Bögre Lajosné

Polgármester,

Tiszatarján

baz_07_200_bogre_lajosne.jpgTiszatarján elnevezése a honfoglaló Tarján törzstől származik, az 1214-es Váradi Regestrumban már megjelenik a község neve Tarián formában. A település, amelynek a XIII. században a Gut-Keled nemzetség a birtokosa, a XV. században mezővárosi rangot kapott. 1596-ban a török – az elmaradt adók miatt – elpusztította, ám a reformáció jóvoltából hamarosan újjáépült, 1605-ben már saját temploma és lelkésze volt. A XIX. század politikus-írója, báró Eötvös József gyakran időzött tarjáni kúriájában, részben itt írta első jelentős regényét, a Karthauzit.

A közel másfél ezer lakosú községben 2006 őszén másodszor választották polgármesterré Bögre Lajosnét, aki egyszerű tiszakeszi család (édesapja a helyi tsz-ben anyagbeszerző volt, ma nyugdíjasként gazdálkodik, édesanyja a háztartást vezette) fiatalabbik gyermekeként 1964. augusztus 24-én született Mezőcsáton. Bátyja, Béla karbantartó üzemmérnök, ma vállalkozóként Tiszakeszin él.

Az általános iskolában a kitűnő tanulók közé számított, különösen a matematikát, a fizikát és a történelmet kedvelte. Mindig „vezéregyéniségnek” számított, a közösségi életből tevékenyen kivette részét. Nyolcadikos korában érte élete egyik meghatározó élménye, egy ötfős csapattal a verseny valamennyi fokát végigjárva, megnyerték az országos elsősegélynyújtó versenyt, amelyről a Kossuth rádió helyszíni közvetítést adott. Középiskolai tanulmányait a Központi Leánykollégium kollégistájaként a Fáy András Közgazdasági Technikumban folytatta, ahol igazgatás szakon végzett.

1982-ben a sikeres érettségi után dolgozni kezdett, két évig Ároktőn tanított képesítés nélküli nevelőként. Innen a Tiszamenti Tsz-be került, a munka mellett képezte magát: 1984-ben Debrecenben felsőfokú munkaügyi szakképesítést szerzett. 1987-ben lett a Tiszakeszi Általános Iskola iskolatitkára, és mivel mindig nagyon szerette a gyerekeket, nagyon jól érezte magát új munkahelyén. A továbbképzésről itt sem feledkezett meg, felsőfokú gyógypedagógiai és logopédiai szakképesítést szerzett. Úgy gondolta, hogy ezen a téren is bizonyítja felkészültségét, ám az élet, a „nagy varázsló” másképp döntött, hiszen 2002-ben Tiszatarján polgármesterévé választották.

Az első évet „tanulóévnek” tekintette, ahol a közigazgatás megismerése volt az elsődleges feladat. Rengeteg energiát fektetett a szennyvízberuházásba, amely rajta kívül álló okok miatt máig nem jött létre. Részt vett egy uniós pályázatíró képzésen, egy kis csapattal uniós pályázati pénzeket igyekeztek szerezni. A „XXI. század iskolája a PHARE-program keretében” volt az első program, amelynek eredményeként 50 milliós projektet valósítottak meg: bővítették az iskolát két tanteremmel, és 15 milliós informatikai eszközbeszerzést bonyolítottak le. Ezután következett 2005-ben az óvoda teljes felújítása, bővítése, akadálymentesítése és infrastrukturális fejlesztése.

Nagy előrelépést jelentett az utak felújítása, amelynek révén 5,2 kilométer út újult meg. Megszervezték a szelektív hulladékgyűjtést, felújították a közvilágítást, az orvosi rendelőt, gyógyszertárat nyitottak, és a „Kistelepülések sportlétesítményeinek felújítása” program keretében aszfaltozott kézilabdapályát hoztak létre. Iskolai tevékenysége idején Pedagógus Szakszervezeti Munkáért elismerést kapott, és ugyancsak megkapta a Regionális Fejlesztési Operatív Program elismerését az óvoda felújításáért.

Bögre Lajosné szerint: „Az eredmények titka mindenekelőtt az emberekkel kialakított jó kapcsolatban keresendő. Emellett természetesen elengedhetetlen a naprakészség, az interneten folyamatosan figyelni kell a pályázati lehetőségeket. Igyekeztem magam körülvenni olyan emberekkel, akik képesek egy projekt során az önkormányzat érdekeit képviselni. A polgármesterség egész embert igényel, és én alapvetően segítőkész, teljes emberként igyekszem megfelelni a feladatnak.”

Tevékenységének alapja a „hátország”, a család. Bögre Lajos állategészségügyi szakmérnökkel, aki ma egy építőipari vállalkozás alkalmazottja, 1987-ben kötött házasságot. Két fiúgyermekük közül Lajos Ádám 1989-ben született, és a Földes Ferenc Gimnázium végzős diákjaként – speciális matematika szakon tanul – minden bizonnyal nagyapai hatásra kertészmérnöknek készül. Az egy évvel fiatalabb Dávid hatosztályos gimnáziumba jár Tiszaújvárosba, ő sokoldalú diákként  „minden bizonnyal a jég hátán is meg fog élni”.

Bögre Lajosné szabad idejében – ami eléggé ritka kincs – férjével együtt szívesen horgászik a Tiszán vagy a Kis-Tiszán. Nem elsősorban a fogás öröme csábítja, hanem a „csendesebb világban” való kikapcsolódás.

Életútjával elégedett, amellyel mindenekelőtt azt szeretné bizonyítani, hogy egyszerű családból is lehet előrelépni, ha van az emberben kellő akarat és kitartás. Bízik abban, hogy képes lesz még a köz javára tevékenykedni.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 7. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)
Szerző: 2018. 01. 17.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló