Debrecen, Nyíregyháza

Ha valakiről a pontosságot, a megbízhatóságot és a környezetének – beleértve nemcsak a családjáét, hanem a munkatársaiét is – szóló empátiát szeretné megjeleníteni egy művész, bátran ajánlhatjuk neki Merza Péter személyiségét. A Podmaniczky-díjjal is kitüntetett építőmérnököt jól ismerik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, mostanában viszont a sors ajándékaként éli meg, hogy cselekvően vehet részt az autópálya és a cívisvárost megkerülő útszakasz hídjainak felépítésében.

A baktalórántházi születésű (1950. december 29.) mérnök életében nagy szerepet játszik mind a gyermekkori, mind a mostani családja. Édesapja a szó szoros értelmében ungot-berket bejárt. Ugyanis erdélyi származású, a második világháború előtt a Partiumban és Kárpátalján több katonai felvonulási út építését vezette. Édesanyja felvidéki születésű, de a távolabbi ősök Bihar megyéből (a mai Románia) származtak. A szüleitől kapott szellemi, erkölcsi örökség mindig elegendő munícióval szolgált, hogy az élet fontos kérdéseiben Merza Péter fogódzót találjon. Ma is hálás, hogy az úgynevezett „erdélyi tolerancia” szerint igazgathatja mindennapjait. Saját családjában ugyanezen elvek szerint szervezik feleségével, gyermekeivel és unokáival a hétköznapokat, amelyek békés szelídsége ünneppé varázsolja az együtt tölthető perceket. Különösen hálás feleségének, hogy tíz éve a családi tűzhely melegének megóvására cserélte alkalmazotti állását. A gyermeknevelés, az unokák szeretetteljes gondozása mellett csak ritkán jut ideje Katika asszonynak kedvenc hobbijára, a festésre. Mint szülők őszintén örülhetnek 3 gyermekük boldogulásának. Andrea a legidősebb, tanárnő és három gyermek boldog édesanyja. Tamás villamosmérnök, nős, két fiúgyermeke van. A legkisebb, egyben közös gyermekük Katalin, a Debreceni Egyetem pszichológia szakos hallgatója.

A nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium, az alma mater nemcsak négy felejthetetlen diákévvel, hanem igazi, nagy tanáregyéniséggel, Szitha Mária osztályfőnökkel is megajándékozta a pályaválasztás elé kerülő fiatalembert. Világéletében mérnöknek készült, mert a hazug agitprop és a tragikomikus ideológia fejtetőre állított világában erősen vonzotta az értelmes és kézzel fogható alkotó munka lehetőségét kínáló mérnöki tudomány. A Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán szerzett diplomát. Érdeklődése a szerkezetépítés felé irányította. Már negyed- és ötödévesen sikeresen vett részt tervpályázatokon. A rádiós újságírás lehetősége is beköszöntött az életébe. Az akkor nagynevű Bródy Sándor utcai stúdióba rendszeresen bejárt, és végtelenül büszke volt, amikor adásban is elhangzott egy-egy riportja. Választhatott az építőmérnöki pálya és a rádiós újságírás között, ám szülei betegsége miatt a hazatérés mellett döntött.

Tizenhat éven keresztül dolgozott a Nyíregyházi Közúti Igazgatóságnál, amelyet a 80-as években egyesítettek a debreceni szervezettel. Ekkoriban Merza Péter a Debreceni Akadémiai Bizottság közlekedéstudományi szakcsoportjának titkáraként is tevékenykedett. Tagja volt a Közlekedéstudományi Egyesületnek, elsőként csatlakozott a Mérnöki Kamara alapító tagjaihoz, és belépett a Magyar Útügyi Társaságba is. Az építő szakma elméletével és gyakorlatával igyekezett nemcsak lépést tartani, hanem az újdonságok iránti vonzódása, az új, addig szokatlan módszerek kutatása gondolkodásának alapelemévé vált. Rendszeresen látogatta a BME Mérnök-továbbképző Intézet kurzusait. 1980-ban pedig beiratkozott a BME Közlekedésmérnöki Karán a matematikus–szakmérnöki képzésre. Akkoriban a műszaki folyamatok gazdaságossága, optimalizálása, a matematikai modellezés lehetőségei foglalkoztatták. 1981-ben jelent meg kézikönyv formájában az első, említésre méltó publikációja: ebben egy matematikus barátjával közösen az aszfaltkeverékek tervezésének matematikai modellezésével, a leghatékonyabb variáns előállításának problémájával foglalkoztak. Elsőként készítettek olyan algoritmust, amely az akkor elterjedőben levő, programozható kézi kalkulátorokkal a gyakorlati szakemberek számára is kezelhető volt. A gyakornoki státusztól a műszaki fejlesztési főmérnökségig mindenben az innovációs lehetőséget kereste. Az elért fejlesztési eredményeket, újításokat a szakmai vezetés számos pályadíjjal, kitüntetéssel ismerte el.

1990-ben a politikai átalakulással egyidejűleg a gazdasági önállósodás jegyében néhány munkatársával közös céget alapított. A keretek, a működési feltételek megteremtése elemi lelkesedést váltott ki a cégalapítókból. Joggal büszkék rá, hogy a 17 fővel induló, majd a tíz év alatt több mint 400 dolgozót foglalkoztató nagyüzem a régió egyik legjelentősebb cégcsoportja lett. Munkájuk minőségét 1998-ban Építőipari Mesterdíj koronázta, Merza Péter 2001-ben Podmaniczky-díjat kapott.

 (Hajdú-Bihari Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)