Dédnagyapám távolról gyógyított

Hazament a fiú, nézi a tehenet, s biz  az teljesen rendben volt, híre-nyoma sem volt a sebeinek

A  kuruzslás nem volt szokatlan esemény a közelmúltban, akárcsak az asztaltáncoltatás meg egyéb, hasonló tevékenységek. Mikor Pap Laci hazaérkezett Székelyvajára a fogságból, hosszú ideig azzal szórakoztatta az embereket, hogy szeánszokat rendezett, ahol szellemeket idézett meg.

– Plutó, Durumó, gyertek elé! – szólt a kezdőszöveg, majd különböző kérdéseket tett fel a láthatatlan szellemnek, aki készségesen visszakopogta a választ.

Menyhárt Ferenc, aki éppenséggel az én dédnagyapám volt, ugyancsak különleges képességekkel rendelkezett. Sokáig kételkedtem ennek az állításnak a valós alapjában, azonban az emberek által elmesélt történetek mind e tény mellett tanúskodnak.

Már legénykorában is történt valami érdekes vele: találkozott Ferenc József császárral. Akkoriban katona volt, és  épp annál a hadtestnél szolgált, ahol a császár szemlét tartott. Ferenc József minden tizedik katonát előreléptetett a sorból, és megkérdezte a nevüket. Természetesen dédnagyapám is valahánytizedik volt, kilépett a sorból, haptákba vágta magát, majd harsányan kiáltotta:

– Menyhárt Ferenc!

Ferenc Jóska erre rettenetesen megörvendett: íme , az ő nevét viseli ez a katona!

– Jól van, fiam! – mondta mosolyogva, s azonnal rendelkezett:

– Ez a katona kapjon tíz nap eltávozást!

Dédnagyapám boldogan távozott a családjához, s mindig örömmel emlegette ezt a nagy eseményt, ami számára óriási élményt jelentett, hiszen nem elég, hogy magával a császárral találkozott, még szabadságot is kapott, s a családjával is tölthetett egy kis időt.

Hogy mikor is kezdett el a  kuruzslással foglalkozni, az nem egészen világos. Állítólag a nagyapjától örökölte ezt a tehetséget, aki halálos ágyán súgta meg neki a varázsigéket, és megeskette, hogy nem adja át a tudását senkinek sem.

Mindenesetre tudott valamit az öreg. Édesanyám mesélte, hogy bárhol fájtatták, meggyógyította. A seprűből tépegetett ki cirókszálakat, megvagdosta apróra, a késsel a beteg feje fölött köröket írt le,  hosszasan mormogott valamit, miközben a szálacskákat a válla fölött hátradobálta. És csodák-csodája – a fájdalom elmúlt.

Egy másik történet szerint László Jóskáéknál beteg lett a tehén.

– Megnyüvesedett a hátulja – mondta László Feri bácsi, aki abban az időben még kisfiú volt, és őt szalajtották dédnagyapámhoz.

– Feri bácsi, né mi történt a tehenünkkel, legyen szíves eljönni, s megnézni.

– Jól van, fiam, menj csak haza nyugodtan.

Egész nap várták az öreget, de az nem ment.

Másnap László Feri ismét  elment hozzá.

– Feri bácsi, há nem jött el megnézni a tehenet!

– Fiam, sze  annak a tehénnek már nincs semmi baja. Eridj szépen haza, s nézd meg mégegyszer!

Hazament a fiú, nézi a tehenet, s biz  az teljesen rendben volt, híre-nyoma sem volt a sebeinek.

Több ilyen esetről számoltak be, legtöbbször állatokat gyógyított meg, de az embereken is segített.

Halálával azonban a titkait is magával vitte, tudását nem adta át senkinek, pedig jó lett volna, nemdebár?

Írta:
László-Fábián Júlia

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése