Debrecen

Mindenki ismeri, és mindenkit ismer. Szinte nincs olyan külkereskedelemmel foglakozó szakember Hajdúban, Szabolcsban, Borsodban, aki ne fordult volna meg nála az elmúlt évtizedben valamelyik tanfolyamon vagy tankörben. Jóízű kacagása, a szája sarkában bujkáló állandó mosoly senki mással össze nem téveszthetővé teszi. Tanítványait nagyon szereti, meghallgatja és megérti őket. Jókedve, optimizmusa a hallgatóira is átragad, feloldja bennük a feszültséget, a gátlásokat. Mindenben számíthatnak rá, mindenkihez van egy kedves szava, ha kell szigorú tanár, ha kell jóságos anya, aki tanácsot ad, segít hallgatóinak.

Zajácz tanárnő, hisz róla van szó, 1948. július 8-án született Nyírturán. Édesapja gazdálkodó, földműves, majd később tsz-tag volt, néhány kemény évet orosz hadifogságban töltött. Édesanyja háztartásbeliként főleg a két lányt nevelte, hisz van egy nővére.

A nagyon szép gyermekkora Kemecsén telt, és szülei korán eldöntötték, hogy diplomás embert nevelnek lányaikból. A papa a paraszti munkából is kivonta őket, mert úgy vélekedett: a tanulás nagy munka! Az iskolában nagyon jó tanárai voltak, máig jó szívvel gondol Haraszti tanár úrra, a magyartanárra, aki nagy emberséggel adta át a tudást nebulóinak. Mindig kitűnő tanuló volt, nagyon közel állt hozzá a színjátszás, a szavalás. A kitűnő érettségivel befejezett Kölcsey-gimnáziumból két csodálatos tanárra, Natasa Sahbahovára (orosz nyelv) és Nyulasiné Erzsike nénire (magyar nyelv és irodalom) gondol hálával, tőlük nagyon sokat tanult, ők „szerették a gyerekeket!” A Szovjetunióba jelentkezett konzervipari technológusnak, ám a dolog nem jött össze, így amolyan „biztos, ami biztos” alapon az agrárra jelentkezett, mivel a testvére is itt végzett. A maximális pontszám feledtette a korábbi malőrt, és önbizalmat adott a csodálatos egyetemi évekhez. Mint afféle „falusi kislányt” hamar beszervezték a Juhászné Erika által irányított színjátszó körbe, amit Ruszt József vezetett. Végigjátszotta a négy évet, közben azért tanult is, vörösdiplomával végzett. Így neki is felajánlották (az akkori szokásoknak megfelelően), hogy maradjon bent az egyetemen tanítani. Két évig akadémiai ösztöndíjas volt, a második évben már katedrára állt kereskedelemtanból. (Mellesleg ezt máig is műveli!)

1978-ban iratkozott be Gödöllőre külgazdasági szakmérnöki képzésre Győrvári professzor invitálására (ez a képzés akkor indult először az országban). Két év múlva a szakvizsga után a Külkereskedelmi Minisztériumba csalták, ám ő inkább itthon maradt. A külkereskedelem liberalizálási folyamata egyre több szakembert igényelt vidéken is, így 1984-ben az egyetemmel kötött megállapodás után rábízták a külkereskedelmi oktatást, illetve az iskolarendszeren kívüli oktatást. Ezzel szinte nyitott a világra, az agrárszférából kilépve a gazdasági élet minden ágazatával, szereplőjével kapcsolatba került. Mint már említettük rengeteg embert tanított, arra különösen büszke, hogy a kossuthos egyetemi hallgatói is szép pályát futottak be a külkereskedelemben.

A rendszerváltás számára is új lehetőséget jelentett: az oktatást vállalkozási formában folytatta, ekkor hozta létre a mai napig is működő Külkerinfo Kft.-t. 1995-ben újabb lépést tett, a fiatalok idegen nyelvű és szakmai továbbképzésére alapítványt hozott létre, ez az alapítvány a fenntartója az ugyanebben az évben alakult Discimus Üzleti Iskolának. Az volt a cél, hogy azok a hallgatók, akik egyenes ágon nem jutottak be a felsőoktatásba ne kallódjanak el, nappali keretek között tanulhassanak: alapvetően két nyelvet, számítástechnikát és természetesen szakmai ismereteket, de nem középiskolás fokon. Akkreditált képzést is folytatnak, ami folyamatosan bővül, mostani új szakjaik a jogi asszisztens, a kereskedelmi szakmenedzser és a műszaki-informatikus mérnökasszisztens.

Ez a világ változásaihoz folyamatosan alkalmazkodó intézmény ma kétszázötven nappali és hetven levelező hallgatónak ad otthont. Mindent megtesznek azért, hogy minél több tanuló kikerülhessen szakmai gyakorlatra az EU országaiba, így maguktól rájönnek miért és mit kell tanulniuk. Széles körű nemzetközi kapcsolatokat ápolnak, már szinte baráti a kapcsolat Finnország, Németország, Hollandia társintézményeivel.

Zajácz Gizellának emellett még jut ideje egyéb elfoglaltságra is, a H.-B. M.-i Kereskedelmi és Iparkamara Szakképzési Bizottságának elnöke, a Szakképzési Kollégium tagja. Szeret olvasni és utazni. Sok országot bejárt, talán a legnagyobb hatást Izrael tette rá:

– Ott lehet megtanulni, hogyan kell kereskedni, mit jelent kiszolgálni egy vevőt!

Eddigi sikereiről így vall:

– Nem komplikáltam túl a dolgokat, talán észrevettem azt, amit más nem. 30 évet szolgáltam az agrártudományi egyetemen, közalkalmazotti viszonyom a múlt évben megszűnt, de tiszteletbeli egyetemi docensként tanítok és dolgozom az egyetemen, mint eddig.

 (Hajdú-Bihari Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)