Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Dédnagyapám távolról gyógyított
Hazament a fiú, nézi a tehenet, s biz az teljesen rendben volt, híre-nyoma sem volt a sebeinek
A kuruzslás nem volt szokatlan esemény a közelmúltban, akárcsak az asztaltáncoltatás meg egyéb, hasonló tevékenységek. Mikor Pap Laci hazaérkezett Székelyvajára a fogságból, hosszú ideig azzal szórakoztatta az embereket, hogy szeánszokat rendezett, ahol szellemeket idézett meg.
– Plutó, Durumó, gyertek elé! – szólt a kezdőszöveg, majd különböző kérdéseket tett fel a láthatatlan szellemnek, aki készségesen visszakopogta a választ.
Menyhárt Ferenc, aki éppenséggel az én dédnagyapám volt, ugyancsak különleges képességekkel rendelkezett. Sokáig kételkedtem ennek az állításnak a valós alapjában, azonban az emberek által elmesélt történetek mind e tény mellett tanúskodnak.
Már legénykorában is történt valami érdekes vele: találkozott Ferenc József császárral. Akkoriban katona volt, és épp annál a hadtestnél szolgált, ahol a császár szemlét tartott. Ferenc József minden tizedik katonát előreléptetett a sorból, és megkérdezte a nevüket. Természetesen dédnagyapám is valahánytizedik volt, kilépett a sorból, haptákba vágta magát, majd harsányan kiáltotta:
– Menyhárt Ferenc!
Ferenc Jóska erre rettenetesen megörvendett: íme , az ő nevét viseli ez a katona!
– Jól van, fiam! – mondta mosolyogva, s azonnal rendelkezett:
– Ez a katona kapjon tíz nap eltávozást!
Dédnagyapám boldogan távozott a családjához, s mindig örömmel emlegette ezt a nagy eseményt, ami számára óriási élményt jelentett, hiszen nem elég, hogy magával a császárral találkozott, még szabadságot is kapott, s a családjával is tölthetett egy kis időt.
Hogy mikor is kezdett el a kuruzslással foglalkozni, az nem egészen világos. Állítólag a nagyapjától örökölte ezt a tehetséget, aki halálos ágyán súgta meg neki a varázsigéket, és megeskette, hogy nem adja át a tudását senkinek sem.
Mindenesetre tudott valamit az öreg. Édesanyám mesélte, hogy bárhol fájtatták, meggyógyította. A seprűből tépegetett ki cirókszálakat, megvagdosta apróra, a késsel a beteg feje fölött köröket írt le, hosszasan mormogott valamit, miközben a szálacskákat a válla fölött hátradobálta. És csodák-csodája – a fájdalom elmúlt.
Egy másik történet szerint László Jóskáéknál beteg lett a tehén.
– Megnyüvesedett a hátulja – mondta László Feri bácsi, aki abban az időben még kisfiú volt, és őt szalajtották dédnagyapámhoz.
– Feri bácsi, né mi történt a tehenünkkel, legyen szíves eljönni, s megnézni.
– Jól van, fiam, menj csak haza nyugodtan.
Egész nap várták az öreget, de az nem ment.
Másnap László Feri ismét elment hozzá.
– Feri bácsi, há nem jött el megnézni a tehenet!
– Fiam, sze annak a tehénnek már nincs semmi baja. Eridj szépen haza, s nézd meg mégegyszer!
Hazament a fiú, nézi a tehenet, s biz az teljesen rendben volt, híre-nyoma sem volt a sebeinek.
Több ilyen esetről számoltak be, legtöbbször állatokat gyógyított meg, de az embereken is segített.
Halálával azonban a titkait is magával vitte, tudását nem adta át senkinek, pedig jó lett volna, nemdebár?
Hasonló
Amikor még megénekeltük Rom...
Szállt a nótacsokor, fel a ...
Józsi seprűvel győzte le a ...
Zsiga felült a koporsóban, ...
A kis Timike elvarázsolta a...
Égi áldás az özvegyasszony ...
Történetek a füstölődő szal...
Szilveszter Székelyföldön 1...
Nótával veszekedtek, nótáva...
Fény derült az árnyékszéken...
Hol vagy, gazdám? Hol vagy,...
A szomszéd néni bécsi szele...
A torta esete a hirtelen me...
A falusi portáknak megvolt ...
Randevú a Nagyhídnál, aztán...
Farsangtemetés Alsósófalván...
A szőlőst kiszántják, a föl...
Székelyvaja aranycsapata
Kormi macskánk megnyitotta ...
A komlós, amit firmának nev...
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése