Hajdúböszörmény

Évekkel ezelőtt a Fürdőkertbe, a Művelődési Házba, a Kassa utcára vagy a könyvtárba kellett betérnie annak, aki beszélni akart vele. Most a hajdúböszörményi városházán van az irodája. Ma alpolgármesterként is úgy lehet beugrani hozzá, mint évekkel ezelőtt, amikor könyvtárosként, népművelőként, a Fürdőkert igazgatójaként vagy rádiós főszerkesztőként dolgozott. Kiss Attila fiatal kora ellenére a város utóbbi évtizedében valahol mindig jelen volt.

– Hajdúböszörményi református családban születtem 1968. április 22-én. Édesapám dr. Kiss Márton jogász. Édesanyám, dr. Kiss Mártonné, huszonkét évet töltött el a Hajdúböszörményi Wargha István Óvóképző Főiskola tanulmányi osztályán. Bátyám, Kiss Csaba, a debreceni Ady Endre Gimnáziumban tanít, kórusvezető. Az általános és középiskolát helyben végeztem. A debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán főiskolai, majd a KLTE művelődési és felnőttképzési menedzser szakán egyetemi diplomát szereztem. Mindig a kultúra, az oktatás és művelődés területén dolgoztam. Már a gimnáziumban is kultúrfelelős voltam. A zene is fontos az életemben, hiszen gordonkázni és fuvolázni tanultam, s a mai napig a Városi Pedagógus Kórus tagja vagyok. Az itt eltöltött tizenhét év alatt a fél világot bejártuk a társulattal. Nagy-Britannia mellett Dániába és Finnországba is eljutottunk – meséli lelkesen.

Kiss Attila már a főiskolai évek előtt népművelőként dolgozott, később a művelődés más területein is szerzett tapasztalatot: tanított és könyvtárban dolgozott. ’92-ben pedig a Fürdőkerti Ifjúsági Szabadidőközpont vezetője lett.

– Nagyon szép hét évet töltöttem ott. A rendszerváltás után nagy feladat volt újra tartalommal megtölteni az egykori úttörőtábort, szinte mindent a nulláról kellett kezdeni. A kézműves, a nyelvi és a művészeti táborokkal sikerült bekapcsolni az intézményt a város és a térség szellemi életébe. Aztán pedig jött a Kotta fesztivál. A Hajdú You Do Ifjúsági Klubot 1991-ben alapítottuk. Az első – ma már úgy mondjuk: civil szervezetek egyike volt ez az átalakuló országban. Akkoriban nem volt olyan hely a városban, ahol a huszonéves generáció otthonra lelt volna.

A Kassa utca 24. alatt számtalan országos hírű vendég járt: Tolcsvay Béla, Charlie, az In Line, Eszenyi Enikő és Koltai Róbert is. De hagyományteremtő szándékkal rendeztek disznótort, és a fiatal helyi alkotók is bemutatkozási lehetőséget kaptak. A csapat azonban ennél is többre vágyott.

– A Klubok Országos Turisztikai Találkozója 1992-ben ezekből a kezdeményezésekből indult. Büszkén mondhatjuk, hogy a rendezvény a nagy hazai fesztiválok közé került. Ugyancsak a ma már legendás Kassa utcai falak között született meg később az újabb ötlet: rádiót kellene csinálni. Az ötletből 1994-ben megszületett a megye első állandó frekvenciával rendelkező rádiója – évekkel megelőzve a többieket. A Keleti Főcsatorna Rádió munkájába hajdúböszörményi és környékbeli lelkes fiatalok kapcsolódtak be, főszerkesztőként a helyi kezdőknek biztosítottam lehetőséget és megérte: néhányan ma már országos televízióknál, rádióknál dolgoznak. A lelkes amatőrök a szakma alapjait nálunk tanulták meg, s ez egyben késztetést is jelentett számukra ahhoz, hogy továbblépjenek. Mindezek persze nem csak egy ember erőfeszítésének eredményei. Ehhez kellett az a fiatal csapat, mely, mint már említettem, a kilencvenes években kialakult a városban. A közélet mozgásaiban mindig részt vettem, így szinte törvényszerű volt a politikához való közeledés.

A kilencvenes évek első felében alakultak a civil szervezetek, egyesületek, mostanra jött el az ideje, hogy bekapcsolódjunk a helyi politikába is. A klub és a rádió alakulásánál meg kell mondanom, hogy sokszor falakba ütköztünk – a helyi politikával ellentmondásos volt a kapcsolatunk. Csak nagy küzdelmek után fogadtak el minket.

Úgy tűnik, hivatalosan is, hiszen ezerkilencszázkilencvennyolc novembere óta Hajdúböszörmény alpolgármestere vagyok. A megválasztásom óta eltelt időszakban is mindig arra törekedtem, hogy a városban rejlő lehetőségeket tudjuk feltárni és hasznosítani. Márpedig büszke ember lehet minden böszörményi.

A városnak van gyógyvize, strandja és épül az uszoda. A virágosítással, a parkok rendezésével a harminckétezres lélekszámú település mára szinte megújult. Ebben nagy szerepe van a fiatal városvezetésnek, amely a technikai újdonságoktól, az új gondolatoktól sem zárkózik el.

– Szerencsére a médiától sem kellett elszakadnom, hiszen modern városképet rajzoltunk Böszörményben, saját internetes honlapunk és CD-ROM-unk van. Az épülő M3-as autópálya pedig újabb lehetőségeket hoz. Főiskolásként azt gondoltam, hogy itt olyan kevés dolog van, hogy még mindent lehet, sok a lehetőség. Azt szeretném, hogy Böszörmény olyan hely legyen, ahol a modern gondolatok jól megférnek a hagyományokkal, ahol az értékek tisztelete, a haladó gondolatok együtt építenek.

 (Hajdú-Bihari Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)