Lócitromos sárral síkároltuk a konyha padlóját

Mintha tavaszi virágillat költözött volna be, olyan kellemes illat volt  odabenn

Amint már sokszor írtam, kisgyermekkorom a szülőfalumhoz  Etédhez kapcsolódik, ami tele volt életre szóló élményekkel. Ilyen élmény volt a síkárolás is! Volt a szomszédunkban egy nagyobb lány, akivel szüleim megengedték, hogy játsszak, habár ő idősebb volt, mint én, de mégis ő volt a legközelebbi játszótársam.  Hol az ő tornácukban anyáztunk, hol pedig a mi házunk tornáca alatti kiugrásban. Marikának hívták a szomszéd lányt, aki, ha tehette szívesen foglakozott velem. Sokszor átszólított, hogy menjek, hozzuk, sokat daloltunk, anyáztunk, de nemcsak játék volt az életünkben, hanem hogy játékosan a ház körüli munkából is kivegyük a részünket.  Történt egyszer, hogy Marika átszólított, hogy menjek, hozzuk, mert lenne egy kis munka a konyhájukban. Marika örökbe fogadott lány volt, akit Erzsi nénje nevelt.  Édesanyám szívesen engedett hozzuk és ott ámulattal fedeztem fel, hogy a konyhájuk földje nem olyan padló, mint a miénk, hanem föld, úgynevezett tapaszos föld. Ezt a tapaszos konyhaföldet úgy kellett rendbe tartani, hogy minden szombaton kisikárolták. Úgy-e milyen érdekes dolog, főleg a mai fülnek?

Mi az, hogy kisikárolni? Elmesélem, hisz ma már talán senki nem ismeri.  Játékos megoldás, de érdekes munka! Erzsi néni, ahogy a szomszédok hívták, Jó Jánosné, kiküldött hogy szedjük fel az útról a lócitromokat. Ebben segédkeztem én, hisz olyan különös volt, amint egy lapátra szedegettük a ló ürüléket. Ezt az udvaron egy tálba beleraktuk, majd agyagos földet szórt rá Erzsi néni. Vízzel és egy fakeverővel jól összevegyítette, s ebből egy ragacsos, kenőcsszerű anyag lett. Tiszta játék, úgy-e? Hisz a sárpogácsát is így készítettük, csupán lócitrom nélkül.

Egy kissé állni hagyta Erzsi néni, hogy jól álljon össze és ekkor megkérte Marikát, hogy segítsen a konyhát sikárolni. Egy deszkát nyújtottak végig a konyha földjére  és arra térdepelve, egy rongy segítségével, amelyet megmártott az agyagos masszába, elkezdte Erzsi néni bekenni a földet egyenletesen. Mikor elfáradt a síkárolással, akkor Marika folytatta. Ekkor jöttem én, hisz eddig csak ámultam és bámultam. Eszembe jutott, hogy ez épp olyan munka, mint amikor a kemencét kellett kisikároljam otthon.

No, hát én nem néztem tétlenül. Én is neki veselkedtem. Feltűrtem a szoknyám térdig, a ruha ujját könyökig és a kezembe kapott ronggyal, letérdepelve a deszkára, simítgattam a padló agyagos földjét.

Kissé csípős illata volt!  Aztán, ha nem vigyáztál még össze is spriccelt! Néha egyet-egyet fintorítottam az orromon, de végül elkészült, a szép simára síkárolt padló. Persze mi meg úgy néztünk ki, mint akik sárban fürödtek, mint a bivalyok nyáron a pocsolyában, de jót nevettünk és szépen kimosakodtunk a sártól. Következett a száradás, mely idő alatt, ha beleszagoltál a konyha levegőjébe, mintha tavaszi virágillat költözött volna be, olyan kellemes illat volt  odabenn. Száradás után leterítették a házilag szőtt rongyszőnyeggel és az eredmény leírhatatlan volt. Szívet, lelket melengető. Kész varázslat! Öröm volt benn tartózkodni a frissen síkárolt konyhába.

Nos, ezután következett a jól végzett munka jutalma, hogy a játékos munka után, tényleg egyet szabadon játszhattunk, mert amíg a padló száradt, nem lehetett bemenni a konyhába.  Marika elővette az ő játékait, én meg átvittem a kedvenc edényeimet, és a tornácuk kőlépcsőjén vidám anyázásba kezdtünk. Miután egy sor anyásdit játszottunk, azután a mi tornácunk alá mentünk babázni. Mert a kedvenc játszóhelyem a képen látható drága szüleim háta mögötti tornác alja volt, a játékpalotám!

Írta:
Kelemen Magdolna

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése