Mátészalka

Így vall magáról dr. Bugya István, a Mátészalkai Területi Kórház Szemészeti Osztályának osztályvezető főorvosa: „Nem csináltam semmi nagy dolgot, végeztem a munkámat, a műtéti napló alapján közel 10 ezer ember látását adtam vissza a 33 év alatt.” Szakmai tisztessége, mélységes humanizmusa és a kollégák körében kivívott elismerése alapján választották meg 2002-ben a Magyar Orvosi Kamara mátészalkai területi szervezete elnökének, négy évre. Mint mondja, még szeretne sokáig dolgozni a betegekért, embertársaiért, mindezt a legmagasabb szakmai és etikai szinten.

Mátészalkán született 1943. szeptember 6-án a háztartásbeli anyuka és az akkor vasúti munkás apuka gyermekeként. Édesapja életútja nagy hatást gyakorolt rá, hisz ő a család 11. gyerekeként rendkívüli szorgalom és akarás árán töltött be egyre magasabb posztokat, és megkapta a vidéken élő, dolgozó vasutas legmagasabb rangját, MÁV-főfelügyelő lett. Nővére tanítóképzőt végzett. Gyerekkoráról félénk, zárkózott kisfiú emlékképét őrzi. Általános iskoláit kitűnő eredménnyel végezte, jelessel érettségizett, azonnal felvették a Debreceni Orvostudományi Egyetemre. Társadalmi ösztöndíj-szerződést kötötte Kocsordhoz, így ott kezdte körzeti orvosként a hivatása gyakorlását. Közben egy vadászbálon megismert egy gyönyörű, csinos, szerény kislányt, akit 1967-ben feleségül vett, és azóta is boldog házasságban élnek. A neje szintén orvos. 1980 decemberétől szintén a területi kórházban dolgozik, jelenleg szemész szakfőorvos.

Kocsordon három évig gyógyította a betegeket a fiatal orvos, amikor szülővárosába, Mátészalkára hívták, szintén körzetbe. Egy év elteltével már felülvizsgáló főorvos a Mátészalkai Rendelőintézetben. 1972-ben épült fel Mátészalkán az I-es kórházi pavilon, benne korszerű szemészeti osztállyal, műtővel. Dr. Dienes Gábor osztályvezető főorvos többszöri kérésének engedve 1972. november elsejétől pályázat útján szemész segédorvos lett. Szakmai karrierjének kibontakozásával a család létszáma is gyarapodott, István 1968. szeptember 30-án (orvos Budapesten), László fiuk 1971. augusztus 16-án (középiskolai tanár, jogász Mátészalkán) született meg. Harmadik fiuk, József, jogász Szegeden.

Bugya főorvos úr úgy emlékszik vissza dr. Dienes Gáborra, mint szókimondó, de rendkívül jó szívű, és még jobb tehetségű szemészorvosra, aki briliánsan operált. Dr. Kettesy Aladár debreceni szemészprofesszor első tanársegéde, a klinikai ranglétra második embere volt, amikor Mátészalkára jött gyógyítani. A szemészet minden csínját-bínját megtanította és az anyagot rendszeresen visszakérdezte! Naponta vizsgázott főorvosa és a betegek előtt. A továbbképzésekre nemcsak elengedte, hanem egyenesen küldte. Főnöke 1979. július 31-én ment nyugdíjba és Bugya doktort bízták meg az osztály vezetésével.

Egy évig megbízott, majd kinevezett osztályvezető főorvos lett. Még szorosabb lett a kapcsolata a Debreceni Klinikával, havonta részt vett a professzori viziteken, műtéteknél asszisztált. Kelet-Magyarországról minden olyan szembeteget beküldtek a klinikára, akit a betegség ritkasága, súlyossága, ismeretlen volta miatt a városi vagy a megyei kórházban nem tudtak ellátni. A városi kórházban ugyanis a műszerezettség, a személyi és a tárgyi feltételek a gyakran előforduló betegségek gyógyítására, műtétére szorítkozik. 1979-ben például a leggyakoribb, a szürke hályog operációját a 30 évvel korábbi gyakorlat szerint végezték. A beteg vastag, 10,5 dioptriás szemüveget kapott, e nélkül csak 1-2 méterre látott volna. Bugya főorvos úr még abban az évben, 1979-ben bevezetett egy modernebb operációs megoldást, ami csökkentette a komplikációkat.

Az igazi ugrást a fejlődésben, 1989-ben tapasztalták meg, amikor operációs mikroszkópot kapott a szemészet, mikrosebészeti felszereléssel. Megkezdődött az elülső, majd a hátsócsarnok lencse beültetése, 1995-től pedig ugyanúgy látják el a szatmári embert, mint a pestit, a bécsit, az amerikait, az úgynevezett phacoemulsificatios műtéti eljárás révén.

Mikrosebészet segítségével operálják a zöld hályogot, a kancsalságot, szemhéji és arcplasztikai műtéteket végeznek. Minden koraszülöttnél elvégzik a szemfenék vizsgálatot. Az óvodába és iskolába menő gyerekek szűrésére is rendszeresen sor kerül. Járóbeteg-rendelésen közel 100 ezer embert, a fekvőbetegosztályon 140 ezret láthatnak el. Legnagyobb gondjuk az orvoshiány, így szinte napi 12–14 órát dolgozik a főorvos úr. Nem véletlenül kapta meg az Egészségügy Kiváló Dolgozója, az Igazgatói Dicséret, a Kórházért Arany fokozat, majd 2003-ban az egészségügyi főtanácsosi címet. Tíz éve tagja, időközben titkára is volt a helyi Rotary Klubnak. Szenvedélyes vadász, négyszer vett részt afrikai vadászszafarin.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 19. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)