Nyíregyháza

Régvolt május elsejei hangulat kísért. Dolgozókollektívák tagjai közösen ünneplik május elsejét. Kiviszik a családtagjaikat is, és mi másról, mint a munkájukról, munkahelyükről beszélgetnek. Közben babgulyás rotyog a kondérban, és készülődnek a kispályás focimeccshez. Mára ez emlékké szelídült ez a majális, noha a szakszervezetek is igen sokat dolgoztak a sikeréért, tagadhatatlanul más, mint az évtizedekkel ezelőttiek. Rendszerváltást is megért korosztályunk politikai pártok csatározásain edződik, s a szakszervezetek is nálunk soha nem látott fegyvereket vetnek be a béralkuba: sztrájkolnak a vasutasok, a pedagógusok, blokád alá vették a közlekedést a taxisok…

Esetek, kiragadott példák legújabbkori történelmünkből, amelynek tevékeny alakítói közé tartozik Vaskó Mihály, az MSZOSZ megyei képviseletvezetője. Két évtizede politizál, de meggyőződéssel vallja: ma teljesen más karaktert igényel a napi közélet, az érdekképviselet, mint azt korábban megszoktuk.

Közéleti pályára nem készül tudatosan az ember, legfeljebb a körülményei alakulnak úgy, hogy lelkiismerete szerint egyszerűen nem tehet másként. Valahogy így történhetett ez Vaskó Mihály életében is, hiszen a vencsellői születésű fiatalember a családban, a földműves édesapjától, Vaskó Mihálytól, és a később a szövetkezetben dolgozó édesanyjától, Mihalkó Annától nem hallhatta azt, hogy fiam, neked igenis a politika porondján kell megküzdened mások igazáért. Azt viszont tapasztalhatta otthon, hogy nagy szeretetben, békességben nevelik a szülők őt és Anna nővérét, elvárják, hogy őszinte legyen, mondja meg az igazat minden helyzetben és cselekedjen becsületesen mindazokban az ügyekben, amelyek őrá hárulnak. Hogy ez a fajta szemlélet elvezetett a későbbiekben a szakszervezeti politizáláshoz? Így történt és Vaskó Mihály később tudatosan vállalta ezt a kötelezettséget.

Nagyon szép gyermekkor és család jelentette számára a később is megbízható hátországot. Bár nem dúskáltak az anyagi javakban, tehenet legeltettek, egyszerűen éltek, mégis ünnepnek lát most minden napot a felnőtt férfi. Hétvégén jutott szalámi a vajaskenyérre, és ha a kisvonattal bejöttek a városba ruhát venni, az eseményszámba ment.

Meghatározó emberek még ma is eszébe jutnak, akik nélkül ma nem az lenne, aki. Ilyenek Szummer Károly matematika- és Bárány György történelemtanár, akik keménységükkel, következetességükkel vívták ki a diákok megbecsülését. A kertészeti technikumban érettségizett és vette át a technikusi oklevelet 1967-ben. Egy év gyakornoki idő után, amit a vencsellői téeszben töltött el, a nyíregyházi mezőgazdasági főiskola kertész karán kezdte meg tanulmányait. Két évet szolgált a nyírbátori határőröknél, kiváló szakaszparancsnok címet is adományoztak neki. Majd visszakerült a téeszbe, főkertész lett.

Szakmai és a kisebb közösségben végzett munkája elismeréseként keresték meg a mezőgazdasági dolgozók szakszervezetétől, hogy legyen a MEDOSZ munkatársa. Óriási elismerés volt ez a hetvenes évek közepén, nemcsak neki, hanem az őt „kinevelő” termelőszövetkezetnek is.

− Egészen másfajta feladatok vártak a szakszervezetnél − emlékszik a kezdeti nehézségekre Vaskó Mihály. − Bár én nagyon szerettem az emberekkel beszélgetni, megismerni a gondjaikat. Hamarosan rájöttem, hogy érdekellentét feszül a tsz-tagok és az alkalmazottak kötött.

Horváth Anikó tanítónővel 1979-ben házasságot kötött. Róbert fiuk 15 éves, a Vasvári Gimnázium diákja, Viktória lányuk ötödik osztályos. A családot jó ideje a megyeszékhelyhez kötötte a munkája, ezért 1980-ban befizettek egy lakásra a Kertvárosban. Bár hívták Vaskó Mihályt a Dunántúlra, Pestre, ő mégsem érezte magát jól a gazdagabb vidéken.

− Mostanában gyakrabban találkozom dunántúli kollégákkal, de mintha nem is egy bolygón élnénk… Teljesen más gondok foglalkoztatják őket és minket ezen a sokszoros hátránnyal sújtott, ám mégis csodálatosan szép vidéken. Soha nem volt kérdés számomra, hogy a családommal hol a helyünk. Igazából most ismertem meg, milyen a valódi szakszervezeti politizálás. A piacgazdaság viszonyai közepette teljesen más módszereket, jártasságot, szakmai felkészültséget kíván az érdekvédelem. Az MSZOSZ képviseletvezetőjeként mostanában keresik az együttműködést a megyei szervekkel, ott vannak a megyei munkaügyi tanács munkavállalói oldalán, a megyei fejlesztési alapítványban és kapcsolatot akarnak a pártokkal és a civil szervezetekkel. Hamarosan felújítják a kerekasztalt.

Tervei közt, amelyeket a labilis viszonyok ellenére is fontosnak tart, az érdekvédelem maradéktalan megvalósítása szerepel.

Szabad idejében a családjával kirándul, kertészkedik, zenét hallgat, vagy éppen a Kertvárosban a szomszédokkal parkosít, járdát épít.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 3. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1995.)