Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Ahonnan elindult a hírnév felé Tompa Mihály
Szemelvények Hajdu Imre Regényes Dél-Borsod című művéből
A magyar irodalom jeles alakját, Tompa Mihályt − annak ellenére, hogy Gömör vármegyében született és halt meg −, nagyon sok szál kötötte Borsod megyéhez.
Ez érthető annak, aki ismeri a költő családfáját. Ugyanis eleinek ősi fészkei Ónod, Tiszatarján és Igrici községek voltak. Nagyapja, aki afféle „gyalognemes” volt, házasság révén került a Tiszaújvároshoz közeli Igricibe.
Ott született és ott élt gyermekkorában a költő apja is, akit szintén Mihálynak hívtak, s aki − miután felnőtt − kitanulta a csizmadia mesterséget.
Mint vándorcsizmadia vetődött el Rimaszombatba, ahol aztán nem csak a szakmája rejtelmeivel ismerkedett meg mélyebben, hanem csizmadiatársa leányával is, akit Bárdos Zsuzsannának hívtak. Nem szaporítva a szót, ebből az ismeretségből szerelem, a szerelemből pedig házasság született. S e frigy gyümölcseként látta meg a napvilágot 1817. szeptember 28-án Rimaszombatban a későbbi jeles poéta, Tompa Mihály…
…aki anyja halála miatt nagyon korán árvaságra jutott. Bohém, gyakran részeges apja képtelen volt a nevelésére, ezért a gyermek Miskát Igriciben élő nagyszülei vették magukhoz. 1821-et mutatott a naptár, amikor a félárva fiú apai nagyanyja házába került.
Az Igriciben eltöltött évek nem a boldog gyermekkort jelentették számára. Az érzékeny lelkületű gyermeknek durva, rideg volt a környezet. A szegény nagyszülők és a faluban élő rokonok nap mint nap robotoltak a mindennapiért, senki nem akadt körülöttük, aki törődött volna a tehetséges gyermek lelkivilágával.
„A gyermek Tompa Mihálynak − írta Miklós Róbert −a lehető legsivárabb sors jutott… Egy egész Tompa-had vette körül. Szorgalmas, kemény paraszti munkához szokott, de durva, lelketlen emberek, akik testvérbátyjuk léhaságát, bűneit-vétkeit mintha a félárván akarták volna megtorolni.”
Szegénysors és parasztsors várt Igriciben a Miska gyerekre, aki gyakran volt egyedül, és a munkába belefáradt környezetből sokszor a mezőkre, nádasokba, berkekbe menekült, s a természetben keresett menedéket. Nagyon szerette ezt a síkvidéki, ligetes dél-borsodi tájat.
Igriciben végezte az elemi iskoláit. 1829-ig tanult a kis falusi iskolába, majd ő is beállt földművesnek. Hogy mégsem lett Tompa Mihályból végérvényesen paraszt, az a véletlen műve. Szerencsére akadnak ilyen véletlenek minden ember életében. Az persze más kérdés, ki, hogyan él a véletlenül ölébe pottyant lehetőséggel.
Történt, hogy 1831-ben, 3 éves rektori megbízatással új tanító érkezett Igricibe. Úgy hívták, Bihary György. Bihary kisgyőri származású volt (vagyis megyénkbeli), s szegény paraszti családból származott. Tehetsége és patrónusai révén azonban eljutott Sárospatakra, és tanult ember lett belőle.
Bihary rektor úr Igriciben rögtön felismerte: Tompa Mihály többre született annál, minthogy az eke szarva mellett álljon. De nem csak a felismerésig jutott el! Elhatározta, hogy segít neki kitörni abból a környezetből. Rávett két földbirtokos családot, hogy fiaik − Szentimrey Ferenc és Pásztor István − mellé vigyék el inasdiáknak Sárospatakra Tompa Mihályt. Így is történt. S így lett 1832. november 17-én, 15 éves korában Tompa Mihály pataki diák.
A további sorsa már közismert. Annyit még elárulok, hogy Tompa mindig hálásan gondolt az útját egyengető Bihary rektor úrra, sőt, korán elhunyt patrónusa családjának később ő lett a patrónusa.
Tompa Mihály emlékét napjainkban, Igriciben a református templom szószékének falába elhelyezett márványtábla, s a templom kertjében felállított mellszobor őrzi.
Az 1880. május 17-én leleplezett táblán némileg pontatlan szöveg olvasható: E községben élt Tompa Mihály 1821 -ik évtől 1830-ig. Megjelölték nő és leány tisztelői 1879-ben. Az avatási ünnepségről a korabeli krónikás ezt írta:
„E családias színezetű ünnepélynek legszebb Jelleget mindenek felett talán éppen az kölcsönöz − állapítja meg Kerékgyártó Elek −,hogy az emlékkő létrejövetelét a nőnem ifjú tagjai kezdeményezték… Budapest fővárosunk egyik polgári iskolájának növendékei, áthatva a Tompa költészetének nemes irányától, annak nagy gyönyörűség közt bölcs elveket tolmácsoló tárgyaitól, szerény gyűjtésök által tették meg az első lépést ez emlékkő létesítését illetőleg. ”
A tíz forintot eredményező gyűjtést bizonyos Müller Irma indította meg 1877. augusztus havában, s az összeget Tompa egykori lakóházának megjelölésére ajánlotta fel. A kezdeményezéshez aztán csatlakoztak „a borsodi hölgyek” is. A márványtábla végül is „egy jeles hazafi” támogatásával készülhetett el. Mivel a megjelölendő ház fala nem bírta volna el a megterhelést, ezért a táblát végül a templomba helyezték el.
A költő mellszobrát már jóval később, 1996. szeptember 28-án leplezték le az igrici templomkertben. A mű Igó Aladár hanvai szobrász alkotása.
(Szerkesztette M. Szlávik Tünde)
Hasonló
A windsori herceg Borsodivá...
Csata a Sajó partján
Mi történt a körömi mezőn?...
A magyar Golgota Muhinál
Város a pusztában: Mezőcsát...
Kiss József, az utolsó költ...
Gelej szülötte erdélyi püsp...
Őseink gépei, gépeink ősei
Miért lövette le Görgey Udv...
A tomorvári kőkalapács
Az életet mentő bogácsi bor...
Tájház a hegyoldalban
Ahol gyermek volt és boldog...
A miskolci bor a béke bora
Aki magyar irodalomból megb...
Gárdonyi Géza és báró Eötvö...
Derenk, az Istvánmajorba so...
Girincs privilégiuma: a Kül...
Ónod szülötte, Patak nagyas...
Vár állott, most várrom áll...
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése