Bika húzta a harangkötelet 

A Kisvárdai család egykori Dél-dunántúli birtokán ma is áll az Árpádkori templom 


A mánfai Sarlós Boldogasszony templom előtt egy oldtimer Austin Healey utasával, Hír Józseffel

A Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templom festői völgyben, a Komló meletti Mánfa településtől nyugatra található.

– Sarlós Boldogasszony napján,július 2-án a római katolikus egyház a Jézussal áldott állapotban lévõ Máriáról és a rokon Erzsébetnél tett látogatásáról emlékezik meg. Boldogasszony a várandós édesanyák, a szegények, a szükségben szenvedõk, a betegségben, fogságban sínylődők pártfogója, a halottak oltalmazója. A magyar néphagyományban az aratás kezdő napjának tartották, akárcsak Péter Pál napját – világosít fel az  alapos ismereteit még pannonhalmi bencés diákévei alatt szerzett barátunk, Hír József

Mánfa ősi kövei  

Mánfa település birtokosai a Bátmonostori-, Kisvárdai családok voltak, majd a pécsi püspökség birtoka lett.  A templom a XII. században épült román stílusban. Hosszúkás négyszögletû hajóját négyszögű, dongaboltozatos szentély zárja le. Tornya román stílusú, ikerablakait oszlopocskák választják el. Sisakja késõbb készült. A XIV. században gótikus stílusban bõvítették. A sekrestye már XIX. századi. A hagyomány szerint az elpusztult középkori település odébb költözött – a templom viszont túlélte a török idõk pusztítását is, ám környékét visszavette a természet. Úgy találtak rá, hogy a rengetegbe tévedt, és szarvával a harangkötélbe akadt bika “harangozva” felhívta rá a figyelmet.

A Várdai család

A Várday család az Árpád-kori Gutkeled nemzetség sárvármonostori főágából származott, jelentõsebb anyagi gyarapodást és társadalmi emelkedést azonban csak a XV. században értek el, írja Borbély Zoltán A kisvárdai Várdai család című tanulmányában. Ügyes politizálással sikerült I. Ulászló, V.László, majd Hunyadi Mátyás bizalmával együtt számos egyházi és udvari pozíciót elnyerniük. A család és a korszak egyik legkiugróbb személyisége Várday István volt, aki Mátyás bizalmasa lett, miután az ő hathatós közbenjárása is hozzájárult a Szent Korona visszaszerzéséhez, amivel 1464. március 29-én meg is koronázták Hunyadit. A XV. század második felében sikerült a család õsi birtokának számító Kisvárda mellé megszerezniük a déli határ közelében fekvõ bátmonostori uradalmat, ezzel tényleges gazdasági alapokra helyezve a hivatali pozíciók által megszerzett bárói méltóságot.  Nándorfehérvár elfoglalása(1521) után a család legfontosabb birtokává a kisvárdai uradalom lépett elõ a kiszolgáltatott helyzetben lévő déli határ menti birtokokkal szemben.

Mária oltalmában

Augusztus 15-én Mária megdicsőülését ünneplik a hívek. A kizárólag a magyar nyelvben létezõ Nagyboldogasszony az egyházi év legnagyobb, legmagasztosabb Mária-ünnepe. A egyház tanítása szerint a Megváltó nem engedte át a földi enyészetnek édesanyja, Mária testét, hanem magához emelte a mennyei dicsőségbe.  Nagyboldogasszony napján elsõ királyunk, István – aki a pápától kapott koronát – halálát érezvén országát és népét Szûz Mária oltalmába ajánlotta. A szent királyt haldokolva is egyetlen érzés töltötte el: gondoskodni, anyát adni egy országnak, egy népnek, melyet ő már képtelen tovább irányítani. Az Árpád-korban Szűz Mária, azaz Nagyboldogasszony lett a magyarok legfőbb oltalma, a koronázó templomok, főpapi székesegyházak, számtalan monostor, búcsújáró hely és kisebb templom az ő égisze alatt állt.

Termésjósló nap

Nagyboldogasszony nap időjárása termésjósló is. Ha a nagyasszony fénylik, jó bortermés van kilátásban. Az augusztus 15-a és a szeptember 8-a közé eső időszak varázserejű, ekkor kell szedni a gyógyfüveket.

A magyar nyelvterületen régóta él a nagyboldogasszonyi virágszentelés szokása. Az oltáron megáldott virágokat otthon őrizték, és bajelhárításra használták. Az épülő ház fundamentumába, az új menyecske ágyába, az elhunyt koporsójába helyezték, hogy szerencsét hozzon. Lassan feledésbe merül ősi népünnepünk a „Boldogasszony másnapja”, augusztus 16-a. Tartalma a magyar őstörténetig vezethetõ vissza. Egyes történészek szerint e napon a hét törzs vezérei Álmost fővezérré választották, neki engedelmességet fogadtak, és ezt vérszerződéssel pecsételték meg. Egyesek szerint a vérszerződés a magyar nép születésnapja volt.



			
Szerző: 2020. 08. 16.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése

Csend a sziklák tövében

Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető  világunk   tele  van  meglepetéssel,  olyannyira,  hogy  belefér  bármilyen  szokatlan  torz,  pszicho,  sci fi,  csak  rettentsen! Nehéz  elhatárolódni,  nehéz kimaradni,  így  azután     egyszer... Tartalom megtekintése