Mátészalka

A mátészalkai Sandra-Form Kft. gyári bemutatótermének vezetőjéről senki sem gondolná, hogy a szekrénysorok, a franciaágyak és kiegészítő bútorok értékesítése mellett avatott szakértője és készítője is a különleges italoknak.

Szombathy Gézát 1951. március 19-én anyakönyvezték Rohodon. Édesanyja, Sebők Erzsébet, az óvoda egykori dajkája, nyolcvankét évesen is csodálattal nézi fia kedvtelését. Géza édesapja, Szombathy Sándor, a megyeszékhelyen működő legnagyobb építési vállalatnak, a SZÁÉV-nek volt a szállítási vezetője. Géza bátyja, Sándor, hivatásos tiszt. Családjával együtt Tatán lakik. Középső testvére, Tibor, élelmiszer-ipari üzletkötőként dolgozik Nyíregyházán, ahol szeretteivel él együtt. A legfiatalabb testvére, Zoltán, aki Rohodon él családjával, és szállítási vállalkozóként tevékenykedik. A megyében és a határon túl is ismert hobbiborász felesége nem kevésbé híres személyiség. Szombathy Gézáné, a tehetséggondozás terén kimagasló eredményeket felmutató Móricz Zsigmond Általános Iskola igazgatója. Még Vállajon lakott a szüleinél, amikor ezerkilencszáznyolcvanban házasságot kötöttek.

Szombathy Géza előbb szakmunkásvizsgát tett, majd a kötelező sorkatonai szolgálatát 1973–75 között, Nyírbátorban határőrként teljesítette. 1981-ben érettségizett a mátészalkai 138. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben. Kortársai közül keveseket követve, bátorsággal, emberi együttérzéssel telve, mozgalmi pályára lépett. Előbb a KISZ KB Központi Iskoláján, Budapesten, majd Nyíregyházán a Pártiskola egyéves, bentlakásos tanfolyamán képezte magát. A munka mellett kezdte meg tanulmányait a szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola (KLKF) budapesti, kétéves tisztképző, kihelyezett tagozatán ezerkilencszáznyolcvannyolcban.

Első munkahelye Vaján volt: a községi KISZ-bizottság függetlenített titkáraként dolgozott 1975-től. Majd ezerkilencszáznyolcvanhatig az összevont járási és városi KISZ-bizottság politikai munkáért felelős munkatársa volt. Mozgalmi munkáját az Ifjúságért Érdeméremmel ismerték el. Ezt követően került a – később megszüntetett – munkásőrség mátészalkai egységének parancsnokhelyettesi beosztásába.

Negyvenévesen kellett új, „civil” életet kezdenie, elfogadnia a régiek helyébe lépő elveket. A Mátészalkán akkor induló TRE-ESSE Bútoripari Gyár rendészeti vezetője lett. Ezt a munkakört töltötte be egészen ezerkilencszázkilencvennégyig. A tulajdonos- és névváltozást követően immár a Sandra-Form Kft. alkalmazottja lett, anélkül, hogy a lábát egy pillanatra is kitette volna az üzem területéről. 1994 óta vezeti a gyári bemutatótermet. Nap mint nap foglalkozik az emberekkel, épp olyan kedvesen és kulturáltan, mint azt sok évtizeden át tette.

Hobbiját a véletlen szülte. Felesége szüleinél, a kertben a ribizlitermés abban az évben rekordot döntött, de az értékesítés és a feldolgozás ettől lényegesen elmaradt. Ő, egy merész gondolattól vezérelten, a megtermett gyümölcsből bort készített egy szakácskönyv ajánlásai alapján. De az néhány nap múlva, a várakozással ellentétben: megromlott! A kudarc nem vette el a kedvét, s elhatározta, hogy a szőlőhöz hasonlóan fogja feldolgozni a később érő gyümölcsöket. Annak eredményeként megszületett a szilva-, a barack-, az alma-, a birsalma- és a körtebor is, amik sikerrel állták az idők próbáját.

A téli időszak Géza számára a gondolkodással telt el. Szakkönyveket tanulmányozott, hozzáértőkkel beszélgetett. Később az eredmény megmutatkozott abban, hogy ő képessé vált a növény bármelyik – az általa borkészítésre alkalmasnak tartott – részéből szeszes italt készíteni. Így rózsasziromból, akácfavirágból és a gyermekláncfű gyökeréből is született bor a keze alatt. Minden évben tavasszal, 100–150 liter nyírfalevet csapolt, amiből italt készített, és amit rokonok, barátok, ismerősök fogyasztottak el.

Kísérletező kedve teljében jött rá arra is, hogy a borkészítésre alkalmas növényi részekből likőröket is elő lehet állítani. Ellentétben az E betűjelű adalékokat kritikátlanul alkalmazókkal szemben, ő csak természetes színezékeket felhasználva, a vadon termő és egyéb növényeket, valamint azok terméseit vegyszermentesen művelt földekről begyűjtve alkotta meg utánozhatatlan remekeit. Nagyon sok – közöttük ritka – növényt a családi kertben saját maga termelt meg. A déligyümölcsöket felvásárolta.

A likőrök mellett készített vermutot, pezsgőt, és főzött árpából barna sört. Az általa készített, minőségi itókák a család, a barátok, a rokonok és a jó ismerősök örömére szolgáltak. Soha, senkinek, egyetlen egy üveggel sem adott el. Aki kapta, ajándékként vihette azt, ami megtetszett neki.

Szombathy Géza 1992-ben alapítója, majd titkára lett a Mátészalkai Szőlősgazdák Egyesületének. Napjainkig több mint 100 oklevelet kapott a különböző borversenyeken. Legutóbb 2004-ben egy rozé-, illetve feleségének egy gyümölcsbora kapott aranyérmet.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 19. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)