Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése
A tárogató hangjával a szívemben volt igazi az ünnep
Mivel édesanyánkat a jó Isten gazdag képzelőerővel áldotta meg, ezen a szép tavaszi napon, piros pettyes anyagból, fodros aljú és ujjú ruhát varrt nekünk.
Érdekes, hogy ha azt mondjuk, hogy ünnep, akkor nekem mindig a gyermekkorom jut eszembe. Gyermekkorom, mely az 50-es évek végéig nyúlik vissza. Szinte ma is hallom és látom lelki szemeim előtt az ünneplőbe öltözött szülőfalum apraját-nagyját.
Karácsony, húsvét, pünkösd, templomi ünnep, nemzeti ünnep nem létezett ünnepi öltözet, dal, tánc, de legfőképp a tárogató hangja nélkül. Annyi szép fodros szoknya, népviselet, nagymamák földig érő ráncos szoknyája, férfiak szalmakalapja sehol nem létezett, mint az én szülőfalumban. Mivel édesanyánkat a jó Isten gazdag képzelőerővel áldotta meg, ezen a szép tavaszi napon, piros pettyes anyagból, fodros aljú és ujjú ruhát varrt nekünk. Szabta, varrta, és mire reggel lett már a szobánkban a szék karján tündököltek a fodros ruhácskák.
– Ünnep van, mondta édesanyánk.
– Templomba megyünk, majd ebéd után a falu központjába, együtt fogunk ünnepelni.
Már az ebéd is ünnepi volt, hisz az asztal ilyenkor mindig a legszebb szőttessel volt megterítve, porcelán tányérokkal, evőeszközökkel. Ami még ünnepibbé tette, az a finomabbnál finomabb házi sütemény volt. Ebédeltünk, de én, már alig vártam, hogy induljunk a beígért ünnepre.
Aztán, egyszer csak, kézen fogott édesanyánk a kishúgommal együtt és indultunk Felszegről a falu központja felé. Boldogan haladtunk az úton. A kapuk eleje ragyogóan megseperve, de az út közepén bokáig érő porfelhő követte lépéseinket, amint ugra-bugrálva haladtunk a poros úton. Egyszer csak a temető felőli oldalból különleges dallamok ütötték meg zenére érzékeny fülemet.
– Be szép! – de már az ugra-bugra, ritmikus tánccá változott, lábaink alatt. Lépéseinket pedig egy-egy kis porfelhő kísérte folyamatosan.
– Lassabban! – szólt ránk édesanyám. – Meg lehet fulladni! – De mi ezt, meg se hallottuk, tovább táncoltunk a porban, hisz szólt a fülünknek kedves zene és mi már ünnepeltünk. Elbűvölt a gyönyörű dallam, ahogy táncolva lépegettünk, a játékos séta a porfelhővel együtt, csodássá varázsolta lépteinket. Ekkor, édesanyánk megszólalt:
– Biza, nagyon szép a tárogató hangja, amit a falu egyetlen tárogató mestere fúj!
Nevet is mondott, de már nem tudom, hogy kinek a nevét, elmosta az idő. Talán, Domi bácsi? Vagy, ki tudja? Ezt már, elfelejtettem!
Ahogy közeledtünk a térre, már volt, aki énekelt a tárogató hangjára, mi meg táncra perdültünk, de már nemcsak mi, hanem a falu népe is. Együtt táncoltunk és énekeltünk a tárogató hangjára.
Mi, meg forogtunk-forogtunk, míg egyszer, csak szédülten huppantunk a porba az út közepén. Pöttyös ruhám szétterült az út porában. Édesanyám fölém hajolt, kezét felém nyújtotta, felemelt és csak annyit mondott:
– Ti aztán, nagyon tudtok ünnepelni! Az ünneplő ruhátok csupa por lett.
Telt, múlt, az idő, ünnepek jöttek, mentek és azóta is minden ünnepen, szinte angyali üzenetként cseng a fülembe a szülőfalum gyönyörű tárogatójának hangja.
De, az az ünnep, csak a tárogató hangjával a szívemben volt, igazi ünnep, mert azóta sem fújja senki oly szépen, mint akkor, ott Etéden.
Dani Attila tárogatózik Nyíregyházán a sóstói Múzeumfaluban
Hasonló
Bika húzta a harangkötelet
Rinaldó és Rinaldini
Harmatok vagyunk a földön!
Hagyomány és jövevény
Káposztafesztiválok gonddal...
Lócitromos sárral síkároltu...
Már a pápalátogatásra készü...
Égő gyufával háromszor szív...
Harmadnapján a férfiakat is...
Édesanyám a félhomályban a ...
Tavirózsa a kenderáztatóban
Székelyfonó Matyóföldön
Táncra perdült az orsó édes...
Elé jössz te, csak éhezz me...
Égi áldás az özvegyasszony házasságára
Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren
Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése
Varázslat
Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta áll ez a nagyon régi épület, kicsit elvarázsolt szépségével kastély, kicsit bástya szerű repkénnyel befutott oldalával. Az idő ... Tartalom megtekintése
Az út
Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése