Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése
Fúrnak-faragnak, festenek és eladnak
A Sütő családban Vargyason apáról fiúra száll az asztalos mesterség
Baróttól nem messze, alig pár kilométernyi távolságra, egy bájos faluban találod magad. Vargyason. Csobogó patak szeli át, hűs, kövekkel teli, a Vargyas-pataka. Ő alakította ki a Vargyas-szorost, éppen ezért lehetséges, hogy sokaknak ez a szoros jut eszébe a Vargyas elnevezésről, míg másoknak a bútorfestés vagy akár a Daniel kastély. De akárhonnan is szemrevételezzük, ezek mind szorosan kapcsolódnak egymáshoz.
Valamikor, még a XVI. században, a Danielek építkezni, szépítkezni akartak, hát gyorsan megkeresték a környék legjobb asztalosát, ácsát, akikre Fiatfalván leltek rá, két Sütő legény személyében. Azok jöttek is szívesen, aztán meg annyi munkájuk akadt, hogy jobbnak látták letelepedni Vargyason. És azóta is ott vannak az utódaik, asztaloskodásuk, mint mesterség, apáról-fiúra szállt. Egy idő után festeni is kezdték a bútoraikat, kialakítva a vargyasi bútorfestés motívumvilágának alapjait.
Hogyan is maradhattak fenn napjainkig? Kitartással, szerencsével és egy kis szigorral.
Kitartással, mert a néha ínségesebb idők ellenére is kitartottak szüleik foglalkozása mellett, szerencsével, mert mindig születtek fiúk a családba (habár a háborúban haltak meg Sütők), szigorral, mert gyerekkoruktól kezdve bevonták őket a munkálatokba, idejében meg kellett tanulniuk a mesterséget.
Így még ma is fúrnak-faragnak, festenek és eladnak. Nem is akárhogyan. De csak a férfiak.
– Nálunk az asszonyok nem dolgoznak – hozza tudomásunkra az alig negyedik osztályt végzett Sütő legényke, amikor tárlatvezetőként bemutatja nekünk az emlékszobát.
Persze, értettünk a szóból, hogy nem a lábukat lógatják itt a nők egész nap, hanem a házimunkával vannak elfoglalva, a férfiak meg addig nyugodtan végzik a maguk munkáját. Az emlékszoba gyönyörű volt, egész nap ücsörögni lehetett volna benne, de annak is örültünk, hogy Sütő Gáborral beszélgethettünk, miközben az udvaron vígan játszadoztak az apró Sütő csemeték. A következő generáció.
– 8 után nem mehetünk ki az utcára, mert jár a medve. Még a kertekbe is bejön! – meséli egyikük.
Búcsút veszünk a Sütő-háztól, s a Daniel kastély felé irányulunk, hogy a kezdetek-kezdetét is megszemléljük. Vihar utáni helyzetkép fogad, hatalmas fenyőfa nyugszik a tetőn, gyökerei a levegőben lógnak.
– Esztergom város tulajdonában van – tudjuk meg az idegenvezetőnktől, aki körbevezet a kastély termeiben, miközben a kommunizmus alatti kastélyfunkciókat meséli.
Mennyire ismerős! A legtöbb magyar kastély, kúria hasonló sorsra jutott akkoriban. Gyerekotthonokká, irodákká, istállókká meg semmivé váltak. A szerencsésebbek újjáépültek a kilencvenes évek után, de még mindig rengeteg hever romjaiban, elhanyagolva, elfeledve. Szép, magyar emlékek, amelyek lassan elporladnak, beolvadnak a környezetbe. Nagy kár.
Viszont a Daniel kastély még eléggé megőrizte eredetiségét. Igaz, hogy pár évtizede még állatok is laktak benne, de megmentődött. Megfelelően.
A Vargyasi-szorost is szívesen megnéztük volna, de úgy döntöttünk, hogy a medve nem játék, ezért inkább medvétlenebb időszakra halasztjuk.
Hasonló
Mert fontos a pihenés, a cs...
Anyóka az autóbuszon
Nagylegények, nagyleányok
Halk csipogás kezdett halla...
Erdélyi románc
Az elmúlt század rajzolóass...
Ceaușescu feleségének is va...
Székely legény felesküszik ...
Jóskát jósolta Julának a jö...
Mit csiripelnek a madarak a...
Izzó pillanatok a Kazán-szo...
Hargita megye legrégebbi sz...
Kislány a zongoránál
A kolozsvári ládának nagy é...
Nálunk lakott a posta Széke...
Húsvéti kaputolvajok az éjs...
Nyárádmenti székelyek
Felragyogott a nap János bá...
Némely halál kisebb fakopor...
Ismét egy esztendő elszállo...
Lisztománia

Az a lapály valamikor igen nagy lábon élt

A Patakhát (vagy Patak-hát) az Ecceri fiú falujának egyik jelentős területe A szekeresi útról le kell térni és az onnan kiinduló földút elvisz akár Kisnaményba, akár Darnóra. Attól függ, hogy... Tartalom megtekintése
Pengefogú hódok, félszarvú óriások

Rövidgatyában a csinárok földjén nyár elején a kömörei határban Szeretem a május végét, a júniust. Az egyre hosszabbodó nappalok időszaka, még este kilenckor is világos van. Megyünk a fény felé.... Tartalom megtekintése
Toronyóra a templom mennyezetén

Sankt Wolfgang, Salzkammergut gyöngyszeme IMG_0707 IMG_0722 IMG_0713 IMG_0712 IMG_0715 IMG_0716 IMG_0726 IMG_0731 IMG_0735
A magyar jakobinusok a kuffsteini vár börtönében

IMG_0669 IMG_0631 IMG_0628 IMG_0635 IMG_0639 IMG_0649 IMG_0646 IMG_0638 IMG_0665 IMG_0663 IMG_0653 IMG_0691
Rózsa Sándor talpig nehéz vasban

Egy magyar rablóvezér a császár kuffsteini várbörtönében IMG_0627 IMG_0633 IMG_0634 IMG_0694
A császár kaiserschmarrnija Bad Ischlben

Ferenc József királyunk kedvenc fürdővárosa ma is az ínyencek zarándokhelye Az osztrák sógoroknak persze császár, így aztán nem is király-, hanem császármorzsa a magyar neve a képen látható ételkölteménynek. A... Tartalom megtekintése
Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése
Mert fontos a pihenés, a csend, a természet

Néha jól esik csak úgy leülni a kerítés elé a régi padkára, elcsevegni semmiségekről Ülni, nem gondolkodni, és csak bámulni a semmibe. Talán a szemben lévő domboldalt figyelni, melyet színes vadvirágok... Tartalom megtekintése
Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése