Ahonnan elindult a hírnév felé Tompa Mihály

Szemelvények Hajdu Imre Regényes Dél-Borsod című művéből

A magyar irodalom jeles alakját, Tompa Mihályt − annak ellenére, hogy Gömör vármegyében született és halt meg −, nagyon sok szál kötötte Borsod megyéhez.

Ez érthető annak, aki ismeri a költő családfáját. Ugyanis eleinek ősi fészkei Ónod, Tiszatarján és Igrici községek voltak. Nagyapja, aki afféle „gyalognemes” volt, há­zasság révén került a Tiszaújvároshoz közeli Igricibe.

Ott született és ott élt gyermekkorában a költő apja is, akit szintén Mihálynak hívtak, s aki − miután felnőtt − kitanulta a csizmadia mesterséget.

Mint vándorcsizmadia vetődött el Rimaszombatba, ahol aztán nem csak a szakmá­ja rejtelmeivel ismerkedett meg mélyebben, hanem csizmadiatársa leányával is, akit Bárdos Zsuzsannának hívtak. Nem szaporítva a szót, ebből az ismeretségből szerelem, a szerelemből pedig házasság született. S e frigy gyümölcseként látta meg a napvilágot 1817. szeptember 28-án Rimaszombatban a későbbi jeles poéta, Tompa Mihály…

…aki anyja halála miatt nagyon korán árvaságra jutott. Bohém, gyakran részeges apja képtelen volt a nevelésére, ezért a gyermek Miskát Igriciben élő nagyszülei vették magukhoz. 1821-et mutatott a naptár, amikor a félárva fiú apai nagyanyja házába került.

Az Igriciben eltöltött évek nem a boldog gyermekkort jelentették számára. Az érzékeny lelkületű gyermeknek durva, rideg volt a környezet. A szegény nagyszülők és a faluban élő rokonok nap mint nap robotoltak a mindennapiért, senki nem akadt körülöttük, aki törődött volna a tehetséges gyermek lelkivilágával.

„A gyermek Tompa Mihálynak − írta Miklós Róbert −a lehető legsivárabb sors jutott… Egy egész Tompa-had vette körül. Szorgalmas, kemény paraszti munkához szokott, de durva, lelketlen emberek, akik testvérbátyjuk léhaságát, bűneit-vétkeit mintha a félárván akarták volna megtorolni.”

Szegénysors és parasztsors várt Igriciben a Miska gyerekre, aki gyakran volt egyedül, és a munkába belefáradt környezetből sokszor a mezőkre, nádasokba, berkekbe menekült, s a természetben keresett menedéket. Nagyon szerette ezt a síkvidéki, ligetes dél-borsodi tájat.

Igriciben végezte az elemi iskoláit. 1829-ig tanult a kis falusi iskolába, majd ő is beállt földművesnek. Hogy mégsem lett Tompa Mihályból végérvényesen paraszt, az a véletlen műve. Szerencsére akadnak ilyen véletlenek minden ember életében. Az persze más kérdés, ki, hogyan él a véletlenül ölébe pottyant lehetőséggel.

Történt, hogy 1831-ben, 3 éves rektori megbízatással új tanító érkezett Igricibe. Úgy hívták, Bihary György. Bihary kisgyőri származású volt (vagyis megyénkbeli), s szegény paraszti családból származott. Tehetsége és patrónusai révén azonban el­jutott Sárospatakra, és tanult ember lett belőle.

Bihary rektor úr Igriciben rögtön felismerte: Tompa Mihály többre született annál, minthogy az eke szarva mellett álljon. De nem csak a felismerésig jutott el! Elhatározta, hogy segít neki kitörni abból a környezetből. Rávett két földbirtokos családot, hogy fiaik − Szentimrey Ferenc és Pásztor István − mellé vigyék el inasdiáknak Sárospatakra Tompa Mihályt. Így is történt. S így lett 1832. november 17-én, 15 éves korában Tompa Mihály pataki diák.

A további sorsa már közismert. Annyit még elárulok, hogy Tompa mindig hálásan gondolt az útját egyengető Bihary rektor úrra, sőt, korán elhunyt patrónusa családjának később ő lett a patrónusa.

Tompa Mihály emlékét napjainkban, Igriciben a református templom szószékének falába elhelyezett márványtábla, s a templom kertjében felállított mellszobor őrzi.

Az 1880. május 17-én leleplezett táblán némileg pontatlan szöveg olvasható: E községben élt Tompa Mihály 1821 -ik évtől 1830-ig. Megjelölték nő és leány tisztelői 1879-ben. Az avatási ünnepségről a korabeli krónikás ezt írta:
„E családias színezetű ünnepélynek legszebb Jelleget mindenek felett talán éppen az kölcsö­nöz − állapítja meg Kerékgyártó Elek −,hogy az emlékkő létrejövetelét a nőnem ifjú tagjai kezdeményezték… Budapest fővárosunk egyik polgári iskolájának növendé­kei, áthatva a Tompa költészetének nemes irányától, annak nagy gyönyörűség közt bölcs elveket tolmácsoló tárgyaitól, szerény gyűjtésök által tették meg az első lépést ez emlékkő létesítését illetőleg. ”

A tíz forintot eredményező gyűjtést bizonyos Müller Irma indította meg 1877. au­gusztus havában, s az összeget Tompa egykori lakóházának megjelölésére ajánlotta fel. A kezdeményezéshez aztán csatlakoztak „a borsodi hölgyek” is. A márványtáb­la végül is „egy jeles hazafi” támogatásával készülhetett el. Mivel a megjelölendő ház fala nem bírta volna el a megterhelést, ezért a táblát végül a templomba helyez­ték el.

A költő mellszobrát már jóval később, 1996. szeptember 28-án leplezték le az igrici templomkertben. A mű Igó Aladár hanvai szobrász alkotása.

(Szerkesztette M. Szlávik Tünde)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése