Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése
Fúrnak-faragnak, festenek és eladnak
A Sütő családban Vargyason apáról fiúra száll az asztalos mesterség
Baróttól nem messze, alig pár kilométernyi távolságra, egy bájos faluban találod magad. Vargyason. Csobogó patak szeli át, hűs, kövekkel teli, a Vargyas-pataka. Ő alakította ki a Vargyas-szorost, éppen ezért lehetséges, hogy sokaknak ez a szoros jut eszébe a Vargyas elnevezésről, míg másoknak a bútorfestés vagy akár a Daniel kastély. De akárhonnan is szemrevételezzük, ezek mind szorosan kapcsolódnak egymáshoz.
Valamikor, még a XVI. században, a Danielek építkezni, szépítkezni akartak, hát gyorsan megkeresték a környék legjobb asztalosát, ácsát, akikre Fiatfalván leltek rá, két Sütő legény személyében. Azok jöttek is szívesen, aztán meg annyi munkájuk akadt, hogy jobbnak látták letelepedni Vargyason. És azóta is ott vannak az utódaik, asztaloskodásuk, mint mesterség, apáról-fiúra szállt. Egy idő után festeni is kezdték a bútoraikat, kialakítva a vargyasi bútorfestés motívumvilágának alapjait.
Hogyan is maradhattak fenn napjainkig? Kitartással, szerencsével és egy kis szigorral.
Kitartással, mert a néha ínségesebb idők ellenére is kitartottak szüleik foglalkozása mellett, szerencsével, mert mindig születtek fiúk a családba (habár a háborúban haltak meg Sütők), szigorral, mert gyerekkoruktól kezdve bevonták őket a munkálatokba, idejében meg kellett tanulniuk a mesterséget.
Így még ma is fúrnak-faragnak, festenek és eladnak. Nem is akárhogyan. De csak a férfiak.
– Nálunk az asszonyok nem dolgoznak – hozza tudomásunkra az alig negyedik osztályt végzett Sütő legényke, amikor tárlatvezetőként bemutatja nekünk az emlékszobát.
Persze, értettünk a szóból, hogy nem a lábukat lógatják itt a nők egész nap, hanem a házimunkával vannak elfoglalva, a férfiak meg addig nyugodtan végzik a maguk munkáját. Az emlékszoba gyönyörű volt, egész nap ücsörögni lehetett volna benne, de annak is örültünk, hogy Sütő Gáborral beszélgethettünk, miközben az udvaron vígan játszadoztak az apró Sütő csemeték. A következő generáció.
– 8 után nem mehetünk ki az utcára, mert jár a medve. Még a kertekbe is bejön! – meséli egyikük.
Búcsút veszünk a Sütő-háztól, s a Daniel kastély felé irányulunk, hogy a kezdetek-kezdetét is megszemléljük. Vihar utáni helyzetkép fogad, hatalmas fenyőfa nyugszik a tetőn, gyökerei a levegőben lógnak.
– Esztergom város tulajdonában van – tudjuk meg az idegenvezetőnktől, aki körbevezet a kastély termeiben, miközben a kommunizmus alatti kastélyfunkciókat meséli.
Mennyire ismerős! A legtöbb magyar kastély, kúria hasonló sorsra jutott akkoriban. Gyerekotthonokká, irodákká, istállókká meg semmivé váltak. A szerencsésebbek újjáépültek a kilencvenes évek után, de még mindig rengeteg hever romjaiban, elhanyagolva, elfeledve. Szép, magyar emlékek, amelyek lassan elporladnak, beolvadnak a környezetbe. Nagy kár.
Viszont a Daniel kastély még eléggé megőrizte eredetiségét. Igaz, hogy pár évtizede még állatok is laktak benne, de megmentődött. Megfelelően.
A Vargyasi-szorost is szívesen megnéztük volna, de úgy döntöttünk, hogy a medve nem játék, ezért inkább medvétlenebb időszakra halasztjuk.
Hasonló
Égi áldás az özvegyasszony ...
Történetek a füstölődő szal...
Szilveszter Székelyföldön 1...
Nótával veszekedtek, nótáva...
Fény derült az árnyékszéken...
Hol vagy, gazdám? Hol vagy,...
A szomszéd néni bécsi szele...
A torta esete a hirtelen me...
A falusi portáknak megvolt ...
Randevú a Nagyhídnál, aztán...
Farsangtemetés Alsósófalván...
A szőlőst kiszántják, a föl...
Székelyvaja aranycsapata
Kormi macskánk megnyitotta ...
A komlós, amit firmának nev...
Harmincezer nap és egy mar...
Virágok a mennyezeten, a ka...
Mert fontos a pihenés, a cs...
Anyóka az autóbuszon
Nagylegények, nagyleányok
Égi áldás az özvegyasszony házasságára
Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren
Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése
Varázslat
Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta áll ez a nagyon régi épület, kicsit elvarázsolt szépségével kastély, kicsit bástya szerű repkénnyel befutott oldalával. Az idő ... Tartalom megtekintése
Az út
Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése