Tóth Istvánné Csipkés Erzsébet

Egyházi kántor, gondnok,

Nyírgyulaj

Nyírgyulaj krónikáját kutatva – Magyarország megyei kézikönyve szerint – a település 1328-ban tűnt fel először az oklevelekben. Ekkor említik először középkori templomának papját, Lászlót. Miklós nevű papjáról 1332–35 között szól a pápai tizedjegyzék. A személynévből eredő település 1279-ben a Gut-Keled nemzetség birtoka volt. Még Szent István adományozta az ősöknek.

1985-ben évszázados vágyat láttak megvalósulni a római katolikusok, a Szent Istvánt követő későbbi időkből, amikor Róbert Károly korában épített Szent György-templom elvesztése miatt siránkoztak. Mert nekik már nem volt templomuk. 400 év óta mindeddig nem, mert csak iskola, kápolna jutott. Előtte hiába akartak templomot, a háború elvitte az anyagot, megperzselődött a jó szándék. Most mintha a Szent koronás király 1000 esztendős örökségében ismét „követelné” a „minden tíz falunak egy templomot” parancs végrehajtását. Egy példaértékű összefogás eredményeként épült tégláról téglára a szent hely. 1987. július 12-e történelmi nap volt a falu életében, mert azon a vasárnap a 2100 lelkes Nyírgyulaj ismét megszentelt templomos helye lett a római katolikusoknak. A faluban ma élők közül Tóth Istvánné, Csipkés Erzsike néni és elődei tudnának a legtöbbet mesélni erről. Erzsike néni ősei visszamenőlegesen hat generáción át fontos szerepet töltöttek be az egyház életében. „Régi vágyunk teljesedett be, mikor felépült kis templomunk. Visszaemlékezéseim és őseim elmondása szerint a nagymamám – Hersku Teréz – nagyapja is kántorizált már az 1700-as évek végén. A nagymamám rózsafüzér-társulatot vezetett, majd a lánya, Csipkés Etelka, az én nagynéném, édesapám húga folytatta. 1944-ben Várhelyi Jeromos, a Nyírbátori Minorita házfőnök római katolikus templomot akart építtetni. Ide is hozatta a köveket, de elhelyezték innen. A mi családunk akkor az iskola melletti kis házban lakott, én is ott születtem 1933-ban. Kicsi koromtól állandóan a harangozó Vágó Amália, Rekri Jánosné nyomában voltam, segítettem neki, majd halála után, 13 éves koromtól önállóan végeztem ezt a munkát.

A misék színhelye az iskola volt, teljesen tele volt a tanterem. A kommunizmusban nehéz idők jártak a vallásos családokra. Nem volt kívánatos misére, hittanórára járni. Később a kisházba kényszerültünk, ám az összedőlt. Farkas Sándor atya Nyírbátorból járt ki hozzánk, mint filiába. Erzsike néni kérte a plébános urat, mondják meg Kádár László érseknek, aki Egerből jön bérmálni, hogy római katolikus templomot szeretnének építeni. Az érsek azt mondta, csak úgy lehet, ha a telket valaki ráhagyományozza az egyházra. A képviselő-testület segítségét is kérték az atyával, hogy megnyerjék támogatását. A Tóth család úgy döntött, hogy a hívek anyagi támogatásával az iskola melletti telket megveszik Erzsike néni édesanyjának köszönhetően, melyet az egyházra hagyott végrendeletében. Így lett a római katolikus templomnak telekhelye. Nagy kálváriát jártak be a közjegyzőnél és az építési engedély megszerzésénél is. Azt mondták, Nyírgyulajba ravatalozót építenek. Aláírásgyűjtés kezdődött, 300-nál is többet gyűjtött össze Erzsike néni annak jeléül, hogy nagyon sokan akarják a római katolikus templomot. A nyírgyulaji születésű Ricz Istvánné, Jolánka Nyíregyházán dolgozott, elszármazottként szívügye volt a templom építése. Sokat kilincseltek együtt az egyházi hivataloknál. ’85 májusában végre elkezdődött az alapozás. Jöttek az emberek, a jó szándékú hívek, egy emberként összefogva dolgoztak. De sokat begyújtott a tűzhelyébe Erzsike néni, hogy elkészüljön az 50–60 építő „apostol” számára az étel! Volt is mindig segítsége.

Név szerint lehetne írni a családokat, akik a bejáratnál lévő történeti leírásban említve vannak. A templom Kósa László tervei és Trifuj János kőműves kezei által épült. Galsi János káplán nélkül el sem készült volna. A szent célért még harangjegyeket is vettek, 35 forintért kilogrammját. 1987. július 12-ére felépült és lett az ősi „Szent György” templom helyett „Jézus Szíve” templom, melyet Kovács Endre püspök úr szentelt fel. Aztán meghalt Farkas Sándor templomépítő plébános, helyére 1991-ben Horváth János atya jött, most is ő teljesít szolgálatot. Erzsike néni kántorizál, harangozást is végez szeretetszolgálatként, 74 évesen, Kádárné Évikével együtt. A 20. éve álló templom falai az eltelt idő alatt erősítették a római katolikus közösséget, de a faluban is az összefogást.

„Áldás kísérje azokat a szorgos kezeket, az adományozókat, akik e templom által újabb jelét adták az élő magyar egyháznak. Azoknak is köszönet, akik által ezek a sorok megjelenhettek. Nyírgyulaj község képviselőtestületének és Becsei György, a falu polgármesterének, akiknek szintén fontos a helyi történelmi értékek feltárása, megőrzése és e kis faluban élő emberek békessége.”

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 22. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése

Csend a sziklák tövében

Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető  világunk   tele  van  meglepetéssel,  olyannyira,  hogy  belefér  bármilyen  szokatlan  torz,  pszicho,  sci fi,  csak  rettentsen! Nehéz  elhatárolódni,  nehéz kimaradni,  így  azután     egyszer... Tartalom megtekintése