Nyíregyháza-Nyírszőlős

Ma már igen kevés olyan igazi tanáregyéniséget találni, akit a huszadik század elején nemes egyszerűséggel lámpásnak neveztek az emberek. Akire mindig számíthattak életük nagy, nehéz avagy örömteli pillanataiban. Aki tudásával, a hivatalokban való jártasságával, tisztességével generációk megbecsülését vívta ki. Ezen kevesek egyike Császári János, a Nyíregyháza egyik kertvárosának számító Nyírszőlős iskolájának igazgatója. Ízig-vérig pedagógus, aki legszívesebben ott sem hagyta volna Vadastanyát, ahol a feleségével ketten oktatták, nevelték a gyerekeket az osztatlan osztályokban. Előfordult olyan tanév, amelyikben egyetlen (!) osztályba kellett tömöríteni a hatvanöt–hetven gyereket. Viszont felbecsülhetetlenül szép időszak volt ez az életében, hiszen kezdő tanárként, világmegváltó ifjonti lelkesedéssel látott munkához. Erre az időszakra esett a családalapítása is, a gyermekei szintén a közeli erdőben ismerkedhettek meg a természettel. Császári tanító urat nemhogy befogadta, de vezetőjének ismerte el a tanya, őt kérték, írja meg a végrendeletet helyettük, nem múlt el lakodalom vagy disznóölés nélküle.

Újfehértón született 1944. november 11-én. Édesapja, Császári János, édesanyja, Rácz Margit, egyaránt tejkezelők voltak. Testvére, Margit, a TÁKISZ-nál adminisztrátor. Neje, Szegedi Julianna, matematika-fizika szakos pedagógus, ma a nyíregyházi Benczúr Gyula Általános Iskola igazgatóhelyettese. Két lányuk született, Viktória magyar nyelv és irodalom szakot végzett az ELTÉ-n, a férje, dr. Tomcsik Zoltán, orvos. Dunaharasztiban élnek, és nevelik három pici gyermeküket. Az ikrek, Márton és Eszter, két és félévesek, Zoltán egy éves. Császáriék másik gyermeke, Tamás, autószerelő az Autóklubban, és a jó nevű fúvószenekarban játszik.

Császári János a nyíregyházi Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségizett ’62-ben, majd a felsőfokú tanítóképzőben szerzett oklevelet ’65-ben. Később ezt történelem szakos diplomával egészítette ki. ’64-ben még képesítés nélkül kezdett tanítani Vadastanyán, egészen ’77-ig itt dolgozott.

Amikor felkérték a nyírszőlősi, akkor még tanyai gyerekeket ellátó kollégium nevelőtanári munkakörének betöltésére, nagyon hasonló gondokkal találkozott, mint amit már Vadastanyán megszokott. A tanyai gyerekek felzárkóztatása mellett a tehetségesek gondozása, tudásuk megalapozása lett a legfontosabb feladata. Igen sokan végeztek közülük tanárképző főiskolát, jogi, műszaki, közgazdasági egyetemet, büszkék dr. Sztankó Évára, aki ma már ismert sebészorvos. A nyolcvanas évek elején szakosították a kollégiumokat, és a tanyai gyerekek a Váci Mihály Kollégiumba kerültek, Nyírszőlősön pedig a veszélyeztetett és szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyerekek nyertek elhelyezést. Ez aztán kihívás volt a javából Császári úr számára, hiszen már az is eredménynek számított, ha a nyolcadik osztályt elvégezte mindenki.

Ma is működtetnek kollégiumot, nyolcvan vidékről érkezett gyereknek adnak itt elhelyezést. Az iskolában háromszázhúsz tanulót nevel, oktat a harminchét tagú tantestület. 1999. szeptember elsejétől átmeneti otthont is működtetnek. Ide azok a gyerekek kerülnek, maximum félévre, akiknek a családja váratlan krízishelyzetbe jutott.

Azóta is számos területen játszik kezdeményező szerepet a nyírszőlősi iskola. A romániai menekülteket átmenetileg itt fogadták be, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány elindítása a nevükhöz fűződik. A művésztábor kialakítása, és a Balaton-parti szigligeti tábor indítása is az ő érdemük. Bár nincs tornatermük, a 15000 kötetes könyvtárukra büszkék. Népművészeti szobát rendeztek be a szőnyegszövés, batikolás, korongozás iránt érdeklődő fiataloknak. Napokon belül csatlakoznak az internet világhálóra, pályázat útján Pentium számítógépeket kaptak. Szakköri keretek közt bővíthetik ismereteiket matematikából, franciából, angolból, rádiózásból a gyerekek.

Pedagógiai programjukat úgy állították össze, hogy az egészségügyi, szociális hátránytól függetlenül a gyermekek személyiségének fejlesztése során a maximumot igyekeznek kihozni a tanulókból. Császári János 1977-től itt kollégiumi nevelő, majd 1980-tól igazgatóhelyettes, és 1984-től igazgató. A városi önkormányzat, a nyugdíj közeledtére való tekintettel három évvel meghosszabbította számára a kinevezést.

A közéletben is aktívan részt vesz. Három ciklusban tanácstagként képviselte választói érdekeit a városi tanácsban. Az egykori Hazafias Népfront elnökeként is tevékenykedett.

– Mindig is azt tartottam szem előtt, hogy a környezetemben élő emberek szószólója legyek; ha nekik nincs lehetőségük a maguk ügyeinek ellátására, akkor azt vállaljam fel én – mondja. Iskolaigazgatóként is az a célom, hogy az idejáró gyerekek sikerrel boldoguljanak majd az életben.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 9. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)