Csenger

Kanyó Gábor határőr őrnagynak, a Csengeri Határrendészeti Kirendeltség vezetőjének nem idegen a határ menti város levegőjének illata. 1965. szeptember 5-én Csengerben született, de Hermánszegen nevelkedett. Általános iskolai tanulmányait itt, illetve Szamossályiban folytatta. Középiskolába Fehérgyarmatra járt. A 142. Számú Móricz Zsigmond Szakmunkásképző Intézetben 1984-ben szerezte meg vas- és fémszerkezeti lakatos szakmunkás-bizonyítványát. Rövid volt a vakáció, hiszen már 1984. július 1-jén munkába is állt a gyarmati Ipari Műszergyárban. A következő év már angyalbőrben találta. Baján a gépesített lövészezrednél, mesterlövész szakbeosztásban teljesítette sorkatonai szolgálatát.

A tudásvágy mindig erősen dolgozott benne csakúgy, mint az új iránti vágy. Nem volt könnyű Bajáról Fehérgyarmatra iskolába járni, sorkatonaként tanulni. De Kanyó Gábort a nehézség, a kihívás még soha nem riasztotta el. 1986-ban a fehérgyarmati Zalka Máté Gimnázium és Szakmunkások Szakközépiskolája levelező tagozatán sikeresen leérettségizett. Leszerelés után visszatért régi munkahelyére, ahol csoportvezetői beosztással várták vissza. A katonaélet azonban megérintette. Ez akkor tudatosult benne, amikor a Határőrség hivatásos szervezetre készült átállni. Az agilis fiatalember nem habozott sokáig, és hat évvel leszerelése után felvételi kérelmet nyújtott be a Nyírbátori Határőr Igazgatósághoz. Hivatásos határőr-pályafutását 1992. április 1-jén kezdte tiszthelyettesként a Tiszabecsi Határforgalmi Kirendeltségen útlevélkezelő beosztásban. Egy év múlva már szolgálati csoportvezető volt. Még egy év, és sikeres felvételi vizsga után 1994 őszén elkezdi tanulmányait a Rendőrtiszti Főiskola határrendészeti szakának levelező tagozatán.

A főiskola végzése közben 1995-ben bízzák meg szolgálati helyén a kirendeltségvezető-helyettesi beosztás ellátásával. A határőrmunka számára eddig merőben új területére hívják. A kihívásnak most sem tud ellenállni, így 1997 augusztusától már a megalakuló Beregsurányi Bűnügyi és Felderítő Szolgálat vizsgálója, majd fővizsgálója. A tiszthelyettes pedig hamarosan tisztté avanzsált, hiszen a Rendőrtiszti Főiskolán 1998 júniusában megszerzi határrendész tiszti diplomáját. Ismét vált. Az útlevélkezelő, majd határőr nyomozó a zöldhatár őrizetére vállalkozik, amikor 1999. február 1-jétől kinevezik a Tiszabecs Határőrizeti Kirendeltség vezetőjévé. Az ott töltött évei jelentették szakmai pályafutása eddigi legnehezebb szakaszát, mivel a térségben akkor folyó jelentős mértékű illegális migráció kezelése, visszaszorítása kemény szakmai munkával és áldozatvállalással járt. De ez idő alatt vált igazi vezetővé. Új beosztásában mostoha körülmények várták: kevés az ember, a technika, életveszélyes az épület, amiben dolgoznak.

Ahol a baj, ott a segítség – tartja a mondás. A keleti határvidék segítséget kap emberfeletti munkájához. A tiszabecsi határőrök munkájának eredményességét is jelentősen növelte az állomány létszámának gyarapodása, valamint az új technikai eszközök (hőkamerás gépkocsi, kézi hőkamerák, éjjellátó eszközök) rendszerbe állítása a 2000–2001-es években. Szükség is volt rá, hiszen Kanyó Gábor 1999–2004 között munkatársaival az őrizetükre bízott negyven kilométer hosszúságú határszakaszon, illetve annak mélységében közel 2300 fővel szemben intézkedett jogellenes cselekmények elkövetése miatt. Ezekben az években tizenhárom ország mintegy 1500 állampolgárát fogták el, akik illetékességi területünkön követtek el tiltott határátlépést.

A migránsok, elsősorban a kisgyermekes családok sorsa mindig megérintette. Mélyen felkavarta az a tragikus esemény, ami 1999-ben történt. Ma is szomorúan emlékezik 1999. április 19-re, amikor egy embercsempészés során tizenegy afgán és egy magyar állampolgár Szatmárcseke térségében a háborgó Tiszában lelte halálát. A Határőrségnél végrehajtott szervezetkorszerűsítés visszahozta őt szülőföldjére – 2004. július 1-jén kinevezték az akkor megalakuló Csengeri Határrendészeti Kirendeltség vezetőjévé. Hivatásos pályája során hét alkalommal léptették elő soron kívül, négy országos parancsnoki és öt igazgatói dicséretet és jutalmat, egy megyei közgyűlés elnöki elismerést tudhat tarsolyában.

Őrnaggyá is soron kívül lépett 2005. március 15-én. Gyermekkora óta közel áll hozzá a természet. Szabad idejét leginkább horgászattal szereti eltölteni. Megalakulása óta tagja a szamossályi Holt-Szamos Horgászegyesületnek. Felesége, Ildikó egészségügyi dolgozó, hivatását otthoni betegápolással gyakorolja. 1988. július 16-án kötöttek házasságot. Két gyermekük van. Gábor tizenöt éves, közgazdasági szakközépiskolába jár. Középfokú nemzetközi nyelvvizsgával rendelkezik. Ildikó tizenegy éves, 5. osztályos tanuló, az általános iskolát követően gimnáziumba készül.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 20. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)