Baktalórántháza

Karácsonyi gyerek vagyok – kezdte történetét a maga tréfás, de mégis komoly egyéniségével az egykori aktív kézilabdázó. Valóban, 1950. karácsony viliáján született Nyírgelsén. Ezután még kétszer látogatta meg szüleit a gólya, Mária húga és János öccse születésekor. Apja BM-dolgozó volt, anyja boltvezető, már nyugdíjas. Hároméves korában Nagykállóba kerültek, majd az első osztályt Nyírbátorban, a 7–8. osztályt Baktalórántházán végezte. 1969-ben a helyi gimnáziumban érettségizett. Hálával gondol Fodor Lajos és Kádár Kornél tanáraira, kik megszerettették vele a sportot, egyengették útjait, pályaválasztását. Gábornak életformájává vált a sport: szigorú napirend, edzések, edzőtáborok. Hosszú ideig csapata a megye kézilabda-élvonalában játszott.

A nyíregyházi tanárképző főiskola földrajz–testnevelés szakán tanult tovább. Az utolsó évet, 1972-t magántanulóként végezte. A baktalórántházi szakmunkásképző intézetbe került tanítani. Szintén 1972-ben házasságot kötött Lénárt Évával, kivel gyermekkoruk óta ismerték egymást. Igazi, tiszta diákszerelem volt az övék, hűségesen kitartottak egymás mellett. Éva is a helyi gimnáziumban érettségizett, ugyanitt iskolatitkár. 2001-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szakoktatói oklevelet szerzett, gépírást tanít. Gábor 1973 júniusában megszerezte a tanári diplomát, s még ez év augusztusában megszületett lányuk, Gabriella. 1976-ban lehetősége adódott a gimnáziumban tanítani. 1980-ban a szegedi József Attila Tudományegyetem földrajz szakán középiskolai tanári oklevelet szerzett.

Gábor és Éva aktív részesei voltak az évtizedek során, a két középiskolában végbemenő változásoknak, hiszen ez volt az első – s később a fúzió létrejöttével – eddigi egyetlen munkahelyük. Nem hagyták cserben iskolájukat, együtt örültek a sikereknek, segítették az igazgatónő, Gerő Lászlóné munkáját. 1990-ben az Iskolafejlesztési Alapítvány támogatásával utazás és turizmus fakultációt indítottak, mely tantárgynak oktatója lett. ’95-ben összevonták a két középfokú intézményt, Vay Ádám Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium lett a neve. Ugyanebben az évben indult be a közbiztonsági, majd később a határrendészeti fakultáció. Mindkettő a mai igényekhez való igazodást célozta meg. Mint az is, nagyobb hangsúlyt fektessenek az idegen nyelvek (angol, német, olasz, francia, ukrán) tanítására. A számítástechnika oktatása komoly gépparkkal rendelkezik. Képeznek itt gazdaasszonyokat is, grazi mintára. „Nagy dolog, hogy ezek a lányok a háztartási tudnivalók mellett elsajátítják a gasztronómia fogásait is. Tudnak megjelenni, reprezentálni. Ha csak családanyaként veszik hasznát, már megérte” – mondta Gábor, aki 2003 áprilisától az egykori alma mater megbízott igazgatója lett. Elsődleges feladata tájékozódni, jól átlátni a helyzetet.

A széleskörű feladatok ellátása – szakképzés, átképzés, tangazdaság – nagy odafigyelést kíván. A szakképzés napjainkban országos igény. Ezt látszik biztosítani a szakma B és D komponensének pályázata. Ehhez sok új eszközt igényelnek, s reméli kapnak is. Óriási fejlesztést kell végrehajtani a gazdaasszonyképzés terén is. Igény van a méhész, az ezüst- és aranykalászos gazdaképzésére is. Számtalan pályázatban vettek részt, melyek döntő része nyert. Az iskola ahol csak tudja, képviselteti magát, így kiállításokon, gazdanapokon. Szántó-, arató versenyeket rendeznek.

Részt vesznek önvédelmi napokon. Szeretnék beindítani ismét az Utazás&Turizmus fakultációt, valamint a gépírás fakultációt, melynek végén OKJ-s gépíró-szövegszerkesztő bizonyítványt szerezhetnek a tanulók. A felnőttképzéshez szükséges akkreditációs pályázat elbírálás alatt van. 2004-től nulladik évfolyamot szeretnének indítani.

Az idegen nyelvek anyanyelvi környezetben való gyakorlására jó lehetőséget teremtenek a külföldi kapcsolatok. Van osztrák, német, lengyel, szlovák, francia, ukrán kötődés. A jövőben az oktatás mellett nagyobb hangsúlyt kap a nevelés.

Gábor ezerkilencszázkilencvennégytől, harmadik ciklusban önkormányzati képviselő, a kulturális és oktatási bizottság elnöke.

Számos más elfoglaltsága miatt a kevés szabadidejében barkácsol, kertészkedik. A hétvégeket a családdal, unokáival tölti. Ők jelentik számára a kikapcsolódást, a felüdülést. Lányuk, ki a nyíregyházi ÉVISZ-ben angoltanár, két gyerekkel büszkélkedhet. Sára öt-, Balázs pedig kétéves.

Eddigi életútjáról a következőket vallja: „Voltak időszakok, amikor a véletlenek irányították sorsomat, de ha újra kellene kezdeni, ugyanezt az utat választanám, de még ennek sincs vége” – mondja befejezésül.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 15. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)