Berettyóújfalu

Mászlé Mihály nyíracsádi, akárcsak a felesége. Közvetlen ember, azzal a különös empátiával, amely csak azokra jellemző, akik nagycsaládban nőttek fel. Jelenleg Debrecenben élnek két gyermekükkel. A részvények árfolyamát nézi, mikor felkeresem újfalui irodájában. Nem kockáztat – magyarázza –, csak befektet. Egyszerre négy vezető részvényben áll a pénze, de nem tenné kockára a család megélhetését. A téli szezon előtt a részvények kabátokká alakulnak, és tavasszal, ha elapad a készlet, már ismét érdemes megfogadni a bróker tanácsát.

A szakközépiskola elvégzése után öt évet tölt az élelmiszeripar húsfeldolgozói szakterületén, de nincs módjában tapasztalatát, vállalkozó kedvét kamatoztatni, mert az összes „jól menő” húsbolt gazdára talál, mire leszolgálja katonaidejét. Valamit szeretne tenni önállóan, de nincs pénze semmire. A bátyja, aki később a Tükör 2000 Kft. tulajdonosává nőtte ki magát, a ruházati iparban dolgozott abban az időben mikor leszerelt, vele indul a számára ismeretlen úton. 1987-ig vásároznak. Zajos hajnalok a zsibogón, 20–30 busszal érkeznek az oroszok, ukránok vásárolni, csak tudni kell, milyen árura van igény. Debrecenen kívül máshol is megfordulnak, egyre jobban megkedveli a bihari kistérség központját, Berettyóújfalut. 1987-től már vannak kisebb boltjaik, de még mindig a vásározás dominál. Úgy ítéli meg feleségével, hogy Berettyóújfalu vonzáskörzete lehetőséget nyújt arra, hogy belvárosi üzletet nyissanak a mozi mellett. A viszonylag nagy kirakat-felület jelentősen befolyásolta döntésüket.

– Az a szakember, aki először berendezte a kirakatot – idézi fel az első újfalui lépéseket –, azóta is dolgozik nekünk, és gyakran megfogadjuk a tanácsát. Megvetettük a lábunkat két év alatt a városban, meghatározói lettünk az újfalui kereskedelemnek, és a szerencse is mellénk szegődött. Jó kondíciókkal, majdnem a kétszeresére, százötven négyzetméterre bővítettük üzletünk alapterületét. Éreztük, tudtuk, hogy még nagyobb lehetőségek vannak a régióban, ezért mertünk belevágni az Ilona Üzletház építésébe.

Sokan csodálkoztak, hogy két hasonló vállalkozás fogott össze a bevásárló udvar „utcafrontján”, de szerintem ez a természetes. Lehet haladni fej-fej mellett, önfeladás nélkül is, úgy hogy sértenénk a másik érdekeit. Az üzlet utcai homlokzata adott volt, de sokat tanácskoztunk a tervezővel a belső tervek kialakításában. Végül az emeleti rész galériaszerű megvalósítása mellett döntöttünk két okból is. Az egyik, hogy hasonló térben éltünk előző lakásunkban, így kötődtünk ehhez a formához, a másik ok a látvány volt. A galéria megépítésével jelentős hasznosítható terület tűnt el az emeletről, de a tágas tér vonzza a betérőt. Arányosan tudtuk megjeleníteni a szabad és a hasznosítható területet. 1996-ban költöztünk. Az első két év új üzletpolitikát kívánt tőlünk. négyszáz négyzetmétert kellett áruval megtölteni, szélesebb termékskálát kellett felvállalni, miközben tízszeresére nőtt a rezsink. Debrecenben is megtartottuk az üzletünket, és megvetettük a lábunkat a Kálvin téren. Úgy határoztunk, hogy Debrecenben megtartjuk a kisebbet, Berettyóújfaluban pedig a nagyobb üzletet. 2000-re eljutottunk odáig, hogy legfontosabb feladatunkká a szinten tartás vált.

Az Ilona Üzletházban kialakult összeszokott csapatot sikerült kiépíteni. Minimális a fluktuáció. Leosztottuk a munkát, mindenkinek megvan a feladata, az ellenőrző pontja. Optimista munkatársakra van szükségem, akiknek biztosítani szeretném erőnkhöz mérten a fizetését. Elvárás az üzletben, hogy az eladónak vevőköre legyen, és a vásárló elégedetten távozzon, és saját akaratából vásároljon.

Bejárjuk együtt az üzletházat. A belsőteret ízlésesen dekoráció tölti ki, a karácsonyi ünnep hangulatát idéző aranycsillagok. A felső szinten egy szépen felújított, régi Pannónia motor tanúskodik arról, hogy a tulajdonosnak a legapróbb részletekre is kiterjed a figyelme. A vevők több mint kilencven százaléka jobbról kezdi a vásárlást, az üzlet ennek megfelelően rendezték be, vannak olyan forró pontjai a földszintnek és az emeletnek is, ahol a vevők többet időznek. Az „Ilona” fogalom lett a városban. A kollekcióit gyakran láthatjuk, a hagyományos divatbemutatójukon augusztus 19-én, és szívesen állunk meg az igényesen berendezett kirakata előtt is. Az üzletház külső homlokzatának karácsonyi megvilágítása megteremtette az ünnep hangulatát a városban. Mászlé Mihály büszke lehet arra, amit néhány év alatt megteremtett.

– Ahhoz, hogy mindezt elérjük – tűnődik el egy pillanatra –, szükség volt arra a családi légkörre, melyben élünk. Elfoglalt ember vagyok, de mindig kapható vagyok egy hétvégi kirándulásra a családdal. A feleségemmel, ha időnk engedi, eljárunk a szezonális divatbemutatókra, nekünk ez a szórakozás.

 (Hajdú-Bihari Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)