott, a szülők válása után az apja Debrecenben maradt, míg édesanyja a fiát követve Nyíregyházára költözött. A családjával Tiszaújvárosban lakott egyetlen lánytestvére, sajnos 1991 óta már nincs az élők sorában. Visszatekintve: apja foglalkozása miatt a családnak sokat kellett költöznie, így aztán az iskolás évek meglehetősen változatosan teltek Antal József számára.

Volt kisdiák Hajdúnánáson és Polgáron. Középiskolába újra Hajdúnánásra, a jó nevű Kőrösi Csoma Sándor Gimnáziumba járt, ott is érettségizett ezerkilencszázhatvannégyben. Onnan – az Országos Vízügyi Hivatal ösztöndíjasaként – egyenes út vezetett a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karára, ahol vízépítőmérnöki szakon szerzett 1970-ben diplomát. Még az egyetemi évek alatt, ezerkilencszázhatvanhétben megnősült, s a kislányuk is megszületett. A felesége, lánykori nevén Szántó Beatrix Erzsébet, ma már nyugdíjas, a nyíregyházi Zay Anna Egészségügyi Szakközépiskola szaktanára volt. Ám egészségügyi oktatási szakértőként és kommunikációs önismereti tréningvezetőként ma is aktívan dolgozik.

A friss diplomával Debrecent és Miskolcot célozta meg, végül is 1970. július 15-én Nyíregyházán, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságon kötött ki. Másnap már kis családját az Északi körúti lakásukban tudhatta. Kezdetben idegenként hatott rájuk a fejlődése elején járó város, különösen a budapesti háttérből kiszakított feleségének volt nehéz megszoknia Nyíregyházát. Mára igazi lokálpatriótákká váltak. Antal József az igazgatóságnál előbb műszaki előkészítő, kalkulátor, építésvezető, majd termelési szakaszmérnök-helyettes, gépészeti üzemvezető, termelési osztályvezető, termelési igazgatóhelyettes, 1994 és 1999 között pedig ügyvezető igazgatóként tevékenykedett a Felső-Tisza-vidéki Vízépítő Kft.-nél. Az igazgatóság beruházási osztályvezetője 1999-től.

Számtalan kivitelezési munka fűződik nevéhez. Néhányat megemlítve: a Szamos nagyvízi mederrendezése során a műtárgyak (Komlódtótfalu, Szamossályi) és töltések építése, a Szamos-túrközi zárógát műtárgyainak megvalósítása, belvízi szivattyútelepek (Nagyhalász, Szabolcsveresmart) kivitelezése, a Felső-szabolcsi és a Tisza-Szamos közi térségi komplex meliorációs munkák, esőztető öntözőtelepek (Rakamaz, Tiszanagyfalu, Gávavencsellő) építése, települési és szennyvízhálózatok építése Balkány, Ibrány, Mezőladány és Terem községekben; csúszózsaluzatos víztoronyépítések Hodászon, Kállósemjénben, Záhonyban. Baj esetén a védelmi osztag tagjaival együtt bizonyította: legény a gáton. Védelmi osztagvezető-helyettesként tevékenykedett 1971–1975 között, majd egészen 1998-ig volt osztagvezető, 1999-től, pedig lokalizációs és építési szakcsoport vezetője.

Antal József eddigi tevékenységét több kitüntetés is fémjelzi: többszörös Kiváló Újító, Kiváló Dolgozó, magáénak tudhatja az árvízvédelemért elismerések valamennyi fokozatát, a legutóbbi víz világnapján, 2004. március 22-én, pedig megkapta a Sajó Elemér-emlékplakettet, amelyet a szegedi központi ünnepségen vett át. Három gyermeke közül a lánya (kanadai férje által) Pepperdine Andrea Nyíregyházán él a családjával, a Waldorf-iskolában és az ILS-ben angolt tanít, férje számítógépes programozóként a világot járja. Két gyermekük van: Szonja negyedikes a Waldorfban, Panna óvodás. A művészi hajlamból is jutott a családba a felesége révén, akinek édesapja Szántó (Szalóky) Géza festőművész volt, míg anyai nagybátyja Kolozsvári Grandpierre Emil író. Valószínűleg ennek köszönhetően ikerfiai művészek lettek, Szabolcs reklámfotós, míg Szilárd üvegtervező iparművész, mindketten a fővárosban élnek.

Az, hogy a névazonosságom ellenére nem lettem miniszterelnök, miként néhai Antall József, nem bánom. Jól érzem magam a bőrömben, a családom és munkatársaim körében – mondta Antal József.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 19. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése