Milotai kertekben

Írta: Szilvási Csaba

nemtudom-szilva-xx.jpgElőször a gyümölcsöskertbe vetettük be magunkat, és „telelakmározódtunk” különböző csemegékkel, ringlóval, berbenceivel, nemtudom- és fosószilvával, nyári almával, meg mindennel, ami akadt. Mert a szorgalmasan kertészkedő, hajdan sok-sok csemetét telepítő Anti bácsi jóvoltából, aki mielőtt kiköltözött a temetőbe, alapos rendet csinált kedvencei között, számtalan gyümölcsfaféle – még som is – pompázott itt. De a gondos kaszálás, kapálás ellenére is látszott, hogy az örök békétlenség, az élet kertjében a buja gyomok is kiharcolják maguknak a létezés örömét.

Aztán az udvaron felállított asztalhoz telepedtünk. Az Irén néni készítette milotai törtpaszuly gyönyörű volt a maga egyszerűségében. Akár az olvasztott vaj. A tetején a piros paprikás, hagymás zsír illatozva párázott. Bár Gyarmaton a nővéreméknél már teleettem magam mindenféle jóval, tyúkhúslevessel, pörkölttel, tengeri kásás töltött káposztával, „Lajcsi szelettel”, s a fejedelmi ebédet itt, Milotán még a gyümölcsökkel is megfejeltem, Tibi barátom eleve két villát hozott ki. Az egyikkel húzott egy vonalat, testvériesen kétfelé osztva az ételt, a másikat a kezembe nyomta, és hiába tiltakoztam, amíg ki nem ürült a tányér felém eső félköre, „nem voltam ember” előtte. Persze, evés közben jön meg az étvágy. Úgy belelendültünk, hogy még a porcelánedényt is kitöröltük egy-egy kis kenyérszelettel. A Dunántúlon nem is ismert különleges csemege íze, ahogy az Irén néni menye, a Tibi fia csupa szív felesége, Kormány Erzsi által sütött-főzött és mindig nagy szeretettel elém rakott szatmári ételféleségeké is – sűrű nyelésekre késztetve – azóta is itt futkos a számban.

A törtpaszuly-kertiparti után lementünk a Tisza-partra. Buján pompázó növényzet, dagadó, lobogó bokrok, fák, füvek közt bandukolva értünk le a kavicsos porondra. A folyó, amely pár éve félelmetes szörnyeteggé, hatalmas sárkánnyá dagadva már a töltés tetején is átcsapott, most olyan keskeny volt, mint egy aranyos, zöldes vízisiklócska.

Az öreget is meglátogattuk egy-egy csokor virággal a másik „kertben”. A magyar veretes, szép „sírkert”-nél is kifejezőbb a német Friedhof – „békeudvar”, „a béke udvara” jelentésű – szó.

Anti bácsinak jó dolga lehet itt a határban, a másik kertben, a béke és a csend birodalmában, a virágok alatt, amelyek úgy virítanak a sírján, mint az egészséges lánykacagás. Utóbbiból nekünk is volt részünk. Távozóban, a sírkert kapuja előtt összefutottunk kedves ismerőseinkkel, az azóta már rég anya-, sőt nagymama korba lépett Török lányokkal, akik közül, mint ezt barátommal később bevallottuk egymásnak, Magdi, a fiatalabbik – Tibinek Milotán, nekem Gyarmaton – mindkettőnk életének fontos része, gyermekkori első szerelmünk volt. Magdi, akinek édesanyja és édesapja, Lenke néni és Guszti bácsi egy darabig, életük legtermékenyebb szakaszában Fehérgyarmaton is laktak – a szomszédunkban született. A családdal olyan jó viszonyban voltunk, hogy az én szüleim lettek a keresztapja- és anyja. Férjével együtt – a gyerekei már kirepültek – ma is egy utcában lakik édesanyámmal.

Katival, aki Pesten él, már évek óta nem találkoztunk. Volt hát miről beszélnünk. Azt is elfelejtettük, hogy szent hely – a temető – kapujában vagyunk. Akkorákat nevettünk, hogy ha egy prűd idegen erre járt volna, minden bizonnyal alaposan megbotránkozik rajtunk. Rég kacagtam ilyen boldogan, felszabadultan. Pedig egy-egy ilyen nevetés adja meg a lélek teljességét, a vágyott békességet.

Másnap, Tatabányára visszafelé jövet, ahogy az autóból kinéztem a hazai tájra, a füveken és fákon csupa ámulat és ígéret rezgett, és újfajta szelíd, kamaszmámorok bizseregtek át rajtam is.  Lám, milyen kevés – egy harapás szülőföld, két különböző, egy örökké „békétlen” és egy „békés” kertben eltöltött néhány önfeledt perc – is elég a boldogsággal való feltöltődéshez – gondoltam magamban.

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Lisztománia

Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése