Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Csonka Tibor
Vezérigazgató,
Debrecen
Életútjának meghatározó eleme a kézilabda. A sportágon keresztül választott iskolát és pályát, jutott előrébb a ranglétrán, és szerzett magának annyi sikerélményt, ami magabiztossá, célratörővé tette. Ezeket a tulajdonságokat a sportos múltból megmaradt jó értelmű vagánysággal ötvözve vezeti a Debreceni Hőszolgáltató Részvénytársaságot, amely irányításával néhány év alatt az önkormányzat gazdasági társaságainak egyik zászlóshajója lett.
Csonka Tibor 1954. augusztus 29-én született Debrecenben. Bár a család már generációk óta itt él, gyökereivel Erdélyhez kötődik. Anyai ágon csíki származású, amire igencsak büszke. Tudatosságára jellemző, hogy miután a Dienes-szakközépiskolában elkezdett tanulmányait adminisztratív okok miatt a Csokonai-gimnáziumban kellett folytatnia, ő inkább addig küzdött, amíg fel nem vették a Tóth Árpád Gimnáziumba. Ekkor már kézilabdázott, ami jó ajánlólevelet jelentett számára, különösen a gimnázium testnevelőjénél, Kulcsár tanár úrnál, aki szívesen látta a tehetséges kapust az iskola csapatában. Második alkalommal az érettségi megszerzése után szólt bele az életébe a kézilabda, ugyanis akkori csapatának, az NB II-es Építőknek az edzője, Molnár János hívta az Ybl műszaki főiskolára, ahol testnevelőként tanított.
Jóllehet, Csonka Tibor alapvetően humán beállítottságú volt, végül csak megszerette a műszaki pályát. Ez munkahelyválasztásában is szerepet játszott, bár abban is főleg a kézilabdázás befolyásolta, hogy Hajdúszoboszlón a Tigáznál helyezkedett el 1976-ban. Műszaki fejlesztőként kezdte pályafutását, majd egyre magasabb beosztásba került. Sportszerető főnöke, Szalai János, ösztönözte beosztottját, hogy szerezzen gazdaságszervező szakmérnöki másoddiplomát, az elsők között végeztette el vele az OKGT menedzserképző tanfolyamát, egyszóval mindkettőjük karrierjét egyengette. Ahogy ő előrelépett a cégnél, mindig vitte magával Csonka Tibort is, addig, míg vezérigazgató lett, pártfogoltja pedig szervezési osztályvezető. Egy évvel a Tigáztól való távozása előtt, 1989-ben Csonka Tibor letette a középfokú angol nyelvvizsgát is. Ehhez a korszakához tartozik, hogy több alkalommal kapott arany-, illetve ezüstminősítést folyamatszervezői újításaiért. Munkatársaival országos tervpályázatokon értek el helyezést, sőt saját szabadalommal is rendelkeztek.
A következő váltásában már nem a kézilabda játszotta a főszerepet, azt ugyanis ’82-ben abbahagyta. Itt említendő meg, hogy 22 éves korában igazolt a megyei bajnokságban játszó hajdúszoboszlói csapathoz. Hívták a Debreceni Dózsába is harmadik számú kapusnak, de a többiekhez hasonlóan csak a rendőrségen kapott volna munkát, amire nem igazán vágyott. Így a Tigázt és a fürdőváros ambiciózus fiatalokból álló együttesét választotta, mellyel két év alatt az NB I/B-be jutottak, s akkor is ott játszottak, amikor Csonka Tibor befejezte sportpályafutását.
A Tigáznál minden elérhetőt elért, már csak a vezérigazgatói székben nem ült, de oda nem is vágyott, mert patrónusa és kortársa, Szalai János helyére nem pályázott. Inkább új kihívás után nézett, így került 1990-ben a Debreceni Finommechanikai Vállalat élére. Büszke arra, hogy hét pályázó közül a dolgozók őt választották. Bizalmukat azzal hálálta meg, hogy irányításával az addig bizonytalan sorsú, csődhelyzethez közeli cég megerősödött, majd egy osztrák tulajdonos meg is vásárolta. A Radel DEFI Rt.-nek is Csonka Tibor maradt az elnök-igazgatója. Az átalakulás és a tulajdonosváltás sem akadályozta meg abban, hogy ’94-re szinte önjáróvá tegye a légtechnikai berendezésekkel foglalkozó társaságot.
Elfogytak a megoldásra váró feladatok, ment minden simán, így ismét új kihívások után nézett. Az önkormányzatnál dolgozó teniszpartnere hívta fel a figyelmét a szintén ezer sebből vérző debreceni Hőszolgáltatóra. Megpályázta és elnyerte az igazgatói posztot. S munkatársaival újra egy veszteséges, rosszul szervezett vállalatot fejlesztett olajozottan működő, nyereséges céggé. Ebben egy világhírű menedzser, Iacocca útmutatása vezette: minden gazdasági tevékenység három szóba sűríthető: ember, termék, profit. Ebből a legfontosabb az első, mert egy jó csapat nélkül a másik kettő semmit nem ér.
Így már érthető, hogyan lett az eredmények és a dolgozók véleménye alapján 2002-ben az ország harmadik legjobb munkahelye a Hőszolgáltató Rt. S a főnök ennyivel nem éri be: 2008-ig megcélozta a Nemzeti Minőségi Díj, majd az Európai Minőségi Díj elnyerését is. Ugyanez jellemző rá, sportágában, hiszen az általa újjászervezett debreceni kézilabdacsapat, a DKSE elnökeként a harmadik vonalból indulva is a nemzetközi szereplést tűzte ki célul.
A kilencvenes évek közepén kormánytanácsadóként is dolgozó, a munkája mellett egyetemen, főiskolán oktató Csonka Tibor egykori kapustársa húgát vette feleségül 1980-ban. Két év múlva megszületett kislányuk, de 1997-ben elváltak. A magánéletét nem tartja sikertörténetnek, de amúgy elégedett embernek érzi magát.
(Hajdú-Bihari Almanach 3. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)
Hasonló
Dr. Simon József
Herdon István
Dr. Sinóros-Szabó Botond
Jancsó Gyula
Márkó Zoltán és családja
Bulátkó Kornél
Szemán Mihály
Dr. Cs. Tóth János
Dr. habil. Góth László
Dr. Szabó Péter
Kollár István
Aba-Horváth István
Kérdő Zsuzsa
Katona László
Czapp József
Dr. Bölcskei Gusztáv
Petis János
Dr. Orosz János
Lukács Balázs
Földesi Gyuláné
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése