Nyíregyháza

Az Úr 1712. esztendejében elkezdődött a svábok Szatmár megyébe való telepítése. A svábok jöttek, láttak, győztek. A bő két és fél évszázad alatt velünk együtt átélték a történelem viharait. Eggyé váltak velünk. Szorgalmukkal, precizitásukkal tekintélyt vívtak ki maguknak. Az 1990-es években kisebbségi önkormányzatot alakítottak ki maguknak több településen. 1998 őszén Nyíregyházán is megszervezték a német kisebbségi önkormányzatot, majd németes alapossággal megalakították a német kisebbségi önkormányzatok megyei szövetségét. Mire ezek a sorok megjelennek, bizonyára túl lesznek a német származású hadifoglyok nyíregyházi találkozóján. A nyíregyházi kisebbségi önkormányzat a következő években szervezni, támogatni akarja a német nyelv oktatását. Terv, hogy a Kárpátok Eurorégió német szervezetét Nyíregyházán hozzák létre. Az önkormányzati munka lelkes szervezője Kornherr Tibor. Egyik fontos segítőtársa Hrenkó László.

Dr. Vonház István egyetemi tanár 1997-ben vaskos könyvet jelentetett meg ezzel a címmel: A Szatmár megyei német telepítés. A Pécsett megjelent könyvből csak néhány példány jutott el megyénkbe. Ezért talán nem árt, ha ebben a szélesebb körben terjesztett könyvben is bemutatjuk a svábok telepítését. Ezzel emléket állítunk a Nyíregyházán, Mátészalkán, Vállajon, Mérken, Zajtán, Gávavencsellőn és Rakamazon élő németek őseinek.

Idézet az egyetemi tanár könyvéből: „A XVIII-ik század folyamán a mai Szatmár megyébe bevándorolt és itt letelepedett német etnikumnak, a felsősváb Wüttembergből származó svábságnak is megvan a maga története. Több mint kétszázötven év alatt ennek a buzgó katolikus és szorgalmas gazdálkodó népcsoportnak a lelkében és az életében elmosódott az eredet és a származás bölcsője. Nehéz és küzdelmes évszázadok után az unokák már csak annyit hallottak apáiktól, hogy az ősök a Schwarzwaldból (Fekete erdő. A szerk.) vándoroltak ide.

Szatmár megyének a szomorú állapotát az 1709-től 1712-ig tartó pestis még csak növelte. Ami kevés jobbágyot a háború és az éhínség még meghagyott a megyében, a pestis tizedelte meg. A parlagon hagyott földek megművelésére nem volt elegendő a rendelkezésre álló csekély munkaerő. Ily válságos körülmények között valóban a sors kiválasztott emberének kell tekintenünk azt a férfiút, aki miután a szatmári békekötéssel lehetővé tette nemzetének az oly rég óhajtott nyugalmat, szűkebb hazája, Szatmár megye felvirágoztatásáról sem feledkezett meg. A szatmári békesség szerzője, Károlyi Sándor, nem csak jó hadvezérnek és kitűnő politikusnak bizonyult, hanem első rendű gyakorlati gazdának is. Károlyi Sándor 1712 tavaszán a kancellária tudomására hozta, hogy birtokára svábokat óhajt telepíteni… Erdődön a svábok nem bírták a gazdatisztek sanyargatásait, akik jobbágyi sorsra akarták őket juttatni. Ezért Erdődről többen Mátészalkára mentek át, hogy jobb sorsot biztosítsanak maguknak.”

Manapság a mátészalkai kisebbségi önkormányzat elnöke Konczili Vendel pedagógus, aki igen jó német, de főleg osztrák kapcsolatot alakított ki és Nagykárolyban is ápolja a testvérvárosi kapcsolatokat. Vállajon német települési önkormányzatot hoztak létre, itt Révész Antal a polgármester. Vállajon ’99 nyarán a helyiek, a mérkiek, valamint a határ másik oldalán lévő Csanálos és Mezőfény német származású lakosai nagy szabású találkozót szerveztek. Mérken a kisebbségi önkormányzat elnöke Lovasi Ildikó. Kornherr Tibor szorgalmazza, hogy a következő választásokon Gávavencsellőn, Rakamazon és Zajtán is hozzák létre a kisebbségi önkormányzatot.

A krónikához tartozik, hogy nem csak földművelők, hanem ügyes mesteremberek is voltak a svábok között. Az utóbbi 2–3 évtizedben a mérkvállaji kőművesek és ácsok országos hírnévre tettek szert. Mérken és Vállajon szép házakat, érdekes csűröket építettek a svábok évtizedeken át. Az ezredfordulón Vállajon tájházat hoznak létre, hogy megmutassák a múltat a jövőnek.

Kornherr Tibor 1949-ben született Szerencsen. A főiskolát Budapesten levelező úton végezte. Éveken át az Országos Piackutató Intézet bécsi irodáját vezette. Ő a nyíregyházi kisebbségi önkormányzat elnöke, a megyei szövetség elnöke, az országos önkormányzat tagja. Politizál, a Magyar Demokrata Néppárt Országos Választmányának alelnöke, a párt megyei elnöke. Fia és lánya jól beszél németül és angolul.

Hrenkó László a nyíregyházi önkormányzat alelnöke, a megyei szövetség felügyelő bizottságának tagja. Budapesten született, mérnök üzemgazdász, a Megyei Munkaügyi Központban dolgozik, plusz a Favourite System Kft. ügyvezetője. Németül és angolul is beszél. Tájékozódási futásban többszörös magyar bajnok volt. Örül majd, ha Nyíregyházán is egyre többen dolgoznak és tanulnak németes alapossággal.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 8. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1999.)