Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése
Égő gyufával háromszor szív formát rajzolt a leány az ablakra
Két olyan kiemelt hagyománya a Sóvidéknek, amire érdemes odafigyelni: a hajnalozás és a zöldág, vagy húsvéti ág rakása
A múltban, a rendszerváltás előtt, e két hagyomány lassan kezdett feledésbe merülni. A sorsunk úgy hozta, hogy a 89-es forradalom után, vagy másképp a változás után, mintha holtából támadt volna fel, újból elkezdtek emlékezni az idősebb generációk és kezdték feltárni a néphagyomány jelentőségét, amit tiltottak a múlt rendszer közkatonái. Ez volt a húsvéti hajnalozás sorsa is. A 90-es évek elején hosszas kihagyásokkal, de lassan elérkezett az a pillanat, amikor húsvétra kezdtek hangolódni fiataljaink. Szülők közreműködésével fiatal legények megszervezték az első fordulat utáni hajnalozást. Azóta szinte rendszeresen, kivétel nélkül minden évben, egy-egy csoport fiatal bejárja a leányos házakat és népdalokat énekelve végig éneklik a falut.
A Nyisd ki babám az ajtót kezdetű dal jelzés értékű, mert az elhangzása jelzi, hogy lányos házhoz érkeztek a hajnalozó legények és bebocsátást kérnek a lányos házhoz. Régen a dal elhangzása közben a bent lévő lány az ablaknál gyufával jelezte, hogy befogadják a legényeket. Az égő gyufával háromszor szív formát rajzoltak az ablakra. Ez jelezte a befogadást. Ha nem gyúlt gyufa, akkor nem lehetett bekopogni a házakhoz. Bebocsátás után a legények szószólója húsvéti verset mondott, majd következett a locsolkodás illatos kölnivel, vagy vízzel. Régen bizony még a vödör is előkerült, vagy legalábbis egy csésze víz és a bátrabb legények a leányokat így is meglocsolták. Az ügyesebb leányok a legények mellényére (lajbijára) ibolya csokrokat, vagy gyöngyvirágot tűztek. Majd következett a közös tánc, a bent lévő hölgykoszorút táncra kérték a legények, sőt még a bámészkodó szomszédokat is. Büszke vagyok az idei csoportra, mert nagy fegyelemmel és példás énekléssel járták egész éjszaka a község utcáit. Egy kicsit úgy érzem, mint pedagógus, hogy bizonyára hozzájárultam ahhoz, hogy ma szívesen vállalják fel a hagyomány éltetését. Éneküktől csengett az éjszaka folyamán az egész falu és boldogan szemléltük, a hagyományos székelyharisnyába öltözött, árvalányhajas kalapot viselő, daloló legényeket, akik szebbé tették a húsvét ünnepét, örömöt szereztek mindenkinek. Ráhangolták a falut a húsvéti feltámadás örömére. Köszönettel tartozom mindezért nekik.
Volt régen olyan eset is, ha egy leány nem engedte be a hajnalozókat, akkor a leány kapuját leakasztották és elvitték a falu egy másik felébe, vagy a falu végére, utca végére, hadd keressék a tulajdonosok és ne feledjék el, hogy illik befogadni a locsolókat. De igyekeztek is beengedni a locsolókat, hisz locsolás nélkül úgy tartották, hogy a leány elhervad. Régen a hajnalozó legények húsvét másodnapján együtt a templomba mentek, hogy áldását adja az Úr a közösségért vállalt tevékenységükre.
Az egyik legszebb húsvéti hagyomány a zöld ág vagy a húsvéti ág, mely az életfa szimbóluma itt a Sóvidéken. A faluban létező kislányok, még az újszülött lányok kapujára is zöld ágat tesznek. A fiús szülők a locsolás előestéjén a kisfiukkal, legénykékkel együtt este elindulnak feldíszíteni a lányok kapuit. A kis méretű fenyőfát szalagokkal, papírvirágokkal, füzérekkel, kifújt piros tojásokkal, melyet cérnára felfűznek, díszítik fel a húsvéti ágakat. Régen a nagylányoknak is raktak a legények, főleg azoknak a lányoknak, akik valakinek kedvesebbek voltak.
Ma kissé az anyagiak körül zajlik a zöldág rakás, mert a módosabb lányoknál, szinte garmadával, tízesével rakják a húsvéti ágakat. Régen ez hagyományosan nem volt így, de változik a világ és ezt hozta magával.
Egy kis vallomással tartozom a húsvéttal kapcsolatban, mert az én családom a 60-as évekbe költözött Parajdra. Nyolcéves kislány voltam és akkor láttam, hogy a lányoknak zöld ágat tettek a kapuikra, amit a szülőfalumba nem láttam. Megkérdeztem édesanyámat, hogy nekem miért nem tettek húsvéti ágat és ő azt mondta, hogy azért, mert mi jövevények vagyunk. Később fiatal lányként sem részesültem a hajnalozás élményében, mert nem tartoztam igazából a hagyományos faluközösséghez. Mi már tömbházban éltünk, akik más vidékről jött „jövevények” voltunk, így neveztek sokáig a helyi emberek. És elmondhatom, bizony nekem sose volt zöld ágam, de miután pedagógus lettem, azután igyekeztem, hogy a tanítványaim valamilyen formában részesüljenek a húsvét örömében, még akkor is, ha jövevények és akkor is, ha tilos volt egy idő után az átkosban.
A feltámadás öröme mindenkinek kijár, még a jövevényeknek is, ez volt az én vezérfonalam a pályafutásom során. Ne érezzék, azt az érzést, amit én éltem át, akkor mikor nem részesültem a húsvét élményében a feltámadás örömében.
Nagyon ügyesek voltak!?
Közzétette: Ildiko Peter Szep – 2019. április 22., hétfő
Az idei hajnalozók csoportja látható a képen, kora reggeli felvétel.
Hasonló
Bika húzta a harangkötelet
Rinaldó és Rinaldini
Harmatok vagyunk a földön!
Hagyomány és jövevény
Káposztafesztiválok gonddal...
Lócitromos sárral síkároltu...
Már a pápalátogatásra készü...
Harmadnapján a férfiakat is...
Édesanyám a félhomályban a ...
Tavirózsa a kenderáztatóban
Székelyfonó Matyóföldön
A tárogató hangjával a szív...
Táncra perdült az orsó édes...
Elé jössz te, csak éhezz me...
Égi áldás az özvegyasszony házasságára
Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren
Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése
Varázslat
Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta áll ez a nagyon régi épület, kicsit elvarázsolt szépségével kastély, kicsit bástya szerű repkénnyel befutott oldalával. Az idő ... Tartalom megtekintése
Az út
Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése