Debrecen

Életútjának meghatározó eleme a kézilabda. A sportágon keresztül választott iskolát és pályát, jutott előrébb a ranglétrán, és szerzett magának annyi sikerélményt, ami magabiztossá, célratörővé tette. Ezeket a tulajdonságokat a sportos múltból megmaradt jó értelmű vagánysággal ötvözve vezeti a Debreceni Hőszolgáltató Részvénytársaságot, amely irányításával néhány év alatt az önkormányzat gazdasági társaságainak egyik zászlóshajója lett.

Csonka Tibor 1954. augusztus 29-én született Debrecenben. Bár a család már generációk óta itt él, gyökereivel Erdélyhez kötődik. Anyai ágon csíki származású, amire igencsak büszke. Tudatosságára jellemző, hogy miután a Dienes-szakközépiskolában elkezdett tanulmányait adminisztratív okok miatt a Csokonai-gimnáziumban kellett folytatnia, ő inkább addig küzdött, amíg fel nem vették a Tóth Árpád Gimnáziumba. Ekkor már kézilabdázott, ami jó ajánlólevelet jelentett számára, különösen a gimnázium testnevelőjénél, Kulcsár tanár úrnál, aki szívesen látta a tehetséges kapust az iskola csapatában. Második alkalommal az érettségi megszerzése után szólt bele az életébe a kézilabda, ugyanis akkori csapatának, az NB II-es Építőknek az edzője, Molnár János hívta az Ybl műszaki főiskolára, ahol testnevelőként tanított.

Jóllehet, Csonka Tibor alapvetően humán beállítottságú volt, végül csak megszerette a műszaki pályát. Ez munkahelyválasztásában is szerepet játszott, bár abban is főleg a kézilabdázás befolyásolta, hogy Hajdúszoboszlón a Tigáznál helyezkedett el 1976-ban. Műszaki fejlesztőként kezdte pályafutását, majd egyre magasabb beosztásba került. Sportszerető főnöke, Szalai János, ösztönözte beosztottját, hogy szerezzen gazdaságszervező szakmérnöki másoddiplomát, az elsők között végeztette el vele az OKGT menedzserképző tanfolyamát, egyszóval mindkettőjük karrierjét egyengette. Ahogy ő előrelépett a cégnél, mindig vitte magával Csonka Tibort is, addig, míg vezérigazgató lett, pártfogoltja pedig szervezési osztályvezető. Egy évvel a Tigáztól való távozása előtt, 1989-ben Csonka Tibor letette a középfokú angol nyelvvizsgát is. Ehhez a korszakához tartozik, hogy több alkalommal kapott arany-, illetve ezüstminősítést folyamatszervezői újításaiért. Munkatársaival országos tervpályázatokon értek el helyezést, sőt saját szabadalommal is rendelkeztek.

A következő váltásában már nem a kézilabda játszotta a főszerepet, azt ugyanis ’82-ben abbahagyta. Itt említendő meg, hogy 22 éves korában igazolt a megyei bajnokságban játszó hajdúszoboszlói csapathoz. Hívták a Debreceni Dózsába is harmadik számú kapusnak, de a többiekhez hasonlóan csak a rendőrségen kapott volna munkát, amire nem igazán vágyott. Így a Tigázt és a fürdőváros ambiciózus fiatalokból álló együttesét választotta, mellyel két év alatt az NB I/B-be jutottak, s akkor is ott játszottak, amikor Csonka Tibor befejezte sportpályafutását.

A Tigáznál minden elérhetőt elért, már csak a vezérigazgatói székben nem ült, de oda nem is vágyott, mert patrónusa és kortársa, Szalai János helyére nem pályázott. Inkább új kihívás után nézett, így került 1990-ben a Debreceni Finommechanikai Vállalat élére. Büszke arra, hogy hét pályázó közül a dolgozók őt választották. Bizalmukat azzal hálálta meg, hogy irányításával az addig bizonytalan sorsú, csődhelyzethez közeli cég megerősödött, majd egy osztrák tulajdonos meg is vásárolta. A Radel DEFI Rt.-nek is Csonka Tibor maradt az elnök-igazgatója. Az átalakulás és a tulajdonosváltás sem akadályozta meg abban, hogy ’94-re szinte önjáróvá tegye a légtechnikai berendezésekkel foglalkozó társaságot.

Elfogytak a megoldásra váró feladatok, ment minden simán, így ismét új kihívások után nézett. Az önkormányzatnál dolgozó teniszpartnere hívta fel a figyelmét a szintén ezer sebből vérző debreceni Hőszolgáltatóra. Megpályázta és elnyerte az igazgatói posztot. S munkatársaival újra egy veszteséges, rosszul szervezett vállalatot fejlesztett olajozottan működő, nyereséges céggé. Ebben egy világhírű menedzser, Iacocca útmutatása vezette: minden gazdasági tevékenység három szóba sűríthető: ember, termék, profit. Ebből a legfontosabb az első, mert egy jó csapat nélkül a másik kettő semmit nem ér.

 Így már érthető, hogyan lett az eredmények és a dolgozók véleménye alapján 2002-ben az ország harmadik legjobb munkahelye a Hőszolgáltató Rt. S a főnök ennyivel nem éri be: 2008-ig megcélozta a Nemzeti Minőségi Díj, majd az Európai Minőségi Díj elnyerését is. Ugyanez jellemző rá, sportágában, hiszen az általa újjászervezett debreceni kézilabdacsapat, a DKSE elnökeként a harmadik vonalból indulva is a nemzetközi szereplést tűzte ki célul.

A kilencvenes évek közepén kormánytanácsadóként is dolgozó, a munkája mellett egyetemen, főiskolán oktató Csonka Tibor egykori kapustársa húgát vette feleségül 1980-ban. Két év múlva megszületett kislányuk, de 1997-ben elváltak. A magánéletét nem tartja sikertörténetnek, de amúgy elégedett embernek érzi magát.

 (Hajdú-Bihari Almanach 3. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)