Vásárosnamény

Két apró gyermek teremt hamisítatlan családi idillt a beszélgetéshez Szabó Gusztáv otthonában. A felesége, Nagy Angéla próbálja lecsendesíteni a hároméves Krisztiánt és a kétéves Renátát. Nem sok eredménnyel, ők inkább az édesapjukkal játszanának.

Pedig a játékra nem sok ideje marad a fiatal vállalkozónak, hisz hiába osztja be magának a munkát és az arra fordítandó időt, szeretne mielőbb még nagyobb eredményt felmutatni. Az építőipari szakmáknak hagyománya van a Szabó családban, édesapja, Szabó Sándor dolgozott Stihl-fűrésszel erdőmunkásként, majd a forgácslapgyárban lett hőpréskezelő. Biztosan tőle leste el a frissen gyalult és feldolgozott fa láttán érzett jó érzést a növekvő fiúcska. Ma a vállalkozó úgy tartja, hogy szép fából kiváló minőségű árut készíthet a hozzáértő mester. A fenyővel a legkönnyebb dolgozni, de az akác jellegzetességét is érvényesíthetik a termékben.

Mivel a szülők, Koncz Ilona édesanya, aki a dohánybeváltó után a forgácslapgyárban dolgozott és utána az iskola napközis konyhájáról ment nyugdíjba, valamint az apa nem erőltették a mindenáron való tanulásra Gusztávot, a gergelyiugornyai általános iskolai évek után a mátészalkai 138-as szakmunkásképző intézetben ács-állványozó szakmát szerzett. Kiváló mester, idős Szabó Béla keze alatt sajátíthatta el a mesterség csínyját-bínját, s a szakmai fogások mellett emberségre is nevelte a fiatalembert.

Miután felszabadult, az ÉPSZER-nél helyezkedett el, akkoriban ugyanis számos munkájuk akadt Vásárosnaményban. Szabó Gusztáv keze munkája is benne van a kék iskolában, az OTP, a varroda, a biztosító épületében, de dolgozott a fehérgyarmati autóbusz-pályaudvaron is. Amikor az ÉPSZER-nél már nem talált környékbeli munkát, átjött a költségvetési üzemhez és így a mátészalkai gyógyszertárnál, a naményi kórházban, az MHSZ épületén dolgoztak munkatársaival együtt.

A honvédséghez 1982-ben vonult be Verpelétre, a kiképzésre a budapesti Dobó laktanyában került sor. Igen elegáns helyen, a honvédség kaszópusztai vadászkastélyának építkezésén sorkatonáskodott. Leszerelés után visszajött a költségvetési üzemhez dolgozni. Innen az ERDÉRT 21-es gyáregységéhez vezetett az útja, s ott is kedvencével, a fával foglalkozhatott. Az állami nagyiparban megkezdődtek a leépítések, s most ismét Szabó Béla játszott fontos szerepet Gusztáv életében. Ezúttal nem az idős mester, hanem a fia, akinél különböző munkákat kapott. Rövid ideig tevékenykedett még Kósa Lajos és Gulyás Zoltán mellett, majd amikor a vállalkozással már nemcsak kacérkodott, hanem meg is valósította, akkor Gulyás Zoltánnal indították a magánvállalkozást 1991. április 17-én. Egy évig dolgoztak együtt, kölcsönösen tanultak egymástól, de 1992-től Gusztáv már saját vállalkozását szervezte meg.

Igen szép megbízatása volt a jándi általános iskola átfedése, versenytárgyaláson nyerte el a feladatot. A Tisza-parton víkendházakat készít. A nagyvarsányi, ötszázötven négyzetméteres gondozási központ generálkivitelezői megbízását szintén versenytárgyalást követően kapta meg.

1994. május 17-én léptek a nyilvánosság elé a feleségével: ekkor alakították meg a Guszti Bt.-t. Kedvezőbb lehetőségeket ígért a betéti társaság a működéshez, a munkák szervezéséhez és lebonyolításához. Különösen fontos munkát végeztek Tiszaszalkán, az életveszélyesen megrepedt házak „összefoltozásán”.

− Inkább félkész házakat kérnek a megrendelők, nekik így természetesen olcsóbb és a saját ízlésük, pénztárcájuk szerint fejezik be a házakat. Noha a betéti társaság vállalna kulcsrakész átadást is, manapság, különösen a beregi vidéken, igencsak meg kell nézni az embereknek, hogy mire költik a pénzüket.

A Szabó család az idén szeretne végre eljutni egy közös nyaralásra az ország valamelyik távoli pontjára. Eddig a gyerekek olyan kicsik voltak, hogy nem indulhattak velük útnak. A szabad idejét Guszti és Angéla gyakran tölti a labdarúgó-mérkőzéseken. Ez természetesen nem véletlen, hiszen a Tiszamenti SE labdarúgószakosztályvezetője az építési vállalkozó. A szomszédja, Mándi Árpád az egyesület elnöke és László Csaba a technikai vezető. Angéla is örömmel jár ki a meccsekre és hamarosan a gyerekeket is vihetik magukkal. Eddig ugyanis akkor jutottak a legmesszebb velük, ha átléptek a határ túloldalára, hogy a Macsolán élő anyósékat meglátogassák.

A családfő épített egy gyönyörű nagy házat, a fiatalasszonynak elég takarítania a két kisgyermek mellett. Esténként a televízió szórakoztatja őket, de ha kijavul az idő, imád kirándulni a család.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 2. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1995.)