Csiperkerózsika birodalom

Írta: Szilvási Csaba

ketsporascsiperke_masolata.jpgEbben az évben kimaradt az életemből a hagyományos szatmári gombaszedés. Ezért aztán nem tudom, legelésztek-e az idén ősszel is a panyolai erdő avarján a foltos kalapú, sűrű, rózsaszín húsú erdei csiperkecsordák, gangoskodtak-e az út menti nyárfák alatt a fűszeres ízű keserűgombák, s pöffeszkedtek-e fehéren a Túr-parton, a csípős csalán rengeteg erdejében a pufók pöfeteggombák fehér gomolyái.  Azt sem tudom, álltak-e a nyája nélküli pásztor, a görbén búsuló vadkörtefa mellett a mándi határban a vadzöld „boszorkánykörökben” a réti csiperkék, s a jánki erdőben pipiskedtek-e a tarka esernyőjű, kecses lábú „őzlábgomba-kisasszonyok”.

Csak a fehérgyarmati legelőn, ahol (az út mellett leállítottam az autót, hogy egy kicsit körülnézzek) láttam a földre dobott, elszáradt virágcsokrokként búsuló szegfűgombákat, amelyek szomorúan zörögtek bele a szélben síró szamárkórók bánatos énekébe. Illatuk nem töltötte be a levegőt.

Most a Vértesben bóklászom gomba után. Tavaly ilyenkor errefelé már rengeteg fenyőpereszkét, rizikét, sőt még óriás vargányát is lehetett találni, de az idén, úgy látszik, itt sem jár szerencsével a magamfajta, kellő helyismerettel nem rendelkező gombaszedő.

Vagy mégis? Lám csak, a természet mindenütt képes megajándékozni azt, aki szeretettel közeledik hozzá! Mint a csikorgó tél végén virágba borult mandulafa, valóságos kis csiperkeerdő pompázik egy szarvas- és őzbogyók táplálta pázsitos tisztáson.  Az utóbbi napok kisebb esőiben, vagy inkább csak a hajnali harmatban fogant, szűzfehér, még tokos kis bunkócskák kínálják magukat. Ernyőjüket nem húzzák fel, talán félnek, hogy minden nedvességet kiszippant belőlük a bágyadt őszi nap, s elszárítja őket az ide sötétlő meddőhányók ritkás, sárga fűvel borított gerincét borzoló, őszi szél.

Elmerülök a gombaszedés ősi élvezetében. A természetimádásnak valami különösen zsongó, vallási áhítata fog el. A lelkem mélyén pogány boldogságot érzek. A füvek, a fák, a szélkiáltó madár hangja, a szellő kedves neszezése, minden bennem ömlik, árad szét.

Egy pásztoremberféle közeledik hozzám. Barátságosan nyújtja felém minden bizonnyal lófékező, pányvavető, csorba körmű őseitől örökölt nagy, kérges kezét, amelynek kialakításában talán az őket követő, munkássá „átnyergelt” bányászfelmenői is szerepet játszottak. Aztán lehajol, segít a gombaszedésben, hogy örömet szerezzen nekem, az idetévedt idegennek. Lassan alig fér már a szatyromba a „zsákmány”. Ha tudtam volna, hogy lesz gomba, kosarat hoztam volna.

Közben beszélgetünk, időjárásról, horgászásról, mindenről, ami éppen eszünkbe jut. Élvezettel hallgatom gombaszedő társam tiszta beszédét, amelybe még véletlenül sem keveredik egyetlen trágár szó sem.

Amikor elköszön tőlem, utánanézek, és elgyönyörködöm a Vértes hegyeinek – a Kárpátok beregszászi-nagyszőlősi vonulatát idéző – mélykék koszorújában és a magasságos, tiszta, kék égboltban.

A természet mindenütt gyönyörű. „Minden ember király” – mondja Kosztolányi Dezső. Itt, a réges-rég elszállt pitypangpihék, az elszáradt kakukkfüvek, a tovatűnt, kicsiny, smaragd testű szöcskék alvó „Csiperkerózsika”-birodalmában én is királynak érezhetem magam. De, ha a szatmári Szegfűgomba-birodalmamra gondolok, azért mindig egy kicsit kiűzött királynak is.

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése

Csend a sziklák tövében

Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető  világunk   tele  van  meglepetéssel,  olyannyira,  hogy  belefér  bármilyen  szokatlan  torz,  pszicho,  sci fi,  csak  rettentsen! Nehéz  elhatárolódni,  nehéz kimaradni,  így  azután     egyszer... Tartalom megtekintése