Nyíregyháza

Melasz, zsiradékjegy, Hangya Szövetkezet. Ez a három régen használatos fogalom a legtöbb mai fiatalnak hiányzik a szókincséből. A megyénket is érintő országos hálózat, a Coop Hungary Rt. viszont annyira új, hogy alig ismerik. Sipeki Zoltán, a Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek Megyei Szövetségének titkára viszont jól ismeri a szövetkezeti mozgalom múltját és jelenét. Halványan a jövőt is fel tudja vázolni.

Könyvek, kiadványok által és a saját gazdag tapasztalatából ismertette a szövetkezetek múltját. Mint mondta, Európában már 1844-ben megindult a szövetkezeti mozgalom. Hitelszövetkezetek, szolgáltatószövetkezetek alakultak kezdetben. A 900-as évek elején Magyarországon is létrejöttek a szövetkezetek. Külön említést érdemel, hogy 1920-ban Ibrányban is szövetkeztek a helyi lakosok, aztán a második világháborúig több is alakult megyénkben.

1945 után önszerveződések útján, egy kicsit később állami parancsra egymás után jöttek létre a szövetkezetek. A sokat vitatott, sokat szidott korszakban, az ötvenes évek elején-közepén már 118 egységet számoltak megyénkben. A mozgalomban mérföldkőnek számított 1952, amikor megalakult Nyíregyházán a Meszöv, a megyei szövetség. Már kevesen tudják, hogy akkoriban működtek az fmsz-ek járási központjai is. Érdekességként említette Sipeki Zoltán, hogy a 40-es években cserekereskedelmet is lebonyolítottak a falvakban: Mari néni bevitte a boltba például a tojást és kapott érte petrót vagy szappant. Az élet változásai a szövetkezeteket is érintették. A kisebbek általában életképtelenné váltak. 1960 és 1975 között a 118 egységből 24 maradt. Sipeki Zoltán különösen szívesen emlékszik arra, hogy részt vett abban a szervezési munkában, amelynek nyomán a hodászi és a vajai szövetkezetet a mátészalkaihoz csatolták. A nagy átszervezések után tehát 24 áfész maradt talpon. Most, 1998-ban 22 van, mert a tiszavasvári szövetkezetet felszámolták, a győrteleki pedig beolvadt a mátészalkaiba. A „maradék” 22 viszont stabilizálódott, sőt megyénk 4-5 áfésze országos viszonylatban is jónak mondható.

A 70-es, 80-as években megyénk gazdaságában és kereskedelmében, nem utolsósorban ellátásában fontos szerepet töltöttek be az áfészek mellett működő szakcsoportok. (Volt többek közt zöldségtermelő, nyúltenyésztő szakcsoport.) Ezerkilencszázkilencvenkettőben törvényi úton megszüntették őket. Kár értük. Összefogták a termelőket, részt vettek a szakmai képzésben… Egyesületi úton ma is lehetnének szakcsoportok, főleg az értékesítésre koncentrálva.

Egy jól szerkesztett kiadvány jelent meg, amely a mátészalkai szövetkezet 30 évét írja le. Önkényesen idézünk belőle: „A forint bevezetéséig (1946) a batyuzás, a közvetlen árucsere (feketézés) képezte a kereskedelmet. A Hangya két üzlete, néhány magánkereskedő által cserével (olaj, só, szalonna, melasz, vagyis cukorpótló) jutottak hozzá a lakosok a szükséges fogyasztási cikkekhez. 1953-ban az első negyedévben elért eredmények alapján körzeti szövetkezetünk országos első helyezést ért el. 1962-ben szövetkezetünkhöz csatlakozott a nagydobosi és a szamosszegi földműves szövetkezet. 1970. december 20-án korszerű ABCáruházat nyitottunk meg. Ez az egység a Kraszna Áruház mellett magas színvonalon reprezentálja a szövetkezeti kereskedelmet.” A kiadványban számos fénykép illusztrálja a változást, a fejlődést. Egy fénykép a háború utáni „Zsiradékjegy”-et mutatja be. Egy képen a nyírcsaholyi kórus tagjai láthatók. A Mátészalkai Cigány Tánccsoport tevékenységét is fénykép őrzi.

Mi a Meszöv szerepe most? − kérdeztük a titkárt. Mint mondta, koordináló, érdekképviseleti és érdekvédelmi feladatokat lát el. S képviselteti magát több megyei szervezetben. Említette, hogy a közelmúltban tartották az Áfészek III. Országos Kongresszusát. A kongresszuson is megfogalmazták, hogy továbbra is szükség van a szövetkezetekre, a kereskedelmi láncolatokra, s jobban kellene védeni a hazai kereskedelem érdekeit.

Sipeki Zoltán ezerkilencszáznegyvenhatban Mátészalkán született, apja cipész volt. A Szövosz kereskedelmi-gazdasági szakközépiskolájában érettségizett. 1964-től a Mátészalka és Vidéke ÁFÉSZ-nél dolgozott, végigjárta a ranglétrákat. Főkönyvelő-helyettesként is dolgozott. Nagyecseden az áfész elnöki teendőit látta el. A Meszövben főosztályvezetőként tevékenykedett, majd titkár lett.

Munka mellett diplomát szerzett a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán. Igazi kereskedelmi és pénzügyi szakember, országos ismeretsége van. A felesége könyvelő a Kelet Coop Rt.-nél, egyik lányuk banktisztviselő, másik lányuk a mezőgazdasági főiskola hallgatója. A titkár úr szereti a futballt (maga is focizott), horgászással is múlatja az időt.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 7. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1998.)