Égő gyufával háromszor szív formát rajzolt a leány az ablakra

Esti zöldág rakás látható a képen. Apa és fia

Két olyan kiemelt hagyománya a Sóvidéknek, amire érdemes odafigyelni: a hajnalozás és a zöldág, vagy húsvéti ág rakása

A múltban, a rendszerváltás előtt, e két hagyomány lassan kezdett feledésbe merülni. A sorsunk úgy hozta, hogy a 89-es forradalom után, vagy másképp a változás után, mintha holtából támadt volna fel, újból elkezdtek emlékezni az idősebb generációk és kezdték feltárni a néphagyomány jelentőségét, amit tiltottak a múlt rendszer közkatonái. Ez volt a húsvéti hajnalozás sorsa is. A 90-es évek elején hosszas kihagyásokkal, de lassan elérkezett az a pillanat, amikor húsvétra kezdtek hangolódni fiataljaink. Szülők közreműködésével fiatal legények megszervezték az első fordulat utáni hajnalozást. Azóta szinte rendszeresen, kivétel nélkül minden évben, egy-egy csoport fiatal bejárja a leányos házakat és népdalokat énekelve végig éneklik a falut.

A Nyisd ki babám az ajtót kezdetű dal jelzés értékű, mert az elhangzása jelzi, hogy lányos házhoz érkeztek a hajnalozó legények és bebocsátást kérnek a lányos házhoz. Régen a dal elhangzása közben a bent lévő lány az ablaknál gyufával jelezte, hogy befogadják a legényeket. Az égő gyufával háromszor szív formát rajzoltak az ablakra.  Ez jelezte a befogadást. Ha nem gyúlt gyufa, akkor nem lehetett bekopogni a házakhoz. Bebocsátás után a legények szószólója húsvéti verset mondott, majd következett a locsolkodás illatos kölnivel, vagy vízzel. Régen bizony még a vödör is előkerült, vagy legalábbis egy csésze víz és a bátrabb legények a leányokat így is meglocsolták. Az ügyesebb leányok a legények mellényére (lajbijára) ibolya csokrokat, vagy gyöngyvirágot tűztek. Majd következett a közös tánc, a bent lévő hölgykoszorút táncra kérték a legények, sőt még a bámészkodó szomszédokat is. Büszke vagyok az idei csoportra, mert nagy fegyelemmel és példás énekléssel járták egész éjszaka a község utcáit. Egy kicsit úgy érzem, mint pedagógus, hogy bizonyára hozzájárultam ahhoz, hogy ma szívesen vállalják fel a hagyomány éltetését. Éneküktől csengett az éjszaka folyamán az egész falu és boldogan szemléltük, a hagyományos székelyharisnyába öltözött, árvalányhajas kalapot viselő, daloló legényeket, akik szebbé tették a húsvét ünnepét, örömöt szereztek mindenkinek. Ráhangolták a falut a húsvéti feltámadás örömére. Köszönettel tartozom mindezért nekik.

Volt régen olyan eset is, ha egy leány nem engedte be a hajnalozókat, akkor a leány kapuját leakasztották és elvitték a falu egy másik felébe, vagy a falu végére, utca végére, hadd keressék a tulajdonosok és ne feledjék el, hogy illik befogadni a locsolókat. De igyekeztek is beengedni a locsolókat, hisz locsolás nélkül úgy tartották, hogy a leány elhervad. Régen a hajnalozó legények húsvét másodnapján együtt a templomba mentek, hogy áldását adja az Úr a közösségért vállalt tevékenységükre.  

Az egyik legszebb húsvéti hagyomány a zöld ág vagy a húsvéti ág, mely az életfa szimbóluma itt a Sóvidéken. A faluban létező kislányok, még az újszülött lányok kapujára is zöld ágat tesznek. A fiús szülők a locsolás előestéjén a kisfiukkal, legénykékkel együtt este elindulnak feldíszíteni a lányok kapuit. A kis méretű fenyőfát szalagokkal, papírvirágokkal, füzérekkel, kifújt piros tojásokkal, melyet cérnára felfűznek, díszítik fel a húsvéti ágakat.  Régen a nagylányoknak is raktak a legények, főleg azoknak a lányoknak, akik valakinek kedvesebbek voltak.

Ma kissé az anyagiak körül zajlik a zöldág rakás, mert a módosabb lányoknál, szinte garmadával, tízesével rakják a húsvéti ágakat. Régen ez hagyományosan nem volt így, de változik a világ és ezt hozta magával.

Egy kis vallomással tartozom a húsvéttal kapcsolatban, mert az én családom a 60-as évekbe költözött Parajdra. Nyolcéves kislány voltam és akkor láttam, hogy a lányoknak zöld ágat tettek a kapuikra, amit a szülőfalumba nem láttam. Megkérdeztem édesanyámat, hogy nekem miért nem tettek húsvéti ágat és ő azt mondta, hogy azért, mert mi jövevények vagyunk.  Később fiatal lányként sem részesültem a hajnalozás élményében, mert nem tartoztam igazából a hagyományos faluközösséghez. Mi már tömbházban éltünk, akik más vidékről jött „jövevények” voltunk, így neveztek sokáig a helyi emberek. És elmondhatom, bizony nekem sose volt zöld ágam, de miután pedagógus lettem, azután igyekeztem, hogy a tanítványaim valamilyen formában részesüljenek a húsvét örömében, még akkor is, ha jövevények és akkor is, ha tilos volt egy idő után az átkosban.

A feltámadás öröme mindenkinek kijár, még a jövevényeknek is, ez volt az én vezérfonalam a pályafutásom során.  Ne érezzék, azt az érzést, amit én éltem át, akkor mikor nem részesültem a húsvét élményében a feltámadás örömében.

Az idei hajnalozók csoportja látható a képen, kora reggeli felvétel.

Írta:
Kelemen Magdolna

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése