Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
A tárogató hangjával a szívemben volt igazi az ünnep
Mivel édesanyánkat a jó Isten gazdag képzelőerővel áldotta meg, ezen a szép tavaszi napon, piros pettyes anyagból, fodros aljú és ujjú ruhát varrt nekünk.
Érdekes, hogy ha azt mondjuk, hogy ünnep, akkor nekem mindig a gyermekkorom jut eszembe. Gyermekkorom, mely az 50-es évek végéig nyúlik vissza. Szinte ma is hallom és látom lelki szemeim előtt az ünneplőbe öltözött szülőfalum apraját-nagyját.
Karácsony, húsvét, pünkösd, templomi ünnep, nemzeti ünnep nem létezett ünnepi öltözet, dal, tánc, de legfőképp a tárogató hangja nélkül. Annyi szép fodros szoknya, népviselet, nagymamák földig érő ráncos szoknyája, férfiak szalmakalapja sehol nem létezett, mint az én szülőfalumban. Mivel édesanyánkat a jó Isten gazdag képzelőerővel áldotta meg, ezen a szép tavaszi napon, piros pettyes anyagból, fodros aljú és ujjú ruhát varrt nekünk. Szabta, varrta, és mire reggel lett már a szobánkban a szék karján tündököltek a fodros ruhácskák.
– Ünnep van, mondta édesanyánk.
– Templomba megyünk, majd ebéd után a falu központjába, együtt fogunk ünnepelni.
Már az ebéd is ünnepi volt, hisz az asztal ilyenkor mindig a legszebb szőttessel volt megterítve, porcelán tányérokkal, evőeszközökkel. Ami még ünnepibbé tette, az a finomabbnál finomabb házi sütemény volt. Ebédeltünk, de én, már alig vártam, hogy induljunk a beígért ünnepre.
Aztán, egyszer csak, kézen fogott édesanyánk a kishúgommal együtt és indultunk Felszegről a falu központja felé. Boldogan haladtunk az úton. A kapuk eleje ragyogóan megseperve, de az út közepén bokáig érő porfelhő követte lépéseinket, amint ugra-bugrálva haladtunk a poros úton. Egyszer csak a temető felőli oldalból különleges dallamok ütötték meg zenére érzékeny fülemet.
– Be szép! – de már az ugra-bugra, ritmikus tánccá változott, lábaink alatt. Lépéseinket pedig egy-egy kis porfelhő kísérte folyamatosan.
– Lassabban! – szólt ránk édesanyám. – Meg lehet fulladni! – De mi ezt, meg se hallottuk, tovább táncoltunk a porban, hisz szólt a fülünknek kedves zene és mi már ünnepeltünk. Elbűvölt a gyönyörű dallam, ahogy táncolva lépegettünk, a játékos séta a porfelhővel együtt, csodássá varázsolta lépteinket. Ekkor, édesanyánk megszólalt:
– Biza, nagyon szép a tárogató hangja, amit a falu egyetlen tárogató mestere fúj!
Nevet is mondott, de már nem tudom, hogy kinek a nevét, elmosta az idő. Talán, Domi bácsi? Vagy, ki tudja? Ezt már, elfelejtettem!
Ahogy közeledtünk a térre, már volt, aki énekelt a tárogató hangjára, mi meg táncra perdültünk, de már nemcsak mi, hanem a falu népe is. Együtt táncoltunk és énekeltünk a tárogató hangjára.
Mi, meg forogtunk-forogtunk, míg egyszer, csak szédülten huppantunk a porba az út közepén. Pöttyös ruhám szétterült az út porában. Édesanyám fölém hajolt, kezét felém nyújtotta, felemelt és csak annyit mondott:
– Ti aztán, nagyon tudtok ünnepelni! Az ünneplő ruhátok csupa por lett.
Telt, múlt, az idő, ünnepek jöttek, mentek és azóta is minden ünnepen, szinte angyali üzenetként cseng a fülembe a szülőfalum gyönyörű tárogatójának hangja.
De, az az ünnep, csak a tárogató hangjával a szívemben volt, igazi ünnep, mert azóta sem fújja senki oly szépen, mint akkor, ott Etéden.
Dani Attila tárogatózik Nyíregyházán a sóstói Múzeumfaluban
Hasonló
Bika húzta a harangkötelet
Rinaldó és Rinaldini
Harmatok vagyunk a földön!
Hagyomány és jövevény
Káposztafesztiválok gonddal...
Lócitromos sárral síkároltu...
Már a pápalátogatásra készü...
Égő gyufával háromszor szív...
Harmadnapján a férfiakat is...
Édesanyám a félhomályban a ...
Tavirózsa a kenderáztatóban
Székelyfonó Matyóföldön
Táncra perdült az orsó édes...
Elé jössz te, csak éhezz me...
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése