Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Virágvasárnap szirmot bont a tavasz
Éjszaka még hasítanak a mínuszok, de valójában már minden a Kikeletről szól
Mit tehet egy tavaszi tőzike a Kisvégen márciusban? Semmit nem tehet azon kívül, hogy van. A tavaszi tőzike lényege abban áll, hogy ott van, ahol van, ott él, ahol ki tudja, mióta díszíti a tavaszi kerteket. Belterületen, vagy külterületen. Nekem vannak saját tavaszi tőzike barátaim. Csak ilyenkor veszek tudomást róluk, mert ilyenkor bújnak elő az anyaföldből. Szerények, pedig a múltjuk alapján én csak magázhatnám őket. Szépségük az egyszerűségükben nyilvánul meg. Hasonlítanak a sztár kategóriában létező unokatestvéreikhez, a Hóvirágokhoz, de nem egyek velük. Nagy titkok tudói. Ismerik a templom tornyát már azóta, mióta megépült. A harangok zúgását is hallják és értelmezik. Így adják tovább az ifjabb virág pajtásaiknak, a rózsabokroknak, az újabban ültetett som, dió, alma, szilva, körte, eper, naspolya, barack, meggy csemetéknek, a ribizlinek, málnának és földi epernek, hogy jó helyen vannak és örüljenek, hogy itt szökkentek szárba.
A tavaszi tőzike mosolyogva figyeli a szemközt rikító sárga som színorgiáját. A rikító sárga szín nem a bolondok színe, ezt a som ki is kérné magának. Ha nem tenné, akkor én tenném meg helyette, mert a som sokkal többet érdemel. Vidékünk egyik emblematikus növénye lehetne, persze a nemtudom szilva árnyékában ez nem annyira egyszerű. Nem is hinném, hogy a som versenyezni szeretne a híres – ámbár sokak által szintén lesajnált – nemtudom szilvával. Üzeni is a tavaszi tőzikének, hogy ő bizony hasonlóképpen gondolkodik, arról nem tehet, hogy a Teremtő őt küldte a virágzás elejére, ráadásul ilyen rikító színnel.
Azt is látja, hogy bár éjszaka még hasítanak a mínuszok, de valójában már minden a Kikeletről szól. Fényes szelek fújnak, délután naplementekor gyakorta van vörösre színezve az ég alja, de inkább veresre. Szombathelyen esetleg Weöresre. A tavaszi tőzike nem tud konkurálni a hóvirággal, pedig szinte egymást váltják. A télvég, tavaszelő sztárja, a hóvirág gyakran már akkor pompázik, amikor hó borítja még a tájat, lálálálá-lálálálá. A hóvirág lényege pont abban rejtezik, hogy a megmutatja a fényt az alagút végén. Mindenesetre vele kezdődik az év, ő az első a virágok között. Megelőzhetetlen. Fruzsinát sem tudja senki megelőzni a naptárban, így kijelenthető akár az is, hogy a hóvirág a virágok Fruzsinája. Vagy Fruzsina a naptár hóvirágja? Döntse el ki-ki maga, hogy melyik állítás mennyire állja meg a helyét!
Vannak aztán még dolgok máshol is. Példának okáért ott van egy tündérerdő Magosliget határában. Az erdő önmagában is varázslatosan szép a maga érintetlenségében. Távol van mindentől, ennek köszönheti, hogy ma is annyira csodálatos. Vadregényes. Ilyenkor az erdőt színes szőnyegtakaró borítja. A kárpáti sáfrány szőnyegszerűen borítja be, ékesíti a ligeti erdőt. A Kárpátok bércei néha teljesen közel jönnek hozzá. Látja a hósipkát a csúcsokon. Tiszta időben a haraphatóan friss levegő olyan csúcsokat is megfest neki, amelyek talán nem is léteznek. Ilyen a téli délibáb, ami persze csak a fantázia világában létezik. A vadvirágok fantáziája meg köztudottan vad és végtelen. Olyan dolgokat is szépnek látnak olykor, amelyek nekünk fel sem tűnnek. Azt szokták erre mondani, hogy „vannak dógok”. Aztán elkezdik a végtelen történeteket. A végtelen történetüket.
A mezei virágok március végén kezdenek éledezni. Bontakozik a természetben mindenki, aki számít. A rügyek idegileg pattanásig feszülve, várják a frontot. Aztán egy-két hét múlva a paletta megtelik színekkel, hajtások, virágok, levelek. Szirmok, virágok, koszorúk.
Hajnali órákon, ha az ember felébred álmából, gyakran rossz gondolatok gyötrik, kínozzák. Ilyenkor a legjobb, ha elkezdjük figyelni testi és lelki füleinkkel a madarakat. Hangversenyük egyre inkább élettel telített, dallamos és üdítő. Nekem a tavasz a legszebb most is, akkor is, ha most másfajta tavaszt élünk át. A természet ezt nem tudja, én igen, de ennek nincs jelentősége. Gyönyörködjünk hát virágainkban, csemetéinkben, fáinkban, a kikeletben!
A som, a tavaszi tőzike, a kárpáti sáfrány, a gyümölcseink, a vadvirágok és valahány faj e naptárban újra meg fogják mutatni, hogy az élet szép, akkor is, ha pillanatnyilag nem úgy érezzük.
Hasonló
Az a lapály valamikor igen ...
Pengefogú hódok, félszarvú ...
Az oroszi kis híd becsülett...
Hol bót, hol nem vót
Sétálok tovább, a Nap éppen...
Rudit húsz éve, Öcsit ma te...
El nem olvasott könyv, el n...
Bárányfelhős ég alatt terel...
Két családfenntartó harcolt...
A jószág volt az aranya a n...
Faragjuk a magunk képzeletb...
Füstkarikák emlékezetem füs...
Szedd bele a kasitába a csű...
Rákóczi tölgyfája, Napóleon...
Csicsó és nyullángás
A libanyáj szépen végigtipe...
Szilvás étel
Hőhullámon hajózunk
Kiesett egy kis fióka a fés...
Hogyan szabdaljunk ész és t...
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése