Darnó

A falu gondnokának lenni nemes és hálás feladat, s talán az egyik legszükségesebb munka azokon a településeken, ahol a lakosság jelentékeny része hatvan év feletti, s ahonnan hiányoznak az alapvető intézmények. A százharminc lelkes Darnó egyike megyénk a fent említett paraméterekkel rendelkező falvainak. Körjegyzőséget alkot a szomszédos Jánkmajtissal és Kisnaménnyal, s a települések nagyságát, lélekszámát alapul véve teljesen természetes, hogy az oktatási intézmények éppúgy, mint az orvosi vagy az állatorvosi rendelő, a gyógyszertár Jánkmajtison található.

Darnón az életritmus kicsit lassabb, nyugodtabb a megszokottnál, de a falu működik. Az iskolások és óvodások nap mint nap eljutnak az intézményekbe, a betegek a háziorvoshoz, vagy ha szükséges, a kórházba s a gyógyszerek kiváltása sem okoz gondot, még ha nincs is patika a falucskában. Bíró Miklós falugondnok ugyanis foglalkozásának nevéhez hűen gondoskodik a falu minden lakójáról.

A falugondnoki szolgálatot ezerkilencszázkilencvenötben hozta létre az önkormányzat állami támogatás segítségével. Szakács József polgármester és munkatársai felismerték, hogy a szakminisztérium által támogatott státus kialakításának van létjogosultsága a településen. Az idő igazolta a döntés helyességét. A darnóiaknak nagy segítséget jelent a falugondnoki szolgálat működtetése. Előnyeit a lakosság minden rétege élvezi.

A szolgálat kialakításával egy időben egy kisbuszt is sikerült vásárolni, amely még hatékonyabbá teszi a munkát, azonban nem volt egyszerű dolog a gondnok személyének kiválasztása sem, hisz a feladat elvégzése egész embert kíván, sőt életformává válik. Jellegéből adódóan a munka nem fejeződik be a tényleges feladatok elvégzésével. Sokan a falugondnokkal – mint a legrendszeresebb látogatójukkal – osztják meg problémáikat. Megoldást nem feltétlenül várnak, de jó valakivel megosztani a gondokat. Az empatikus képesség tehát éppúgy elvárás volt az állás meghirdetésekor, mint a fizikai alkalmasság. Darnó vezető testülete a lakosság véleményét kikérve úgy döntött, Bíró Miklósra, a falu szülöttjére bízza a felelősségteljes munkát. Őt ismerhetik meg a következő sorok segítségével. Ezerkilencszázhetvenegy október 10-én született Darnón, itt nevelkedett, az általános iskolát a szomszédos Jánkmajtison végezte.

– A gyermekkorom éveire nagyon szívesen emlékszem vissza. Igazán felhőtlen, nagyon boldog esztendők voltak. Édesanyám, Kozma Adél, és édesapám, Bíró Miklós, mindent megtettek azért, hogy a nővérem Emese, aki most büntetőbíróként dolgozik, és én semmiben ne szenvedjünk hiányt, s a szülőházban elsajátítsuk az alapvető emberi értékeket – emlékszik vissza a közeli gyermekkorra a falugondnok. – Az általános iskola befejezése után a megélhetést biztosító szakma megszerzésére törekedtem, így folytattam tanulmányaimat a fehérgyarmati Móricz Zsigmond Szakmunkásképző Iskolában, ahol autószerelő szakon végeztem.

A sikeres szakmunkásvizsga után azonban úgy döntött, mégsem marad szakmájában. Ezerkilencszázkilencven márciusában Fehérgyarmaton, a Start Rehabilitációs Vállalatnál kezdett dolgozni, majd két évvel később Túrricsén folytatta a munkát, ugyanennél a vállalatnál. Amikor a darnói önkormányzat meghirdette a falugondnoki állást Bíró Miklós is jelentkezett.

– Úgy éreztem, képes vagyok az elvárások teljesítésére. Szeretek az emberekkel beszélgetni, segíteni a napi kis gondok vagy egyéb problémák megoldásában – indokolja korábbi döntését.

A falugondnok személyéről a legilletékesebbek, azaz a lakosság döntött szavazás útján.

– Jól esett az emberek bizalma, s napi munkám során arra törekszem, hogy ne okozzak csalódást az embereknek. A feladatom igen sokrétű. Én szállítom az óvodásokat közös fenntartású, de Jánkmajtison található intézménybe, a betegeket az orvoshoz, de feladatom a gyógyszerkiváltás, a segélyek eljuttatása a lakosokhoz, valamint segítek hivatalos és egyéb ügyeik intézésében. Különösen az idősebb, egyedülálló embereknek van ez utóbbira nagy igényük. Gyakran elbeszélgetünk a napi dolgokról, amit láthatóan annyira igényelnek, mint a konkrét segítséget. S a papíron lefektetett munkakör a valóságban kicsit kibővül. Ottjártamkor például Fehérgyarmatról érkezett haza, egy beteg kisfiút kellett sürgősen kórházba szállítania.

Bíró Miklós tehát ilyen módon segíti szülőfaluja lakosságát, s reméli, még sokáig hozzájárulhat a darnóiak kényelmesebb életéhez.

Munkájához családja biztosítja a nyugodt, békés hátteret. Feleséget Fehérgyarmatról választott Molnár Éva személyében, akivel ezerkilencszázkilencvenötben házasodtak össze. Két gyermekük született: Boglárka ezerkilencszázkilencvenhat novemberében, Panna 2001 nyarán. Munkája elvégzése mellett nagyon fontosnak tartja, hogy maradjon idő családjára is. Szabadidejét legszívesebben velük és barátai társaságában tölti.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 13. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)