Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Nyárádmenti székelyek
Ha szakítasz egy kevés időt, és megállsz néhány percre a Vácmány-tető nyárádmenti oldalán, csodás látványban lehet részed
Dombhullámok között apró falvacskákat láthatsz, magasba nyújtozódó templomtornyok alatt elterülve, zöld rétek, kiterjedt szántóföldek és lombhullató erdők ölelésében. A középső- és alsó Nyárádmente egy részét szemlélheted a magasból, de ha szerencséd van, meg szép napos az idő, akkor a Déli- Kárpátok magasabb csúcsait is megláthatod.
Hát ilyen csodákat rejteget a Vácmánytető. Valamikor még egy falu is létezett egy kicsit odébb, Vácmány, amely sajnálatos módon elpusztult, de a maradványai még ma is észrevehetőek, ha egy régész szemével figyelgetünk. Mi történhetett ezzel a faluval? Talán a tatárok pusztították el, talán elköltözött maradék népe a közeli mezővárosba, Székelyvásárhelyre (Marosvásárhely), de lehet, hogy mindkettő. Mindenesetre az 1600-as években megszűnt létezni. Pedig mennyire érdekes, hogy Vácmány és déli irányban a másodikként rákövetkező falu, Vaja, jelenlegi nevén Székelyvaja, a székelyek nemek és ágak szerinti felosztásában az Adorján nem két ágának a nevét viselik. És ilyen közel telepedtek le egymáshoz!
Ennek a nemnek még két másik ága is volt, Telegd és Poson. Telegd nevű település Nagyvárad közelében van jelenleg, de tudni kell, hogy az itt lakó székelyek Udvarhelyszékre költöztek át a XIII. század elején, ahol őket telegdi székelyeknek nevezték egy ideig, Udvarhelyt pedig az Árpád-korban Telegdnek. Nem található viszont Poson nevű székely falu, vagy annak bizonyítéka, hogy létezett volna, ellenben 1002-ben Pozsonyt Posonként említik (egyébként Poson régi, magyar személynév). Hogy van-e némi közük a pozsonyiaknak a székelyekhez, azon lehetne filozofálni, de tény, hogy a székelyek nemcsak keletre, hanem nyugatra, északra és délre is vándoroltak a honfoglalás után, s a bonyolult lejegyzéseknek köszönhetően még ma sem tudunk magunkról valamit száz százalékos bizonysággal állítani abból a korból.
Azonban vándoroltunk, letelepedtünk, befogadtunk, de azt is csak módjával, mert zárt rendszerünkben mindig voltak befogadási szabályok, hagyományőrzés és rend. Talán ezeknek köszönhetjük, hogy a viharos történelmi idők ellenére is megőriztük a rovásírást, ami egykor a pogányság jelének számított. Az is felvetődött, hogy talán hamarabb vettük fel a kereszténységet, mint a magyarok, ezért tudtuk menekíteni ezt a fajta írásmódot, de ezek csak feltevések.
Visszatérve a kilátóra, aztán a völgybe érve, az Alsó-Nyárádmente legelső településén találod magad, Ákosfalván. A Nyárádmentének ez a része Nyárádtőig tart, amelynek közelében torkollik a Nyárád a Marosba. Szentbenedeken már a Középső-Nyárádmentéről beszélünk, míg Jobbágyfalvára érve a Felső-Nyárádmentén találjuk magunkat. Érdemes végigutazni a kistérségen, mert mindenhol kincsekre bukkanhatsz. Meghúzódott, rejtélyes falvakra, aprócska meg hatalmas templomokra, barátságos emberekre, régi házakra, csűrökre, díszített oromfalakra, faragott tornácokra, gyönyörű fakapukra, virágos ösvényekre meg a szőke Nyárádra.
Az erdőben is próbálkozhatsz, de csak óvatosan. Mert ha zajt hallasz, és mégsem köszön senki, akkor az a medve.
Hasonló
Amikor még megénekeltük Rom...
Szállt a nótacsokor, fel a ...
Józsi seprűvel győzte le a ...
Zsiga felült a koporsóban, ...
A kis Timike elvarázsolta a...
Égi áldás az özvegyasszony ...
Történetek a füstölődő szal...
Szilveszter Székelyföldön 1...
Nótával veszekedtek, nótáva...
Fény derült az árnyékszéken...
Hol vagy, gazdám? Hol vagy,...
A szomszéd néni bécsi szele...
A torta esete a hirtelen me...
A falusi portáknak megvolt ...
Randevú a Nagyhídnál, aztán...
Farsangtemetés Alsósófalván...
A szőlőst kiszántják, a föl...
Székelyvaja aranycsapata
Kormi macskánk megnyitotta ...
A komlós, amit firmának nev...
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése