Lupák Éva

Pszichológus

Nyíregyháza, Nagykálló

szszb_32_tk_lupak_eva_800.jpgMeleg családi fészekben ismerte meg az egyre táguló világot Lupák Éva pszichológus. Nosztalgiával gondol a csöppnyi falura, Beregdédára, ahol született és 4 éves koráig nevelkedett. A határtól kőhajításnyira nyújtózkodó faluba nyaranta hazajártak Gábor öccsével a nagyszülőkhöz nyaralni. Sokakhoz hasonlóan szülei is az anyaországba vágytak, mára édesapja szülei is áttelepültek, Nyírbogáton élnek. Csupa csoda, amit gyerekfejjel megélt a fiatal pszichológus: délutánonként összejöttek a rokonok, a szomszédok, borsót fejtettek, diót tisztítottak és beszélgettek. A közösség értékítélete és megtartó ereje adta azt az érzelmi pluszt a kislánynak, amelyre alapozva szilárd meggyőződést, pozitív alapértékeket és konfliktusmegoldási mintákat sajátított el. Visszasírják azt az időt, amikor délután 2-től másnap reggelig nem volt villany és így óhatatlanul a közös tevékenység, egymás segítése jelentette a természetes életmódot. Ma már a szülőfaluban is a tévé, az internet uralja és rendezi a családok életvitelét. Éva gyermekként érezte, végzős diákként tudatosan megfogalmazta: emberekkel szeretne foglalkozni, a rászorulók problémáinak megoldását segíteni.

A nyíregyházi Sipkayban érettségizett, felmerült a gyermekorvosi jövő, ám a sors különös rendezése folytán mégis a pszichológia iránt kezdett érdeklődni. Útravalónak is jól jött az egyéves angliai világlátás, dolgozott pincérként, megtanulta a nyelvet, megismerte más kultúrák népeit. A Debreceni Egyetemen 2013-ban vette át diplomáját. Most is tanul, klinikai szakpszichológusi képesítéséhez már nem sok idő szükséges. Emellett integratív hipnoterapeuta oklevelet is szerez, mindkét vizsgáját másfél év múlva teszi le. Az már csak a testi levezetéshez és a lelki feltöltődéshez akkumulátor, hogy aerobik oktatóként is tevékenykedik. Szerteágazó érdeklődésének kifejezetten jót tesz, hogy önkéntesként addiktológiai tapasztalatokat szerzett. Mint mondja, a függőség a mai magyar társadalom és a benne élő emberek egyik legnagyobb problémája. Nem látnak kiutat bajaikra, nem találnak értelmes és pozitív megoldást, így önkéntelenül nyúlnak a pohárhoz, a droghoz, gyújtanak cigarettára.

Amit még komoly veszélynek lát a fiatal szakember, hogy a gyermekek, már fiatal koruktól kezdve egészen a felnőtt létig, nem tudják az érzelmeiket kifejezni, azokat megélni. Otthon sokan azt a mintát kódolják, hogy keress sok pénzt, vegyél szép házat, autót, ruhákat, utazz a világban, csakhogy hiába szereznek újabb és újabb tárgyakat, az nem elégíti ki a vágyaikat. Nem véletlen, hogy családterápiára kellene járni a lélek útvesztőiben bolyongóknak, de még mindig érvényes a közvélemény stigmája, aki a lelkével foglalkozik, netán pszichiáterhez vagy pszichológushoz jár, az „bolond”. Pedig a nyugati országokban évtizedek óta sikk analitikus díványán kibeszélni a feldolgozatlan traumákat.

Közel egy éve magánrendelést is nyitott Lupák Éva. Kíváncsian várta, vajon milyen kérdésekkel nem tudnak megbirkózni a páciensei? Nagy megdöbbenésére párkapcsolati gondokkal küszködnek nem kevesen. Ez megint csak visszavezethető a ki nem beszélt sérelmekre, a másik személy elfogadásának képtelenségére. De még mindig jobb, ha a szakembert keresik fel, mintha az agresszió, az önsértés, a dühkitörés, a verbális, netán fizikai erőszak lenne a vélt megoldás. Lupák Éva készségeket is igyekszik tanítani klienseinek, hogy a máskor is előforduló helyzetekben jusson eszükbe a jobb megoldás. Képzeljék bele magukat a partner helyzetébe: ők mit várnának el hasonló helyzetben?

A lélek rejtelmeinek kutatói gyakorta találkoznak azzal, hogy a beteg nem is akar meggyógyulni. Környezetétől figyelmet, szeretetet zsarol az ő problémáinak középpontba állításával. Soha nem látott mértékben tarol a pánikbetegség, a gyógyszertárakban nagy forgalmat ad a nyugtatók, altatók szedése. Ráadásul a társadalomban még jelenlévő – vélt vagy valós – előítélet miatt, különösen az idősebbek a bezárt ajtó mögött szenvednek. A fiatalabbak már elfogadják a szakember segítségét, de ahhoz még hosszú időnek kell eltelnie, hogy a terápiás folyamatban partnerek akarjanak lenni. Könnyebb lenyelni egy tablettát és elhárítani a felelősséget – más a hibás, a társadalom, a főnök, a család, stb. Csak amikor rádöbben valaki, hogy a boldogságot, a kiegyensúlyozott életvitelt kizárólag önmagában döntheti el és valósíthatja meg, nos akkor kezdődik a pszichológus valódi munkája.

Éva kulcsot szeretne adni a hozzá fordulók kezébe, hogy a saját sorsfeladataik megoldásához könnyebben, nyugodtabban lássanak. Ahhoz, hogy kiváló segítő legyen, nagyon jó szakemberré kell válnia. Örül, hogy a patinás nagykállói Sántha Kálmán Szakkórházban szerezheti meg az alapokat, az élet pedig úgyis addig hozza újra és újra elő a személyiségfejlődéshez szükséges helyzeteket, hogy tanulhat bőven a páciens és a pszichológus.

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Valahol a Hargitán

Ősz Zoltán alkotása Pasztell, 2009. Talán minden mese így kezdődik,” hogy valahol messze, az üveghegyen is túl” …valóban, a távolság, az érzékelhető messzeség, amit csak szemünk képes befogni a mindenek... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése

Karcolatok…

Huszár Boglárka alkotása 60×45 cm. Olaj, vászon. Arannyá vált a test, mint istenek szobrai a csendesen pislogó gyertyafényekben, amik hidegen sütnek és égetnek, marva a szem zugait, és piszkálva a... Tartalom megtekintése

Csendes utcán

Hargitai Beáta alkotása …olyan csendességgel lopodzott be az utcába az idő, hogy senki nem vette észre ezt az alattomos munkát. Megkoptak fenn magasan a cserepek, kicsit beázott a homlokzati fal,... Tartalom megtekintése