Fúrnak-faragnak, festenek és eladnak

A Sütő családban Vargyason apáról fiúra száll az asztalos mesterség

Baróttól nem messze, alig pár kilométernyi távolságra, egy bájos faluban találod magad. Vargyason. Csobogó patak szeli át, hűs, kövekkel teli, a Vargyas-pataka. Ő alakította ki a Vargyas-szorost, éppen ezért lehetséges, hogy sokaknak ez a szoros jut eszébe a Vargyas elnevezésről, míg másoknak a bútorfestés vagy akár a Daniel kastély. De akárhonnan is szemrevételezzük, ezek mind szorosan kapcsolódnak egymáshoz.

Valamikor, még a XVI. században, a Danielek építkezni, szépítkezni akartak, hát gyorsan megkeresték a környék legjobb asztalosát, ácsát, akikre  Fiatfalván leltek rá, két Sütő legény személyében. Azok jöttek is szívesen, aztán meg annyi munkájuk akadt, hogy jobbnak látták letelepedni Vargyason. És azóta is ott vannak az utódaik, asztaloskodásuk, mint mesterség, apáról-fiúra szállt. Egy idő után festeni is kezdték a bútoraikat, kialakítva a vargyasi bútorfestés motívumvilágának alapjait.

Hogyan is maradhattak fenn napjainkig? Kitartással, szerencsével és egy kis szigorral.

Kitartással, mert a néha ínségesebb idők ellenére is kitartottak szüleik foglalkozása mellett, szerencsével, mert mindig születtek fiúk a családba (habár a háborúban  haltak meg Sütők), szigorral, mert gyerekkoruktól kezdve bevonták őket a munkálatokba, idejében meg kellett tanulniuk a mesterséget.

Így még ma is fúrnak-faragnak, festenek és eladnak. Nem is akárhogyan. De csak a férfiak.

– Nálunk az asszonyok nem dolgoznak – hozza tudomásunkra az alig negyedik osztályt végzett Sütő legényke, amikor tárlatvezetőként bemutatja nekünk  az emlékszobát. 

Persze, értettünk a szóból, hogy nem a lábukat lógatják itt a nők egész nap, hanem a házimunkával vannak elfoglalva, a férfiak meg addig nyugodtan végzik  a maguk munkáját. Az emlékszoba gyönyörű volt, egész nap ücsörögni lehetett volna benne, de annak is örültünk, hogy Sütő Gáborral beszélgethettünk, miközben az udvaron vígan játszadoztak az apró Sütő csemeték. A következő generáció.

– 8 után nem mehetünk ki az utcára, mert jár a medve. Még a kertekbe is bejön! – meséli egyikük.

Búcsút veszünk a Sütő-háztól, s a Daniel kastély felé irányulunk, hogy a kezdetek-kezdetét is megszemléljük. Vihar utáni helyzetkép fogad, hatalmas fenyőfa nyugszik a tetőn, gyökerei a levegőben lógnak.

– Esztergom város tulajdonában van – tudjuk meg az idegenvezetőnktől, aki körbevezet a kastély termeiben, miközben a kommunizmus alatti kastélyfunkciókat meséli. 

Mennyire ismerős! A legtöbb magyar kastély, kúria hasonló sorsra jutott akkoriban. Gyerekotthonokká, irodákká, istállókká meg semmivé váltak. A szerencsésebbek újjáépültek a kilencvenes évek után, de még mindig rengeteg hever romjaiban, elhanyagolva, elfeledve. Szép, magyar emlékek, amelyek lassan elporladnak, beolvadnak a környezetbe.  Nagy kár.

Viszont a Daniel kastély még eléggé megőrizte eredetiségét. Igaz, hogy pár évtizede még állatok is laktak benne, de megmentődött. Megfelelően.

A Vargyasi-szorost is szívesen megnéztük volna, de úgy döntöttünk, hogy a medve nem játék, ezért inkább medvétlenebb időszakra halasztjuk.

Szerző: 2021. 08. 15.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése