Dr. Tóth Lajos

Polgármester

Felsőzsolca

Katasztrófa sújtotta város vezetését vette át 2010-ben a nyugdíjas orvos. A Sajó áradásakor 2000 házba tört be a víz, amelyek közül 208 összedőlt. Az újjáépítésben a kormány jelentős segítséget nyújtott, ám a lelki megrázkódtatás a károsultaknál az évek múltán is visszaköszön.  Pártoktól függetlenül nyerte el a polgármesteri állást, közel 80 százalékos támogatással. A gazdasági válság megérintette Felsőzsolcát is, ahol a korábban jól működő ipari park fejlődése megállt, ezért most elsőszámú feladat az adósság lenullázása mellett a vállalkozások talpra állítása.

Orvosként kalandos utat járt be, hiszen állami kiküldetésben éveket töltött a „fekete földrészen”. Szerzett három szakvizsgát és felsőzsolcai háziorvosként ment nyugdíjba. Mégsem a jól megérdemelt pihenést választotta, mert elmondása szerint lakossági felkérésre beszállt a polgármester választásba, amit jelentős többségű támogatottsággal megnyert. Ezután – amire korábban nem gondolhatott –  új szakmát kellett tanulnia, mert a gyógyítás és a közigazgatási munka között szinte semmilyen átjárás nincs.

Az 1945. november 18-án Belső-Bőcsön született dr. Tóth Lajos a miskolci Martin-telepi iskolában kezdte tanulmányait, amit a Földes Ferenc Gimnáziumban, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetemen folytatott. Az 1971-ben megszerzett diplomáját követően miskolci kórházakban dolgozott szülész-nőgyógyászként. Aztán 1979-ben kapott egy lehetőséget külföldi munkavállalásra, amivel élt és állami kiküldetésben 1985-ig Algériában dolgozott. A franciák abban az időszakban adták fel több gyarmatukat, a helyiek pedig azt gondolták, mindent meg tudnak oldani a kivonuló szakemberek helyett. Aztán kiderült, mindez segítséget igényel, így ment ki hozzájuk 12 magyar orvos gyógyítani. Akkorra már a körülmények jelentősen leromlottak, nem volt megfelelő a technikai felszereltség sem, vagyis elsősorban szakmai tapasztalataikra számíthattak a jobb körülményekhez szokott orvosok.

Hazatérte után a felsőzsolcai körzetben helyezkedett el, mert akkorra megszerezte a háziorvosi és üzemorvosi szakvizsgát.

A Miskolccal szomszédos Felsőzsolca földrajzilag több tájegység találkozásában fekszik. A Bükk, Cserehát, Zemplén és az Alföld nyúlványai ott érnek össze, közelében pedig a Hernád és a Sajó folyik. Ez a két folyó okozott már néhány galibát a településnek, de minden idők legnagyobb árvize 2010-ben vonult le, sokmilliárdos kárt hagyva maga után. Akkor derültek ki a gátrendszer gyengeségei, ami a csúcsmagasságú áradatot nem tudta az ártérben tartani.

A térségben római kori emlékek is felszínre kerültek már, a sík területen látható két földhalomról pedig azt feltételezik, hogy azok 6-8 ezer évvel ezelőtt földvárak lehettek. Mindez azt igazolja, hogy a jó termőfölddel rendelkező Felsőzsolcát a honfoglalás előtt is lakták, pedig az első írásos dokumentumok csak 1281-ből származnak a településről. A történelembe az 1948-49-es győztes csatával írta be magát a város, aminek emlékét az elesett honvédekért 1867-ben állított emlékmű őrzi.

A településen hamar népszerű lett Dr. Tóth Lajos, így nyugdíjazásig ott dolgozott és családjával Felsőzsolcán élnek. Feleségével, aki nyugdíjas pedagógus, megszerették a várost, megszokták az ottani környezetet és embereket. Gyermekei Miskolcon élnek egy-egy unokával együtt.

