Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
1940. Magyar honvédség vonul át Székelyvaján
Mihályka úgy aludt el este, hogy kezében egy magyar zászlócskát szorongatott
A hét esztendős Mihályka érdeklődéssel követte édesapja mozdulatait, aki éppen az ünneplőjét öltötte magára.
– Készül valahová, édesapám?
– Igen. Nagy nap van ma fiam, a magyar honvédség vonul át Székelyvaján – válaszolta János.
– Ez nekünk jó?
– Ez nekünk nagyon jó! Csak örökké tartana!
– Az átvonulás?
– Nem, a visszacsatolás. Huszonkét éve már annak, hogy Erdély nem tartozik Magyarországhoz.
– És most már oda fog?
– Igen.
Mihályka egy kicsit elgondolkodott.
– Igaz, mi magyarok vagyunk?
– Hát persze.
– De mégis mindig azt mondják, hogy székelynek születtünk. A székely nem magyar?
– A legmagyarabb magyar a székely. Igen, székelyek vagyunk, de magyarok is.
– Ezt nem értem.
– Na, figyelj ide – ültette le Mihálykát a kisszékre János, és maga felé fordította. A székelyek eredete nagyon vitatott. Senki nem tudta még pontosan megállapítani, hogy honnan is származunk. Van, aki azt gondolja, hogy a hunok leszármazottai vagyunk, van aki azt hiszi, hogy a kabarok utódai, és van, aki úgy véli, hogy igazából a magyarok rokonai lehetünk, akik a honfoglalók előtt már itt voltak, ezen a területen. Vagy épp a magyarokkal együtt érkeztünk.
– Mi lehet az igazság?
– Én sem tudom, édes fiam. De az biztos, hogy a székelyek magyarul beszélnek, mindig a magyarok mellett álltak, és egymáson szüntelenül segítettek. Együtt harcoltunk, együtt ünnepeltünk.
– Van még valami, ami biztos?
– Igen, hogy létezett egy nagy vezérünk, akit Csaba királyfinak hívtak.
– Ki volt ez a Csaba királyfi?
– Hát… ez is kétes, de a hatalmas hun király, Attila fiának tartják.
– Attila, Isten ostora? Róla van szó?
– Igen.
– Akkor lehet, hogy mi a hunok leszármazottai vagyunk?
– Igen, lehetséges.
– De magyarok is?
– Mindenképpen.
– És most mindenki örül, hogy jönnek a magyarok?
– Felvirágozott díszkapuval, ünnepi öltözetben várjuk őket, pedig csak átvonulnak a falunkon. Ez magától beszél.
– Hová mennek?
– Több városon keresztül, mint Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, egészen Kézdivásárhelyig.
– Jöhetek én is a fogadásukra?
– Természetesen.
Mihályka gyorsan rendbe szedte magát. Szüleivel, testvéreivel a főutcára sietett, ahol már jókora tömeg verődött össze. A fiatalabb nők fehérben, az idősebbek sötétebb ünneplőben, a férfiak székelyruhában voltak. És mennyi virág!
A magyar honvédek megálltak a díszkapunál. Mihályka pedig rettenetesen boldog volt, mert kezet foghatott egyikükkel. Úgy aludt el este, hogy kezében egy magyar zászlócskát szorongatott.
Hasonló
Történetek a füstölődő szal...
Szilveszter Székelyföldön 1...
Nótával veszekedtek, nótáva...
Fény derült az árnyékszéken...
Hol vagy, gazdám? Hol vagy,...
A szomszéd néni bécsi szele...
A torta esete a hirtelen me...
A falusi portáknak megvolt ...
Randevú a Nagyhídnál, aztán...
Farsangtemetés Alsósófalván...
A szőlőst kiszántják, a föl...
Székelyvaja aranycsapata
Kormi macskánk megnyitotta ...
A komlós, amit firmának nev...
Harmincezer nap és egy mar...
Virágok a mennyezeten, a ka...
Mert fontos a pihenés, a cs...
Anyóka az autóbuszon
Nagylegények, nagyleányok
Halk csipogás kezdett halla...
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése