Tóth Istvánné Csipkés Erzsébet

Egyházi kántor, gondnok,

Nyírgyulaj

Nyírgyulaj krónikáját kutatva – Magyarország megyei kézikönyve szerint – a település 1328-ban tűnt fel először az oklevelekben. Ekkor említik először középkori templomának papját, Lászlót. Miklós nevű papjáról 1332–35 között szól a pápai tizedjegyzék. A személynévből eredő település 1279-ben a Gut-Keled nemzetség birtoka volt. Még Szent István adományozta az ősöknek.

1985-ben évszázados vágyat láttak megvalósulni a római katolikusok, a Szent Istvánt követő későbbi időkből, amikor Róbert Károly korában épített Szent György-templom elvesztése miatt siránkoztak. Mert nekik már nem volt templomuk. 400 év óta mindeddig nem, mert csak iskola, kápolna jutott. Előtte hiába akartak templomot, a háború elvitte az anyagot, megperzselődött a jó szándék. Most mintha a Szent koronás király 1000 esztendős örökségében ismét „követelné” a „minden tíz falunak egy templomot” parancs végrehajtását. Egy példaértékű összefogás eredményeként épült tégláról téglára a szent hely. 1987. július 12-e történelmi nap volt a falu életében, mert azon a vasárnap a 2100 lelkes Nyírgyulaj ismét megszentelt templomos helye lett a római katolikusoknak. A faluban ma élők közül Tóth Istvánné, Csipkés Erzsike néni és elődei tudnának a legtöbbet mesélni erről. Erzsike néni ősei visszamenőlegesen hat generáción át fontos szerepet töltöttek be az egyház életében. „Régi vágyunk teljesedett be, mikor felépült kis templomunk. Visszaemlékezéseim és őseim elmondása szerint a nagymamám – Hersku Teréz – nagyapja is kántorizált már az 1700-as évek végén. A nagymamám rózsafüzér-társulatot vezetett, majd a lánya, Csipkés Etelka, az én nagynéném, édesapám húga folytatta. 1944-ben Várhelyi Jeromos, a Nyírbátori Minorita házfőnök római katolikus templomot akart építtetni. Ide is hozatta a köveket, de elhelyezték innen. A mi családunk akkor az iskola melletti kis házban lakott, én is ott születtem 1933-ban. Kicsi koromtól állandóan a harangozó Vágó Amália, Rekri Jánosné nyomában voltam, segítettem neki, majd halála után, 13 éves koromtól önállóan végeztem ezt a munkát.

A misék színhelye az iskola volt, teljesen tele volt a tanterem. A kommunizmusban nehéz idők jártak a vallásos családokra. Nem volt kívánatos misére, hittanórára járni. Később a kisházba kényszerültünk, ám az összedőlt. Farkas Sándor atya Nyírbátorból járt ki hozzánk, mint filiába. Erzsike néni kérte a plébános urat, mondják meg Kádár László érseknek, aki Egerből jön bérmálni, hogy római katolikus templomot szeretnének építeni. Az érsek azt mondta, csak úgy lehet, ha a telket valaki ráhagyományozza az egyházra. A képviselő-testület segítségét is kérték az atyával, hogy megnyerjék támogatását. A Tóth család úgy döntött, hogy a hívek anyagi támogatásával az iskola melletti telket megveszik Erzsike néni édesanyjának köszönhetően, melyet az egyházra hagyott végrendeletében. Így lett a római katolikus templomnak telekhelye. Nagy kálváriát jártak be a közjegyzőnél és az építési engedély megszerzésénél is. Azt mondták, Nyírgyulajba ravatalozót építenek. Aláírásgyűjtés kezdődött, 300-nál is többet gyűjtött össze Erzsike néni annak jeléül, hogy nagyon sokan akarják a római katolikus templomot. A nyírgyulaji születésű Ricz Istvánné, Jolánka Nyíregyházán dolgozott, elszármazottként szívügye volt a templom építése. Sokat kilincseltek együtt az egyházi hivataloknál. ’85 májusában végre elkezdődött az alapozás. Jöttek az emberek, a jó szándékú hívek, egy emberként összefogva dolgoztak. De sokat begyújtott a tűzhelyébe Erzsike néni, hogy elkészüljön az 50–60 építő „apostol” számára az étel! Volt is mindig segítsége.

Név szerint lehetne írni a családokat, akik a bejáratnál lévő történeti leírásban említve vannak. A templom Kósa László tervei és Trifuj János kőműves kezei által épült. Galsi János káplán nélkül el sem készült volna. A szent célért még harangjegyeket is vettek, 35 forintért kilogrammját. 1987. július 12-ére felépült és lett az ősi „Szent György” templom helyett „Jézus Szíve” templom, melyet Kovács Endre püspök úr szentelt fel. Aztán meghalt Farkas Sándor templomépítő plébános, helyére 1991-ben Horváth János atya jött, most is ő teljesít szolgálatot. Erzsike néni kántorizál, harangozást is végez szeretetszolgálatként, 74 évesen, Kádárné Évikével együtt. A 20. éve álló templom falai az eltelt idő alatt erősítették a római katolikus közösséget, de a faluban is az összefogást.

„Áldás kísérje azokat a szorgos kezeket, az adományozókat, akik e templom által újabb jelét adták az élő magyar egyháznak. Azoknak is köszönet, akik által ezek a sorok megjelenhettek. Nyírgyulaj község képviselőtestületének és Becsei György, a falu polgármesterének, akiknek szintén fontos a helyi történelmi értékek feltárása, megőrzése és e kis faluban élő emberek békessége.”

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 22. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése