Nyíregyháza

A Bujtos szerelmese. Ott született, a házuk szinte a tóba lógatta a lábát. Most felnőtt fejjel ott épít házat a családjának Albert Attila. Aki a Bujtosról szeretne megtudni valami fontosat, nyugodtan forduljon a környezetvédelemmel, parkfenntartással foglalkozó vállalkozóhoz.

Ő a gyakorlatot helyezi előtérbe az elmélet helyett, s az utóbbi években olyan látványos fejlődésnek lehetünk tanúi, amelyet a régi nyíregyháziak elképzelni is alig tudtak az évtizedeken át Csipkerózsika-álmát alvó városrészről.

Albert Attila édesapja Albert Andor nyugdíjas üzletszerző, a városi közmunkatanács elnökeként megbecsülésnek örvendett. Bizonyára az ő példája is közrejátszott abban, hogy a fia örökölte a közügyek iránti érdeklődést és ő maga is tevőlegesen részt vesz a város mindennapjainak szervezésében, a bujtosi városnegyed arculatának formálásában. Édesanyja, Tóth Lujza a vendéglátóiparból, üzletvezetőként vonult nyugdíjba.

Felesége Kaposi Irén agrármérnök, jelenleg az SZDSZ területi irodáját vezeti. Lánygyermekük, Ágnes már felnőtt.

A vállalkozó a Kossuthban érettségizett 1967-ben, amikor a jó nevű intézményt szakközépiskolaként jegyezte a város. Tanfolyamok tucatjain csiszolta a tudását, ismerkedett meg jó néhány szakma sajátosságaival. Legutóbb környezetvédelmi asszisztensi képesítést szerzett.

Hatéves korától rendelkezik horgászigazolvánnyal, és azóta is hódol ennek a szenvedélynek. Négy-öt kilós amurokat gyakran fogott már a bujtosi tóban, de a rekord mégis a leveleki tóhoz fűződik, tizenhét kilót nyomott az amur, ami horogra akadt.

Vadregényes vidék ez a vízi világ. A 12 hektárnyi vízfelület egész évben kikapcsolódási lehetőséget kínál a városlakóknak. A legutóbbi télen például ezrek korcsolyáztak a befagyott tavon, negyvenegy napon át üzemelt a korcsolyapálya. Tavasszal rendbe teszik a vízpartot és a környéket. Ahogy az első napsugarak tavaszi fényben fürdetik a Bujtost, családok telepednek ki a tópartra, főznek, horgásznak, sportolnak, pihennek. Nemrégiben százötven család töltötte a hétvégét itt.

Óriási kincs ez egykori agyagbánya után kialakult tó, készült is rá rendezési terv, miként lehet pihenőparkot létesíteni belőle.

A pénzhiány mindig megakadályozta a legszebb elképzelést is. Most nagy reményeket fűznek a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumtól várható több mint 60 millió forinthoz, személyesen Baja Ferenc miniszter is fontosnak tartja a Bujtos mint városliget kiépítését. Albert Attila pedig a városi önkormányzattól a Közterület-fenntartó Vállalat közreműködésével komoly feladatokat kap a kivitelezés egyes elemeire.

Nemrégiben három és fél hektáron alakított ki egy szép kis ligetet. A városi pályázat révén lehetőség nyílna a tó élővé tételére, a kotrásra, az egyik csapadékcsatornán duzzasztót építenének, két mélyfúrású kút szükséges, sőt a szennyvízcsatorna is halaszthatatlan. A tervek szerint kilencvenhat kora nyarán indul a felújítás és várhatóan kilencvenhétben már a megújhodott Bujtos várja a szórakozni, kikapcsolódni vágyókat.

A sport mindig is meghatározó eleme volt a városrész életének. Ezerkilencszázkilencvenöt decemberében hozták létre a Bujtos sporthorgász és tájvédelmi egyesületet, amelynek tagjai és pártolói a negyven éve elhanyagolt környék emberarcúvá válását szorgalmazzák. Nemcsak szavakban, hanem két kezük munkájával is.

Sokat várnak a készülő sporttörvénytől, mert az alagcsövezett labdarúgó pálya megérdemelné a felújítást és az ifjú focipalánták nyugodtabban rúghatnák a pettyest a füves stadionban. Akár a városi diáksport számára is hasznosítható lenne ez a pálya.

Régi típusú, de bent minden komforttal ellátott parasztházat akar építeni Albert Attila. Kalákában, mert a baráti, rokoni közösség számára igen fontos, s egyúttal jó alkalom a találkozásra, a közös ügyek megbeszélésére egy ilyen házépítés.

Most éppen a kertészetet tanulja egy barátjától a vállalkozó, mert úgy véli, minden területen kell egy bizonyos szintű ismerettel rendelkeznie, hogy megnyugtató módon tudja elvállalni a megbízatásokat.

Bár a családjában azt tapasztalta, a közügyek igen fontosak a szülei számára, ő maga nem gondolt eleinte aktív politizálásra. A rendszerváltozás idején a szabaddemokraták programja nyerte el a tetszését, és ma is azt mondja: a liberális eszmék nemcsak hazánkban, hanem Európában is a választópolgárok húsz százalékát ösztönzik arra, hogy rájuk szavazzanak. Így a mérleg nyelvének fontos szerepét is betöltik jó néhány kormányban.

Albert Attila annak örül, hogy a várospolitikában mind nagyobb szerephez jutnak a konkrét feladatokra vállalkozó emberek. Akik nemcsak szépen fogalmazzák azt, mit kellene tenni másoknak, hanem ők maguk az elsők közt látnak munkához. Közéjük tartozik ő is.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1996.)