Matolcsi Lajos

A megyei önkormányzat alelnöke,

Debrecen

hb_01-54_matolcsi_lajos.jpgÉn nem mehetek el innen – hallottam Matolcsi Lajos számtalan beszédében. A költői gondolat különös, keserédes hangulatban szólalt meg szájából Berettyóújfaluban. Matolcsi Lajos tősgyökeres herpályi. Azt tartották a régiek, hogy igazi újfalusi az, aki a falunak ebből a szegletéből való. Feltehetően csak a herpályiak osztották ezt a nézetet, az oláhvárosiak és a szilériek másképpen gondolták. Felnőtt korában első szóra ugrott volna, ha visszahívják, ha képességeinek megfelelő állásajánlatot kap, de ez a gesztus rendre elmaradt. Évtizedekig élt benne a bizonyítási vágy, hogy megmutassa, mit tehetett volna a szeretett szülőföldért. Megmutatta. Élete nyitott könyv, gazdag életpálya, állandó tanulás Biharért, Sárrétért.

Az eszmélés időszakát, a háború borzalmait, a betűvetés tudományát Szentpéterszegen éli meg „Matolcsi Lali”. Így hívják, így emlékeznek rá a községben. Példaképei mindig voltak. A kis bihari falu is tele volt ilyennel, szívesen emlékszik vissza velem a pedagógusokra és a dolgos parasztemberekre a péterszegi Faluházban.

– Az egyszerű emberek esztétikai érzékére – mondja – ma is csodálattal gondolok. A paraszt elvetette a kukoricát, közte babot és tököt termelt. A mezsgyén a napraforgók forgatták katonás rendben aranyló tányérjaikat, és a föld elején misling zöldellt, abba állította a gazda a szereket a jószággal, hogy ne a termést tapossák össze a lovak.

Pedagógusnak tanult Debrecenben. Nem az évfolyamával végzett. A kollégiumi díjat több mint négyszeresére emelték az 1954-es esztendőben, és ezt már nem tudták fizetni a szülők, hiszen a másik öt gyerekről is gondoskodniuk kellett.

– Felvettek szinte gyerek fejjel cukorrépa-felelősnek. Itthon voltam, nem kerültem pénzbe.

Nem volt idegen számára a mezőgazdasági munka, mert diákkorában már tevékenykedett ellenőrként a gép mellett. A tavaszi lógerben éjszakánként „zabosbükkönyt”, borsót, lencsét, lucernát csépeltek. Az ifjú cukorrépa-felelős tartotta a gazdákkal a kapcsolatot. Jól végezte a dolgát, bekerült a községházára. Különbözetivel elvégezte a mezőgazdasági technikumot is, de nem ízlett neki az „agronómia”. Állandóan kulturális területen mozgott, ebben a közegben érezte magát a legjobban.

– Mindig szavaltam, vagy a felnőttek között forgolódtam, mert szerettem hallgatni, mit beszélnek.

Elvégezte a tanácsakadémiát. Mire vége lett az iskolának, az ígért bakonszegi állást már betöltötték, Újfaluban, pedig csak hitegették, az út Nagyrábéra vezetett.

– A megye legfiatalabb vb-titkára – emlékezik vissza az első hónapokra –, így írtak rólam a Tanácsok Lapjában. Nagyrábé fogalom volt abban az időben, 1961-ben. 1962-ben már tanácselnökként irányítottam a település életét, a falu is befogadott. „Népszerűségemhez” az is hozzájárult, hogy futballedző is voltam. Igen, bármilyen hihetetlenül hangzik: futballedző és tanácselnök. Mellette elvégeztem a népművelés–könyvtár szakot, és ha időm engedte, irodalmi színpadot vezettem. Szép tizenegy év volt. Aztán Újfaluból üzentek, van állás, de gondolkodási időt kértem, mielőtt válaszolok. Budapestről is megkerestek, inkább azt választottam.

A tanácsakadémiára kerül tanárnak. Jól érzi magát az intézményben, de nem tudja megszokni a fővárost.

– Nem tudtam felvenni a ritmust. Mindig az járt az eszemben, ha róttam a pesti sétáimat, hány ismerőssel tudtam volna már beszélni ennyi idő alatt Újfaluban?

Mikor vált, mégis Püspökladányba megy, egyenrangú települést választ a szülőfaluval. Nagyrábén is sok újat teremtettek társadalmi összefogással, vízvezeték-hálózatot, sportpályát, kultúrházat létesítettek, Ladányban elkezdték a szennyvízvezeték kiépítését és a városi lét alapjainak lerakását. A tanácselnöknek nagy mozgástere volt, most kamatoztak a pesti évei. A tegyünk többet Ladányért mozgalomba mindenkinek talált szerepet. Kecskés Gyula bácsi, Dorogi Márton, Rettegi Anna neve ma is sokat jelent a városban. Megnyeri a településnek Győrfi Lajost. A fiatal, tehetséges szobrászművésznek műtermet biztosítanak. Mindig is azt vallotta, nem elég egyfajta műveltség. Kiadványokat jelentett meg, megszervezi az elszármazottak találkozóját.

– Nem volt kanálcsörgés nélkülem, benne voltam a sűrűjében.

Elvégzi a szociológiai szakot, aztán urbanisztikával is foglalkozik. Doktorál. Tagja a Magyar Néprajzi Társaságnak, a Magyar Urbanisztikai Társaság alelnöke, 1986 óta egyetemi tanár, docens. 1990–94-ig a megyei közgyűlés alelnöke. 1994–98-ig független képviselő a megyében, a továbbképzési intézet igazgatója, de a következő ciklusban ismét alelnökként tevékenykedik.

– Hogy mit szeretnék a jövőben? – ismétli meg a kérdést. – Nyugdíjba menni és tanítani, és ha lehetőségem lesz, továbbra is teszem azt, amit eddig, felszólalok Sárrét és Bihar érdekében, ha kell. Nadányi Zoltánnal együtt én is vallom: „Él Bihar, élteti szent hite!”

 (Hajdú-Bihari Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése

Csend a sziklák tövében

Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető  világunk   tele  van  meglepetéssel,  olyannyira,  hogy  belefér  bármilyen  szokatlan  torz,  pszicho,  sci fi,  csak  rettentsen! Nehéz  elhatárolódni,  nehéz kimaradni,  így  azután     egyszer... Tartalom megtekintése