Polgármesteri munkájának elején rádöbbent, hogy szinte kezelhetetlen, egymilliárd nyolcszázmillió forint adósságállománya van Felsőzsolcának. Első intézkedései a takarékosságot célozták meg, ám az állam önkormányzatokat segítő adósságrendezéséig nem igazán tudtak kilábalni a csődhelyzetből. A gazdasági válság miatt ugyanis csökkent az adóbevételük és megállt az addig dinamikusan fejlődő ipari park feltöltődése, ami jelentős kiesést okozott. Ennek ellenére számos kísérletet tettek a gazdaság erősítésére. Növelték az infrastruktúrát azáltal is, hogy úgynevezett busz utat építettek, azóta Felsőzsolcán „körbejár’ az autóbusz. Kidolgoztak egy városrekonstrukciós pályázatot és elkészült a műfüves pálya. Építenek kerékpárutat a felsőzsolcai futballpályától az arnóti postáig, szintén pályázati pénzből. A polgármester azt mondja, számos 30-40 millió forint értékű pályázatuk fut, amelyek között vannak egészségügyi nevelést szolgáló, felzárkóztató és bűnmegelőzési projektek is. Jó hír viszont a helybeliek számára a már elkezdett, Miskolcot elkerülő út építése, amelynek a tervezésénél messzemenően figyelembe vették az árvízvédelmi szempontokat. Az M30-as utat a 26-os számú főúttal összekötő útszakaszon épülő műtárgyak között megtalálhatók az árterületen építendő átereszek, amelyek a gátként is szolgáló úttal együtt erős árvízvédelmi rendszert alkotnak, hogy még egyszer ne következhessen be a 2010-es tragédia.

(Északkeleti Almanach 29. kötet In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2013.) 

Hasonló

Aranyhintó hat lóval, bíbor bársony trónnal

Nem Danikáné lányát, hanem a római pápát szállította A római katolikus egyház éppen hivatalban lévő feje már nagyon régen nem kocsizik ki vele. Haladnak a korral. Modern közlekedési eszközzel, autóval... Tartalom megtekintése

A milánói dóm égbe szúró tornyai

A világ egyik legszebb gótikus temploma tárul az ember a szeme elé a Piazza del Duomón A délutáni nap fényében fürdő homlokzat nem ismeretlen előttem. Láttam képen, filmen, körbesétáltam a... Tartalom megtekintése

Tanya

Biszák László alkotása A  festő, aki   komplett  képekben  gondolkodik,  vagy  csak  ráhagyja  az  ecsetére, hogy  dolgozzon,  máris  kikerekedhet  keze nyomán egy tájkép, és  ha  van  még festék a palettán ... Tartalom megtekintése

“Itt van az ősz, itt van újra…” 

Ősz Zoltán alkotása Itt van az ősz, itt van ujra, S szép, mint mindig, énnekem. Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? De szeretem (Petőfi Sándor) Remek.  Pompás.   Csodás.  Szinte itt ... Tartalom megtekintése

Őszikék 22 – 11 

Bíró Ernő alkotása Lám-lám  idén is eljött minden  híresztelés ellenére az  ősz!  A  nyár  perzselő  volt,  áhítoztunk   az  esőre, kis  lehűlésre,  és  mutató újját  felemelve  hozott  rosszakat,  viharokat, lehűlést ... Tartalom megtekintése

Kertész  utcai  ház, Győr

Hargitai Beáta alkotása …már 2024-et  írunk,  és  2020-ban  készítettem  ezt  a kis  képet.  Révfalut  jártam,  kerestem  az  emlékeket,  lassan  az  épületek  is  úgy  kipotyogtak  a  szitán,  eltűntek  mint  a pergő ... Tartalom megtekintése

Lagúna

Huszár  Boglárka alkotása Lagúnáknak nevezik az atollok korallzátonyától körülzárt vízfelületet is. Magyar neve az olasz laguna szóból ered, melyek jelentése tavacska, pocsolya; végső forrása az azonos jelentésű latin LACŪNA. (Wikipédia). ... Tartalom megtekintése

Fornax

Tüttő József alkotása Képzeletem összes  zugát    nézegetem   az  elvonatkoztatott  témát   bontogatva  ami  a jelenkor megváltozott  világát   képviseli.  A  múlt század  embere  vagyok,  ahol  a tárgyak  tárgyakat ... Tartalom megtekintése

Józsi seprűvel győzte le a fellázadt kávéfőzőt

Megsértődött a kis kotyogó, s kattogott, pattogott, csörömpölt, ugrándozott Köztudott tény, hogy az erdélyi vendégszeretetnek nincsenek határai, Székelyföldön meg különösképpen. Mindenki szívesen fogad vendégeket, látogatókat, hosszabb vagy rövidebb távon, és... Tartalom megtekintése

“Nem nyitok vitát…” 

Tüttő József alkotása Két  krumpli  egy  zsákba  hiába  nagy a zsák,  akkor  hátra  arc,  és  úgy  vitáznak  mint két  felfújt  hólyag.  Tüttő  József  két  figurát  állít  elénk,  hogy  fejtsük  meg ... Tartalom megtekintése