Székely legény felesküszik a román seregben

Feri bátyám mindig lázadó szellemű ember volt. Akadt is baja emiatt, de sosem adta fel

Még idén vagyunk. Pillanatnyilag. Vagyis a jelenben. Ami nem tart sokáig. Az egyetlen idő, amely irtózatosan rövidtávú. Hiszen most éppen most van. Ellenben egy másodperc múlva már múlttá válik, mivelhogy már megtörtént. Vége van, elmúlt.

– Élj a jelennek! – mondják. Ne gondolj a múltra, a jövő még előtted áll! Ez mind igaz, csakhogy  a szó szerinti jelen igencsak aprócska. Az egyetlen idősík, amelyet alaposan át tudunk tekinteni, az a múlt. A saját életünk múltja meg az emberiségé. Mindkettőt meg szeretnénk ismerni, amennyire csak lehet, próbáljuk hagyományainkat, szokásainkat átmenteni, éltetni, megmagyarázni, továbbadni. De mi van az érzésekkel, amelyeket magunkkal hozunk? Jó lenne ismerni minden családi történetet, hogy szembenézzünk a múltbeli problémákkal, és jobban megismerhessük, megérthessük önmagunkat, gondolatainkat. Mert a családom múltja az én múltam is. Dédszüleim, nagyszüleim érzései az én érzéseim. És ha valamit, látszólag ok nélkül, nem akarok, az is egy múltbeli érzésnek köszönhető.

Feri bátyám mindig lázadó szellemű ember volt. Akadt is baja emiatt, de sosem adta fel.

– Mindenki úgy tiltakozik, ahogy tud – vonta meg néha a vállát.

Amíg katona volt, azon háborgott, hogy miért kell neki, a székely legénynek, idegen nyelven válaszolgatnia, meg esküt tennie.

– Menyhárt! – üvöltött a tiszt,mikor észrevette, hogy Feri szendén vigyorog a sorban.

– Orgonác! – egyenesedett ki Ferenc, s továbbra is somolygott.

– Nem orgonác, ordonác!      

– Orgonác!

– Ordonác! 

– Orgonác!

Szegény tiszt már a fejét fogta, de Feri adta a bunkót mosolyogva. Aztán sóhajtott egyet, s mivelhogy úgy látta, nincs kivel, feladta.

Elkezdődött a menetelés. A Feri előtt lépkedő, oltyán származású, nyegle Nyisztor állandóan    félrelépett, ő pedig,nem lévén más választása, bele-belerúgott a bokájába. Nyisztor bepanaszolta. A tiszt pulykavörös lett.

– Irány hátra! – ordította.

Feri a megszokott nyugalmával vidáman vonult a sor végére a cintásokhoz. Ezek a céltáblákat és a tízóraikat szállító legények voltak, akik minden rendezettebb felvonulás nélkül sétálgattak a menetelők után.

Aztán elérkezett az eskütétel napja. Ferit alaposan kiképezték előtte: nehogy egy hangot is kiejtsen a száján! Tátogjon csak, mint a partra vetett hal, mert ha nem, nagy baj lesz.

Így is történt. Némajátékot játszott az eskütétel alatt, a szája mozgott, de mégsem mondott semmit.

– Biné, mő, Menyhárt! – veregette meg a vállát a tiszt a ceremónia után, mire Feri tökéletes románsággal elkezdett beszélni hozzá.

– Mi a nyavalya?! Te így beszéled a nyelvünket, s eddig csak bosszantottál minket? – képedt el a tiszt, s ha még él, akkor máig sincs tisztában azzal, hogy miért játszotta el nekik ez a fiú a tudatlan katonát.

Ezt csak Feri tudta. S néhány beavatott, hasonszőrű bajtársa. Akik megértették.   

Szerző: 2021. 12. 30.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Valahol a Hargitán

Ősz Zoltán alkotása Pasztell, 2009. Talán minden mese így kezdődik,” hogy valahol messze, az üveghegyen is túl” …valóban, a távolság, az érzékelhető messzeség, amit csak szemünk képes befogni a mindenek... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése

Karcolatok…

Huszár Boglárka alkotása 60×45 cm. Olaj, vászon. Arannyá vált a test, mint istenek szobrai a csendesen pislogó gyertyafényekben, amik hidegen sütnek és égetnek, marva a szem zugait, és piszkálva a... Tartalom megtekintése