Fúrnak-faragnak, festenek és eladnak

A Sütő családban Vargyason apáról fiúra száll az asztalos mesterség

Baróttól nem messze, alig pár kilométernyi távolságra, egy bájos faluban találod magad. Vargyason. Csobogó patak szeli át, hűs, kövekkel teli, a Vargyas-pataka. Ő alakította ki a Vargyas-szorost, éppen ezért lehetséges, hogy sokaknak ez a szoros jut eszébe a Vargyas elnevezésről, míg másoknak a bútorfestés vagy akár a Daniel kastély. De akárhonnan is szemrevételezzük, ezek mind szorosan kapcsolódnak egymáshoz.

Valamikor, még a XVI. században, a Danielek építkezni, szépítkezni akartak, hát gyorsan megkeresték a környék legjobb asztalosát, ácsát, akikre  Fiatfalván leltek rá, két Sütő legény személyében. Azok jöttek is szívesen, aztán meg annyi munkájuk akadt, hogy jobbnak látták letelepedni Vargyason. És azóta is ott vannak az utódaik, asztaloskodásuk, mint mesterség, apáról-fiúra szállt. Egy idő után festeni is kezdték a bútoraikat, kialakítva a vargyasi bútorfestés motívumvilágának alapjait.

Hogyan is maradhattak fenn napjainkig? Kitartással, szerencsével és egy kis szigorral.

Kitartással, mert a néha ínségesebb idők ellenére is kitartottak szüleik foglalkozása mellett, szerencsével, mert mindig születtek fiúk a családba (habár a háborúban  haltak meg Sütők), szigorral, mert gyerekkoruktól kezdve bevonták őket a munkálatokba, idejében meg kellett tanulniuk a mesterséget.

Így még ma is fúrnak-faragnak, festenek és eladnak. Nem is akárhogyan. De csak a férfiak.

– Nálunk az asszonyok nem dolgoznak – hozza tudomásunkra az alig negyedik osztályt végzett Sütő legényke, amikor tárlatvezetőként bemutatja nekünk  az emlékszobát. 

Persze, értettünk a szóból, hogy nem a lábukat lógatják itt a nők egész nap, hanem a házimunkával vannak elfoglalva, a férfiak meg addig nyugodtan végzik  a maguk munkáját. Az emlékszoba gyönyörű volt, egész nap ücsörögni lehetett volna benne, de annak is örültünk, hogy Sütő Gáborral beszélgethettünk, miközben az udvaron vígan játszadoztak az apró Sütő csemeték. A következő generáció.

– 8 után nem mehetünk ki az utcára, mert jár a medve. Még a kertekbe is bejön! – meséli egyikük.

Búcsút veszünk a Sütő-háztól, s a Daniel kastély felé irányulunk, hogy a kezdetek-kezdetét is megszemléljük. Vihar utáni helyzetkép fogad, hatalmas fenyőfa nyugszik a tetőn, gyökerei a levegőben lógnak.

– Esztergom város tulajdonában van – tudjuk meg az idegenvezetőnktől, aki körbevezet a kastély termeiben, miközben a kommunizmus alatti kastélyfunkciókat meséli. 

Mennyire ismerős! A legtöbb magyar kastély, kúria hasonló sorsra jutott akkoriban. Gyerekotthonokká, irodákká, istállókká meg semmivé váltak. A szerencsésebbek újjáépültek a kilencvenes évek után, de még mindig rengeteg hever romjaiban, elhanyagolva, elfeledve. Szép, magyar emlékek, amelyek lassan elporladnak, beolvadnak a környezetbe.  Nagy kár.

Viszont a Daniel kastély még eléggé megőrizte eredetiségét. Igaz, hogy pár évtizede még állatok is laktak benne, de megmentődött. Megfelelően.

A Vargyasi-szorost is szívesen megnéztük volna, de úgy döntöttünk, hogy a medve nem játék, ezért inkább medvétlenebb időszakra halasztjuk.

Írta:
László-Fábián Júlia

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése