Nyíregyháza

Az érdekképviseleti törvény létrehozása érdekében tárgyaltak megyénk országgyűlési képviselőivel. Újfajta képző tanfolyamokat indítanak. Szakmai tanácsokat, adótanácsokat adnak, segítenek hitelt felvenni. A Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve sokféleképpen támogatják megyénk kereskedőit, a vállalkozókat. Kevésbé látványos a munkájuk, keveset hallatnak magukról. A KISOSZ megyei szervezetéről van szó. E szervezet szerteágazó tevékenységét dr. Petrus Istvánné megyei titkár irányítja.

A megyei szervezet különböző fórumokon harcol megyénk felzárkóztatásáért. Az országos központtal együttműködve az Alkotmánybírósághoz fordultak, ennek eredményeként decemberben az alkotmánybírósági döntés értelmében a társaságokban működő kiegészítő tevékenységű vállalkozások után egységessé vált a tízszázalékos társadalombiztosítási járulék. Azelőtt negyvennégy százalékos volt! Nemrégen a szervezet elsőként lépett fel országos szerveknél a drasztikus adóemelés ellen. Mostanában azt szeretnék elintézni, hogy az adótábla a hátrányos helyzetű megyénkben enyhítéseket engedélyezzen.

Petrusné széles körű információinak a tagság is hasznát veszi. A szervezet a becsületes kereskedők és vendéglátók érdekében fellép a feketekereskedelem ellen. Nem a földön piti dolgokat árulókat tekintik feketekereskedőknek, hanem azokat, akik kamionokkal szállítják az árut a törvények, a szabályok megsértése mellett.

Egy konkrét, elintézett érdekvédelmi munka: egy szabolcsi kereskedőt a polgármesteri hivatal hátrányosan akart megkülönböztetni a piaci helyek kijelölésénél. A megyei szervezet és a megyei kamara közös fellépése után az ügyet megnyugtatóan rendezték. Várható, hogy a FÁK-országokkal szorosabb lesz hazánk és megyénk kereskedelme. Erre is igyekszik felkészíteni a tagságot a szervezet.

Az országos szakmai újság, a Kereskedelmi Élet a közelmúltban interjút készített Tóth Jánossal, a KISOSZ megyei elnökével és Petrusnéval. A titkár asszony többek közt ezt nyilatkozta a lapnak: „A szabolcs-szatmár-beregiek anyagi helyzete az átlagosnál is rosszabb, gond a fizetőképes kereslet hiánya. Ezzel párhuzamosan a keleti szomszédunktól is sok áru érkezik ide, a nyugati cégek pedig ugródeszkának tekintenek minket, ahonnan továbbléphetnek Ukrajna és Oroszország felé. Így afféle tranzitsarokká váltunk. Ez azzal a következménnyel jár, hogy a magyar kereskedők forgalma csökken. Hátrányos helyzetünket súlyosbítja, hogy magas a munkanélküliségi ráta. Sok a kényszervállalkozó a megyében.

Mi nem pártoskodunk. A KISOSZ olyan érdekképviseleti szervezet, amelynek tagjai közül sokan a különböző pártokhoz tartoznak. Ezért nem tehetjük meg, hogy az egyik, vagy másik irányba húzzunk, hiszen akkor mit szólnának a többiek? Ez megkérdőjelezné az egész tevékenységünket: az emberek ezt mondanák, ez már nem az a szervezet, mint ami korábban volt.”

Petrusnét, a szimpatikus, gyakran mosolygó Erzsikét sokan ismerik és tisztelik a megyében, sőt a megye határain túl is. Évek óta alaposan kiveszi a részét a társadalmi munkából, pontosabban fogalmazva a közéleti munkából. A Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökségének tagja. E kamara létrehozásában mint érdekképviseleti szerv aktívan részt vett. A kamara által tagja az Országos Idegenforgalmi Bizottságnak. Ebben a minőségében is tenni akar megyénk idegenforgalmának fellendüléséért. A javuló idegenforgalomnak a kereskedők is hasznát vehetik.

A Megyei Munkaügyi Tanácsnak is tagja, itt a munkaadói oldalt képviseli. Befolyásolja a munkahelyteremtő beruházások támogatására szánt összeg elosztását, ezzel emberek, családok sorsát alakítja. Segített például abban, hogy Vásárosnaményban létrejöjjön a Marianna Center Étterem, amely harminc embernek teremtett munkát és megélhetést. A megyei Primom Vállalkozásélénkítő Alapítvány pénzügyi bizottságának ő a vezetője. Nagy felelősséggel járó tevékenységével segíti a kisvállalkozásokat. A Megyei Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatnak is tagja. Ez utóbbi helyen ebben a hátrányos régióban élők érdekeit képviseli.

A titkár asszony Nyíregyházán a közgazdasági technikum kereskedelmi tagozatán érettségizett. A nyári gyakorlatát a kereskedelemben töltötte. Gazdag szakmai és emberi tapasztalatokat szerzett a Volánnál, ahol a könyvelést gyakorolta. Mérlegképes könyvelői vizsgát tett, a szakosítón felsőfokú végzettségről szóló oklevelet szerzett. A vendéglátó vállalatnál osztályvezetőként dolgozott, közben okleveles könyvvizsgáló lett, az adótanácsadói vizsgája is megvan. Az akkor még igen jól működő vendéglátó vállalattól jött át dolgozni az érdekképviseleti szervhez, a KISOSZ-hoz.

Férje közgazdász, a fiuk gépészmérnök. Erzsike szabad idejében szívesen süt, főz, a konyhakertjükben tesz-vesz. A családjával szeret utazni − gyakorolja a turizmust.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1996.)