Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése
Lócitromos sárral síkároltuk a konyha padlóját
Mintha tavaszi virágillat költözött volna be, olyan kellemes illat volt odabenn
Amint már sokszor írtam, kisgyermekkorom a szülőfalumhoz Etédhez kapcsolódik, ami tele volt életre szóló élményekkel. Ilyen élmény volt a síkárolás is! Volt a szomszédunkban egy nagyobb lány, akivel szüleim megengedték, hogy játsszak, habár ő idősebb volt, mint én, de mégis ő volt a legközelebbi játszótársam. Hol az ő tornácukban anyáztunk, hol pedig a mi házunk tornáca alatti kiugrásban. Marikának hívták a szomszéd lányt, aki, ha tehette szívesen foglakozott velem. Sokszor átszólított, hogy menjek, hozzuk, sokat daloltunk, anyáztunk, de nemcsak játék volt az életünkben, hanem hogy játékosan a ház körüli munkából is kivegyük a részünket. Történt egyszer, hogy Marika átszólított, hogy menjek, hozzuk, mert lenne egy kis munka a konyhájukban. Marika örökbe fogadott lány volt, akit Erzsi nénje nevelt. Édesanyám szívesen engedett hozzuk és ott ámulattal fedeztem fel, hogy a konyhájuk földje nem olyan padló, mint a miénk, hanem föld, úgynevezett tapaszos föld. Ezt a tapaszos konyhaföldet úgy kellett rendbe tartani, hogy minden szombaton kisikárolták. Úgy-e milyen érdekes dolog, főleg a mai fülnek?
Mi az, hogy kisikárolni? Elmesélem, hisz ma már talán senki nem ismeri. Játékos megoldás, de érdekes munka! Erzsi néni, ahogy a szomszédok hívták, Jó Jánosné, kiküldött hogy szedjük fel az útról a lócitromokat. Ebben segédkeztem én, hisz olyan különös volt, amint egy lapátra szedegettük a ló ürüléket. Ezt az udvaron egy tálba beleraktuk, majd agyagos földet szórt rá Erzsi néni. Vízzel és egy fakeverővel jól összevegyítette, s ebből egy ragacsos, kenőcsszerű anyag lett. Tiszta játék, úgy-e? Hisz a sárpogácsát is így készítettük, csupán lócitrom nélkül.
Egy kissé állni hagyta Erzsi néni, hogy jól álljon össze és ekkor megkérte Marikát, hogy segítsen a konyhát sikárolni. Egy deszkát nyújtottak végig a konyha földjére és arra térdepelve, egy rongy segítségével, amelyet megmártott az agyagos masszába, elkezdte Erzsi néni bekenni a földet egyenletesen. Mikor elfáradt a síkárolással, akkor Marika folytatta. Ekkor jöttem én, hisz eddig csak ámultam és bámultam. Eszembe jutott, hogy ez épp olyan munka, mint amikor a kemencét kellett kisikároljam otthon.
No, hát én nem néztem tétlenül. Én is neki veselkedtem. Feltűrtem a szoknyám térdig, a ruha ujját könyökig és a kezembe kapott ronggyal, letérdepelve a deszkára, simítgattam a padló agyagos földjét.
Kissé csípős illata volt! Aztán, ha nem vigyáztál még össze is spriccelt! Néha egyet-egyet fintorítottam az orromon, de végül elkészült, a szép simára síkárolt padló. Persze mi meg úgy néztünk ki, mint akik sárban fürödtek, mint a bivalyok nyáron a pocsolyában, de jót nevettünk és szépen kimosakodtunk a sártól. Következett a száradás, mely idő alatt, ha beleszagoltál a konyha levegőjébe, mintha tavaszi virágillat költözött volna be, olyan kellemes illat volt odabenn. Száradás után leterítették a házilag szőtt rongyszőnyeggel és az eredmény leírhatatlan volt. Szívet, lelket melengető. Kész varázslat! Öröm volt benn tartózkodni a frissen síkárolt konyhába.
Nos, ezután következett a jól végzett munka jutalma, hogy a játékos munka után, tényleg egyet szabadon játszhattunk, mert amíg a padló száradt, nem lehetett bemenni a konyhába. Marika elővette az ő játékait, én meg átvittem a kedvenc edényeimet, és a tornácuk kőlépcsőjén vidám anyázásba kezdtünk. Miután egy sor anyásdit játszottunk, azután a mi tornácunk alá mentünk babázni. Mert a kedvenc játszóhelyem a képen látható drága szüleim háta mögötti tornác alja volt, a játékpalotám!
Hasonló
Bika húzta a harangkötelet
Rinaldó és Rinaldini
Harmatok vagyunk a földön!
Hagyomány és jövevény
Káposztafesztiválok gonddal...
Már a pápalátogatásra készü...
Égő gyufával háromszor szív...
Harmadnapján a férfiakat is...
Édesanyám a félhomályban a ...
Tavirózsa a kenderáztatóban
Székelyfonó Matyóföldön
A tárogató hangjával a szív...
Táncra perdült az orsó édes...
Elé jössz te, csak éhezz me...
Égi áldás az özvegyasszony házasságára
Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren
Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése
Varázslat
Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta áll ez a nagyon régi épület, kicsit elvarázsolt szépségével kastély, kicsit bástya szerű repkénnyel befutott oldalával. Az idő ... Tartalom megtekintése
Az út
Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése