Beregsurány

Tóth Zoltán határőr alezredes Debrecenben látta meg a napvilágot 1967. december 19-én. A számokkal, a betűvetéssel a határ menti kis falucskában, Fülöpön ismerkedett meg, itt járt általános iskolába. Már korán elhagyta a szülői házat, hiszen a cívisvárosi kollégista, a modern kor Nyilas Misije csak hétvégeken, ünnepek alkalmával és a szünidők ideje alatt tölthette együtt az idejét szüleivel.

A debreceni Péchy Mihály Építőipari Szakközépiskolában 1982-ben kezdte meg tanulmányait, majd 1986-ban sikeresen érettségi vizsgát tett. A szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola határőr szakának elvégzése után 1991-ben tett tiszti fogadalmat a Parlamentnél a fiatal határőr hadnagy.

Első tiszti beosztásba a Nyírbátori Határőr Kerülethez Beregsurányba őrsparancsnok-helyettesnek nevezték ki.

Elöljárói bizalmat szavazva részére egy év elteltével megbízták az őrsparancsnoki teendőkkel, majd egy újabb esztendő elteltével kinevezték beosztásába. A határőrkerület határőr-igazgatósággá történt átszervezése után a határőrizeti kirendeltség vezetője lett.

A határőrségnél végrehajtott szervezetkorszerűsítés során 2004. július 1-jén a határőrizeti és a határforgalmi kirendeltség integrálásából új szervezetként létrehozott, megalakított határrendészeti kirendeltség vezetőjévé nevezték ki.

A zöldhatár őrzése mellett – amelynek végzésében tizenhárom eltöltött év alatt nagy szakmai gyakorlatra tett szert – a határforgalom ellenőrzésének, lebonyolításának irányítása új kihívást jelentett számára. A 24658 méter hosszú határszakasz őrzése mellett egy korszerű éjjel-nappal nyitva tartó nemzetközi személyforgalmat lebonyolító közúti határátkelőhely irányítását is át kellett vennie. Egy olyan határállomásét, amely egy év alatt megháromszorozta a forgalmát. Az útlevélkezelők a 2004-es esztendőben már 2549703 személyt és 1464264 járművet ellenőriztek és léptettek át.

Az idei esztendő első felében pedig 1198271 személyt és 674225 járművet, ami 6,1 százalékkal több utast jelentett az előző esztendő hasonló időszakához képest.

Ráadásul az új, integrált határrendészeti kirendeltség által felfedett jogellenes cselekmények meghatározó része, nyolcvannyolc százaléka a határátkelőhelyen jelentkezett.

Kellő alázattal vetette bele magát a tanulásba, hogy felkészüljön a határforgalom lebonyolításának irányításából adódó eddig tőle kissé távoli feladatok megoldására. A zöldhatáron érkezett négy határsértő, akiket ez év első felében fogtak el, szinte elenyésző a néhány évvel ezelőtti nagy migrációs nyomáshoz képest.

Abban az időben volt olyan csoport, amelynek létszáma meghaladta a hatvan főt, de a húsz-harminc külföldit számláló nagy csapatok egy időben szinte mindennaposak voltak. Nagy segítséget jelentett ekkor a korszerű hőkamerás gépkocsi, amellyel biztonságosan őrizhették az államhatárt.

Az alezredes ekkor szinte minden percét a határszakaszon vagy éppen az előállítóban töltötte. Ott volt a járőrökkel, ment az éjszaka hívatlan vándorainak csapásán, gondoskodott az elcsigázott, sokszor átfázott, átázott férfiak, nők és gyerekek meleg itallal, étellel való ellátásáról.

Tóth alezredes családját ekkor szinte alig látta. A kirendeltség határszakaszából a 21598 méter szárazföldi mellett 3060 méter vízi. Az utóbbi nem csak határőrizeti, szakmai kihívást jelentett az alezredesnek.

Amikor a Tisza a gátjait szaggatta, amikor a badalói szögnél csaknem kilépett medréből elöntéssel fenyegetve Kárpátalja jelentős részét, vagy amikor Tarpánál erősebbnek bizonyult minden emberi erőfeszítésnél, elcsigázott munkatársaival rakta a homokzsákokat, menekítette a lakosokat és javaikat. Bajban ismerszik meg az ember.

Tóth alezredes és határőrei a természettel vívott gigászi küzdelemben is helytálltak úgy, hogy a határterület népe előtt nem kellett szégyenkezniük.

A határrendészeti kirendeltség illetékességi területe tizenhárom település – Beregsurány, Beregdaróc, Tarpa, Tivadar, Gulács, Csaroda, Tákos, Jánd, Gergelyiugornya, Vásárosnamény, Vit­ka, Pusztadobos és Ilk – közigazgatási határát foglalja magába. Ezek polgármesteri hivatalaival, önkormányzataival, polgárőr-egyesületeivel napi együttműködésben vannak.

Jó kapcsolatot alakítottak ki a határterületi lakossággal, hiszen az állomány ezernyi szállal kötődik hozzájuk, vezetőjük is innen származik. Munkájukkal hozzájárulnak biztonságérzetük növeléséhez.

Tóth alezredes 1992-ben, egy évvel tisztté avatása után kötött házasságot. Felesége Tünde közalkalmazott, szintén a határőrségnél dolgozik, a beregsurányi bűnügyi és felderítő szolgálat több munkafolyamatot ellátó ügyviteli alkalmazottja.

Két gyermekük van. Dorottya tízéves, Bence hét. Ha a családfő ideje engedi, közösen utazzák be Magyarország tájait.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 20. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)