Tiszadorogma

A mezőgazdaság „sohasem adta könnyen a kenyeret”. Különösen igaz ez Tiszadorogma környékén, ahol a gyenge minőségű földek mellett gyakran a belvíz, a talajvíz vagy az aszály is nehezíti a gazdák munkáját. Így, aki helyt akar állni, annak kifejezetten átgondolt, következetes tevékenységet kell folytatnia, olyat, amilyet immár közel másfél évtizede folytat Lapostyán Barnabás a családi vállalkozás keretében.

Tősgyökeres, mezőgazdasággal foglalkozó (már a nagyapja is „földből élt”) tiszadorogmai szülők (sajnos mindketten viszonylag fiatalon távoztak az élők sorából) legidősebb gyermekeként született 1962. június 17-én Mezőcsáton.

Húga, Erzsike a tiszadorogmai polgármesteri hivatalban dolgozik, Tibor öccse ugyancsak a mezőgazdaságban  „serénykedik”, míg a legkisebb Andrea Mezőcsáton a gimnáziumban tanít.

Gyermekkorát a Tisza-parti településen töltötte, ahol a gátoldalon fociztak, a Tiszára jártak fürödni, csónakázni. Alsó tagozatos általános iskolai tanulmányait Tiszadorogmán, a felső tagozatost Tiszabábolnán végezte, és elsősorban a reál tantárgyakból – matematikából, fizikából – jeleskedett. Igaz, legkedvesebb tanárnője, a magyar–történelem szakos Bakonyi Andrásné, e két tárgyat is megszerettette vele és társaival.

Általános iskolai tanulmányai befejeztével Miskolcra került egy szakmunkásképző intézetbe, majd Tokajban folytatta középfokú tanulmányait, ahol növénytermesztő–gépész szakon végzett.

Friss bizonyítványával az Ároktői Tsz lett első munkahelye, ahol traktorosként kezdett, ám hosszabb időt töltött el a lakatosműhelyben is.

Másfél évtized után, 1994-ben váltott, mezőgazdasági vállalkozó lett. Növénytermesztéssel foglalkozik 78 hektáron: búzát, napraforgót, repcét termel, de két évvel ezelőtt takarmányborsó termesztésével is próbálkozott.

A szántóföldi kultúra mellett 170 hektáron gyepgazdálkodást is folytat, hiszen erre alapozódik az állattenyésztés. Jelenleg 30 növendéküszője van, azt tervezi, hogy a későbbiekben a szaporulatot értékesíteni fogja. Az elmúlt tíz évben folyamatosan képezte magát, előbb növényvédelmi szakmunkás képesítést szerzett, majd aranykalászos gazdatanfolyamon vett részt Pétervásárán.

A környékbeli mezőgazdasági vállalkozók számára létfontosságú az agrárkörnyezet-gazdálkodás, hiszen ebbe a 8–10 aranykoronás gyenge minőségű földeket is be tudták vonni. A gyepterületek nagy része a Natura 2000 programban is benne van, ami a vizes élőhelyek támogatását jelenti. A Bükki Nemzeti Park közelsége, annak felügyelete és szigorú előírásai a nagy mennyiségű ivóvízbázis védelmét is szolgálja. A családi vállalkozás további tervei között szerepel a falusi turizmusba való bekapcsolódás: ezért tart már két lovat is, és nevel két csikót. Reméli, hogy a Leader Program keretében sikerül megvalósítani a pusztai kocsikázást, a falusi turizmust.

A Mezőcsáton működő Gazdakör elnökségi tagja, emellett a Mezőcsáti Kistérségi Egyesület tagja. Ez utóbbi szervezet közreműködésével már második alkalommal rendeztek Mezőgazdasági Termékfesztivált ezúttal Tiszatarjánban (az elsőt Mezőcsáton tartották), a következő helyszín pedig Tiszadorogma lesz. 2002-től az önkormányzati képviselő-testület tagja, 2006-tól társadalmi tevékenységben az alpolgármesteri tisztséget is betölti.

„Alpolgármesterként elsősorban Tiszadorogma fejlődését, szebbé tételét igyekszem szolgálni – mondja Lapostyán Barnabás. – Munkámhoz szükség van jó emberismeretre, kapcsolatteremtő képességre és szervezőkészségre. Az emberek elvárják tőlünk, hogy segítsünk rajtuk, működjünk közre problémáik megoldásában. Egy ilyen kistelepülésen csak akkor lehet eredményes az ember tevékenysége, ha mindenkivel sikerül megtalálni a közös hangot.”

1981-ben kötött házasságot Móré Valériával, aki korábban a varrodában dolgozott, ám az első perctől kezdve részt vesz a családi vállalkozás tevékenységében. Fiuk, Barnabás 1985-ben született, Pétervásárán szerzett mezőgazdasági gépésztechnikusi szakképesítést, jelenleg a Gyöngyösi Főiskola negyedéves hallgatója, környezetgazdálkodási agrármérnöknek készül.

Szabad idejének jelentős részét most a két csikóval való foglalkozás veszi el: az egyik egy lipicai, a másik pedig egy sodrott (hidegvérű és melegvérű szülők keveréke). Évente legalább egyszer igyekeznek közös családi kirándulást szervezni, legtöbbször a Balaton partján, de hazánk más tájait is szeretnék minél jobban megismerni.

Eddigi életútjával, amelyben fontos szerepet játszik a kiegyensúlyozott családi háttér, elégedett, hiszen elérte azt, amit egy ilyen kis településen lehet: élvezi az itteniek bizalmát és elismerését.

A családi gazdaságot szeretné a jelenlegi szinten működtetni, és reméli, hogy amikor majd nyugdíjba vonul, az irányítást szakmailag felkészült és ambiciózus fiának adhatja át.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 8. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2009.)