Miskolc

Fiatal kora ellenére viszonylag gazdag „közéleti múlttal” rendelkezik: a mára kiteljesedő hallgatói önkormányzati tevékenységét még sárospataki főiskolai tanulmányai során kezdte, a „nagypolitikába” való bekapcsolódást a Miskolc város önkormányzati képviselő-testületében elnyert listás képviselői mandátum jelentette, amit egy sajátos, az eddigi precedenstől eltérő bírósági ítélettel elvettek tőle.

Átlagos szülők (édesapja szakmáját tekintve géplakatos-karbantartó, édesanyja köztisztviselő) idősebbik gyermekeként született 1981. február 11-én Miskolcon. Húga, Nóra a Miskolci Egyetem Bölcsész Karának elsőéves hallgatója kulturális antropológia szakon.

A belvárosban, a Bocskai utcában nőtt fel, amolyan „tipikusan rossz” gyerekként. Mindig minden érdekelte, a sport számtalan ágát kipróbálta, tízéves korától kosárlabdázott Tamás Zoltánné és Lantosné Hegyesi Edit keze alatt. Nagyon szeretett koncertekre járni: a helyi Edda mellett az Omega, az Ossian, az Ómen „jöhetett még szóba”.

Iskolai tanulmányai során különösen sokat tanult a Diósgyőri (volt Kilián György) Gimnázium tanárától, osztályfőnökétől Mándyné Kerékgyártó Katalintól, aki a magyart és a franciát tanította, és emellett a Kazinczy-verseny országos döntőjére is felkészítette, ahol egytized ponton múlt a Kazinczy-díja.

A 2000-től a Miskolci Egyetemhez integrálódott Comenius Tanítóképző Főiskolán, Sárospatakon „szenzációs diákéveket” töltött, számtalan élménnyel gazdagodott: többek között a Kossuth-szónokversenyen Grétsy Lászlótól vehetett át emléklapot. Igazából ekkor kapcsolódott be a hallgatói önkormányzat tevékenységébe: elsősorban rendezvényszervezéssel (többek között a Comenius-napok szervezése) foglalkozott, de dolgozott a HÖOK pedagógiai bizottságában is.

A főiskolával párhuzamosan elkezdte egyetemi tanulmányait is a Miskolci Egyetem politológia szakán. Sárospatakon 2004-ben szerzett diplomát, 2007-ben szerezte meg „C” típusú, középfokú nyelvvizsgáját angol nyelvből. Előbb kari HÖK általános alelnök, majd elnök, később az egyetemi HÖK általános alelnöke lett. Mindez sokrétű tevékenység: a hallgatói érdekképviselet napi feladatokat ad, az egyes bizottságokban, a kari tanácsban, az egyetemi szenátusban (ebben a testületben 4 éve képviselő) helytállni ugyancsak komoly kihívás. Színes és sokrétű tevékenység a hallgatói élet szervezése, az öntevékeny csoportok munkájának segítése és a különböző egyetemi rendezvények (pl. Miskolci Egyetemi Napok) lebonyolítása.

Jelenleg ötödéves, végzős hallgató. Mindig érdeklődött a politika iránt, ezért is indult már két alkalommal lakókörzetében az önkormányzati választásokon. Mindkét alkalommal néhány szavazaton múlt bejutása, legutóbb 2006-ban csak a már említett „sajátos” bírósági szavazatértelmezés, töredékszavazat-számítás fosztotta meg a képviselői helytől. Sok tapasztalatra tett szert az elmúlt öt évben, jó barátoktól és erős ellenfelektől tanult.

Úgy érzi, hogy továbbra is számíthat barátaira, a környéken lakók támogatására, ezért harmadszor is meg fogja próbálni. Szeretné ebben felhasználni az egyetemi tanulmányai során szerzett ismereteket is, amelyek révén szélesedett látóköre. „A szakmai ismeretek elengedhetetlenek a politikai pályán  – véli Hircsu Ákos –, hiszen a profizmus elsődleges feltétele a felkészültség. Bízom abban, hogy hamarosan eljön az az idő, amikor nem az önzőség, a kizárólagosság, mások eltiprása lesz az elsődleges, mert ma azok „érvényesülnek”, akik ilyenek. Szeretném, ha ez oly módon változna, hogy az egymást segítő csapatmunka kerülne előtérbe, és kompromisszumokkal lehetne előrejutni. Valójában az lenne az igazi, ha a politikában minél több ember véleménye érvényesülne.”

Hircsu Ákost régi kapcsolat fűzi össze menyasszonyával, Renátával, aki szintén a Miskolci Egyetem végzős hallgatója. Főiskolásként a férfi kamarakórusban énekelt, mostanában rendszeresen részt vesz tömegsport-rendezvények szervezésében, és igyekszik segíteni Hubay Györgynek a kétnapos  „Zsongó Lillafüred” rendezvény lebonyolításában.

Szabad idejében szívesen „körülnéz” a Vadasparkban, rendszeresen sétál kutyájával, Mártonnal, a magyar vizslával, aki valójában „panelkutya”.

Az igazi kikapcsolódást a horgászat jelenti, a halfogás bizonytalanságának és izgalmának semmihez nem hasonlítható élményével. Miután a kis dolgoknak is mindig tudott örülni, optimistán tekint a jövőbe, annál is inkább, mert még csak az „élet kezdeténél” jár.

Úgy véli, hogy az élettől kapott pofonok, amelyeknek mindig oka van, és az elért sikerek együtt formálják az embert. A jövőt illetően bízik abban, hogy megfelelő alapokat gyűjtött össze a köz- és politikai életben való szerepléshez, és mindezt hasznosítani, kamatoztatni is tudja majd, lehetőleg sok ember megelégedésére.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 7. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)