Nyíregyháza

Felnőtt fejjel értette meg, milyen védett burokban nevelkedett a fényeslitkei iskolában az egykori kisdiák. Papik Péter a megyei pedagógiai közművelődési intézet és továbbképző központ igazgatója olyan szülői mintát hozott magával, amelyre egész eddigi életében nyugodtan támaszkodhatott. Gazdálkodással foglalkozó családban nevelkedett, szüleit ma is példaképnek tekinti. Édesapja, Papik Péter közéletiségéről, egyenességéről és következetességéről volt ismert a faluban. Édesanyja, Lippai Anna három fiúgyermeket nevelt fel példás helytállással, hallatlan egyensúlyteremtő képességgel.

A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem történelem–földrajz–népművelés szakán szerzett diplomát ezerkilencszázhatvanötben. Egyetemi hallgatóként részt vett a tudományos diákkör munkájában. Az országos diákköri konferencián tanulmányát díjazták.

A demecseri Váry Emil Gimnáziumban állt először katedrára. Szaktanári munkája mellett szervezte az iskolai szabadidős rendezvényeket. Vezetői észrevették benne az elkötelezett, szakmailag jól felkészült pedagógust és igazgatóhelyettesi kinevezést kapott. 1977-től a megyei tanács művelődési osztályán dolgozott tovább. A pedagógus munkaerő-gazdálkodás, majd a személyzeti feladatok ellátása tartozott hozzá. Munkatársaival jelentős eredményeket ért el a pedagógus ellátottság javításában. A képesítés nélküliek aránya országos szinten megyénkben lett a legjobb.

A megyei pedagógiai intézeteket ezerkilencszáznyolcvanöttől kezdték el szervezni. Papik Péter nagyon hasznosnak tartotta ezeket az alakuló intézményeket és ezért kérte ide az áthelyezését. 1986-tól már itt dolgozik.

Először a szaktanácsadók munkáját szervezte meg és irányította, majd a pedagógiai csoportot vezette. 1989 és 1996 között az intézet igazgatóhelyettese. Feladata a szakmai munka szervezése, irányítása és ellenőrzése, a pénzügyi gazdálkodás ellenőrzése, az iskolafenntartó önkormányzatok munkájának segítése. Éveken át megrendezte a Történelemtanárok Országos Konferenciáját Kisvárdán. Nevéhez fűződik a taneszköz-bemutató és -forgalmazó egység kialakítása. 1996-tól az intézet megbízott igazgatója lett.

Újabb fontos dátum a pedagógiai intézet életében 1997, amikor a sóstógyógyfürdői volt tanácsi továbbképzőt az intézetekhez csatolták. Így lehetőség nyílott a bentlakásos továbbképzések szervezésére. A felnőttképzésben ma igen jelentős a sóstói intézmény szerepe, második, harmadik diplomájukat szerzik itt az ország több megyéjéből, de elsősorban a mi megyénkből az értelmiségiek. Papik Péter nevéhez fűződik a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolával közösen szervezett oktatás. A tanulásban akadályoztatott gyerekek oktatásához kevés a gyógypedagógus, éppen ezért volt fontos a képzés elindítása. 2002-ben már 38-an vették át pedagógus diplomájukat e kurzus hallgatói. Jelenleg két csoportban tanulják ezeket az ismereteket a beiratkozottak.

Szinte évente megjelent egy-egy újabb szakmai terület a pedagógiai intézet feladatkörében. 1999-ben az intézet feladatai kibővültek a közművelődési szolgáltatás ellátásával. Papik Péterrel arról beszélgetünk, hogy már a rendszerváltozás után elkezdődött az intézményi önállóság. Megszűnt az egykori direkt irányítás, már nem mondták meg, mit, mikor és hogyan kell elvégeznie a pedagógusnak. Helyi tantervek születtek, amelyek jobban figyelembe vették az egyes intézmények, városok, községek sajátosságait, és nagyobb figyelmet fordítottak a helyi jelleg bemutatására. Ezt a törekvést nagy mértékben segítette a megyei pedagógiai intézet. Kimunkálták a megye értékeit bemutató könyvsorozatot.

Mint azt Papik Péter elmondta: igen szép időszakban került az intézet élére, hisz teljesen más várt el a szakma, az irányítás, az önkormányzat, a minisztérium és a kormány az intézettől a kilencvenes évek végén, mint a nyolcvanas évek derekán. Eljött az ideje a kreatív módon gondolkodó pedagógusoknak és intézményvezetőknek.

Papik Péter mindig is fontosnak tartotta a folyamatos tanulást. Közoktatási szakértő mentor lett 1996-ban. Külföldi tanulmányutakon ismerkedett az osztrák, a német, holland, francia, olasz, svájci, angol és a finn iskolarendszerrel és a pedagógiai szolgáltatásokkal. Életpályája során mindig érdekelte az iskolák ellátottsága és az intézményfenntartás.

Tanulmányokat írt a témáról, országos kutatásban vett részt. 1996-ban a szaktárca elfogadta a pályázatát egy kistérségi közoktatás-fejlesztési modellnek a kimunkálására. Így dolgozza fel Mátészalka város és a környékbeli települések közoktatásának, szervezeti struktúrájának helyzetét és a fejlesztési lehetőségeket. Szakmai munkásságában az egyik legjelentősebb a megyei alkotó csoporttal két év alatt a nemzeti alaptanterv egészét átfogó helyi tantervi minta, a Nyíregyházi Tantervcsalád elkészítése mintegy 800 oldal terjedelemben.

Két fia és egy leány gyermeke van. A fiai házasok. Idősebbik fia saját vállalkozását vezeti, a fiatalabbik orvos, Budapesten élnek. Leánya a nyíregyházi művészeti szakközépiskola tanulója. Három leányunoka boldog nagyapja.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 14. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)