Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése
Nyolcévesen gyalogszerrel a csíksomlyói búcsúban
Regina nagymamám nagyon hívő asszony volt. A rózsafüzér társulat fejedelem asszonya

Megálltunk egy sátornál és vettünk két képet Máriáról. Ma is őrzöm az egyiket. A hátán: 1949.
Rendszeresen járt templomba, eljárt a szomszéd falukba a búcsúkra is.Unokatestvéremet, Irént és engem magával vitt. 1949. Pünkösd szombatja következett, a Csíksomlyói búcsú napja. Nagymama megígérte Irénnek és nekem, hogy elvisz a gyalogosan a búcsúra, Nyolc éves voltam, Irén hat, és 17 kilométer gyaloglás várt ránk. Megmondta szüleinknek.
Édesanyám: Mámá, ezt nem teheti, nem bírják meg az utat!
Róza néni: Édesanyám, Irén kicsike, elfárad, nem ér oda!
Irén és én, kalákába sírtunk.
Édesapám mondta ki a döntő szót: Édesanyám, elviheti őket, közben pihenjenek sokat. Mi a keresztaljával megyünk. Majd mise után a klastrom kapujában találkozunk. A leánykákat szekéren haza küldjük.
Aludni is alig tudtunk. Szép idő volt, öt óra után elindultunk. Végig a Sósréten az úton, utána „toronyiránt”, át a mezőkön. Közben ettünk, pihentünk. Amikor 11 órakor harangoztak be, ott is voltunk. A templom udvarán leültünk. Bent folyt a mise, mi kint imádkoztunk, nagymamával együtt mondtuk, amit tudtunk. Vége lett a misének, jöttek ki az emberek. Mi igyekeztünk bemenni, beállni a sorba. Elővettük az új, szép fehér zsebkendőt, amit ekkorra varratott édesanyánk. Nagymamánkkal közeledtünk az oltárhoz, Mária lábához. A lépcsőn mentünk felfele. Olyan magasan volt a szobor, felemeltük a tekintetünket. Ekkor nagymama mondta, hogy vegyük elő a zsebkendőket, fogjuk a kezünkbe, és, amikor felemel, töröljük meg vele Mária lábát. Először Irént emelte fel, aztán engem. Odatöröltük a kis zsebkendőnket. Keresztet vetettünk, majd jöttünk le a lépcsőn.
Kijöttünk a templomkertből. Kint nagy forgatag volt. Sátrak, sok mindent árultak, rózsafüzéreket, szentképeket, kis Mária szobrokat, mézeskalácsokat, szopogatós cukorkákat. Először mézeskalács szívet vásároltunk. Megálltunk egy sátornál és vettünk két képet Máriáról.
Ma is őrzöm. A hátán: 1949. Találkoztunk a szüleinkkel. Egy madarasi bácsi szekéren hazahozott. A keresztalja búcsúsai ott aludtak egy csűrben. Másnap mise után indultak haza a keresztekkel. Délután háromra értek a falu végére. Szokás volt, hogy az itthon maradottak összegyűltek a templomnál. Sorba szerveződve, négyes sorban mentek szembe a falu végére, az érkezőkkel. Itt egybe fonódtak, elől a zarándokok mentek, utána a várók. Pünkösdi énekeket énekelve érkeztek a templomba, itt egy rövid szertartás után együtt énekelték az: Oh, én édes jó Istenem… Hazajöttünk megáldott a Csíksomlyói SZŰZ MÁRIA.
Ez volt az utolsó búcsú, amit még megengedtek. Letiltották, a következő 1990-ben volt. Erre már felnőttként, 49 évesen, gyalogosan mentem el én is.
És a drága jó nagymama, 1954-ben, 61 évesen hagyott itt örökre. Ekkor már 6 unokája volt, de Irént és engem még addig vitt a Göröcsfalvi, Dánfalvi, Karcfalvi búcsúkra, mindig gyalogosan.
Miután én is nagymama lettem 46 évesen, akkor értettem meg, hogy mit jelent nagymamának lenni.
Hasonló
Országzászló avatás Csíkmad...
Fejkendőhímzés Csíkmadaraso...
Honnan jöttél kisbaba? Menn...
Katonaélet hajdanában Csíkm...
Katonaélet hajdanában Csíkm...
Katonaélet hajdanában Csíkm...
Regina nagymamám tervezte a...
Gyerekkoromban minden házba...
Aranykertben aranyfa, arany...
Székely babák, székely tört...
Mesélnek a csíkmadarasi szé...
Keresztek Csíkmadaras utcái...
Csíkmadarason három napig t...
Mesél egy öreg iskola Csíkm...
Csoma Pista bácsi a lelkét ...
Csíkmadaras második kicsi b...
Édesapám, a csíkmadarasi sz...
Vezérkürtös mindhalálig
Hová lett a csingilingi a g...
A székely ember házát a köz...
Lisztománia

Az a lapály valamikor igen nagy lábon élt

A Patakhát (vagy Patak-hát) az Ecceri fiú falujának egyik jelentős területe A szekeresi útról le kell térni és az onnan kiinduló földút elvisz akár Kisnaményba, akár Darnóra. Attól függ, hogy... Tartalom megtekintése
Pengefogú hódok, félszarvú óriások

Rövidgatyában a csinárok földjén nyár elején a kömörei határban Szeretem a május végét, a júniust. Az egyre hosszabbodó nappalok időszaka, még este kilenckor is világos van. Megyünk a fény felé.... Tartalom megtekintése
Toronyóra a templom mennyezetén

Sankt Wolfgang, Salzkammergut gyöngyszeme IMG_0707 IMG_0722 IMG_0713 IMG_0712 IMG_0715 IMG_0716 IMG_0726 IMG_0731 IMG_0735
A magyar jakobinusok a kuffsteini vár börtönében

IMG_0669 IMG_0631 IMG_0628 IMG_0635 IMG_0639 IMG_0649 IMG_0646 IMG_0638 IMG_0665 IMG_0663 IMG_0653 IMG_0691
Rózsa Sándor talpig nehéz vasban

Egy magyar rablóvezér a császár kuffsteini várbörtönében IMG_0627 IMG_0633 IMG_0634 IMG_0694
A császár kaiserschmarrnija Bad Ischlben

Ferenc József királyunk kedvenc fürdővárosa ma is az ínyencek zarándokhelye Az osztrák sógoroknak persze császár, így aztán nem is király-, hanem császármorzsa a magyar neve a képen látható ételkölteménynek. A... Tartalom megtekintése
Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése
Mert fontos a pihenés, a csend, a természet

Néha jól esik csak úgy leülni a kerítés elé a régi padkára, elcsevegni semmiségekről Ülni, nem gondolkodni, és csak bámulni a semmibe. Talán a szemben lévő domboldalt figyelni, melyet színes vadvirágok... Tartalom megtekintése
Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése