Négy napig folyt a főzés

Ahogy egyik adag elkészült, máris készítették oda a másikat. Szerencsére egyik sem kapott oda

Ágnes asszony csípőre tett kézzel állt meg Péter előtt.

Péter megszeppenve egyenesedett fel a favágásból, miközben azon töprengett, hogy mikor tehetett már megint rossz fát a tűzre.

Fiam, holnap szilvaíz főzés. Hagyd abba minden dolgodat, s ásd meg a katlant.

Na ne, újra én? Mért nem szól Pistának?

Mert te már jól érted magad. Elég sokat gyakoroltad.

Éppen ez az, más is megtanulhatná.

Pistáék nekem segítenek szilvát szedni, este pedig pattogtatni. A szomszédokkal együtt.

Jól van, megásom. De a kavarót nem lesz időm összetákolni.

Én megcsinálom! kiáltott át a szomszédból a mindig szemfüles Viktor. Csak egy véka szilvát kérek érte.

Ágnes asszony a kerítés felé fordult.

Aztán tudod hogyan kell?

Persze, már legalább tizenötöt készítettem. Csak előbb megnézném az üstöt.

Öt vedres rézüst.

A formáját nézném meg, Ágnes asszony! Mert ha nem tudná, minden üsthöz másféle kavaró dukál, hacsak nem ikertestvérek.

Gyere át! Ha jól dolgozol, megkapod a szilvát.

Viktor, serény fiatalember lévén, általában nem úgy közlekedett, mint a normális emberek, hát egy pillanat alatt ott is termett, mert simán átugrotta a kerítést.

Már itt is vagyok! vigyorodott el.

Péter kissé morcosan fogott a katlan megásásához. Nagy munka, s minden évben rásózzák. Először egy mély lyukat kell ásni, amibe az üst, s alája a tűz is elfér, meg egy kürtő a füst kivezetéséhez. Aztán kell még egy lépcsős levezető árok, hogy a tüzet meg lehessen rakni. Rámegy a délutánja.

Viktor megméricskélte az üstöt, majd fütyörészve visszaszökkent a saját portájára. Nyomban nekilátott a munkának.

Mit fabrikálsz, báttya? szaladt oda a kis Vince.

Én bizony szilvaízkavarót. Tudod, ezt nagyon pontosan kell  megbütykölni, mert másképp odaég az íz, s aztán hat asszony sem tudja majd levakarni az üstről. De ha jól dolgozom, akkor egy öregasszony is könnyedén kezelheti.

Miért vannak rajta bevágások?

Ebbe félkör alakú fadarabok kerülnek, amelyek az üst fenekét követik.

Nem lesz túl nehéz?

Nem, mert cövekekre lesz erősítve.

Vince nem értette. Csak csóválta a fejét, de este, amikor ő is átment a szilvapattogtatásra, megnézhette az egész szerkezetet.

Akkorra már Péter végzett a katlannal, s mind a szilvával dolgoztak, Rebi mama meséit hallgatva. Éjfél felé bomlott fel a társaság.

Másnap elkezdődött a szilvaíz főzés. Hol Rebi mama, hol Ágnes asszony kavargatta, a kis lócán üldögélve a katlan mellett, hol pedig a fiatalabb asszonyok váltották fel őket. Este a gyerekek a katlan lépcsőin játsztak, miközben Rebi mama kotyót osztogatott egy-egy tányérkában. A mesék meg, persze, ismét előkerültek.

Négy napig folyt a főzés. Ahogy egyik adag elkészült, máris készítették oda a másikat. Szerencsére egyik sem kapott oda. Ötödik nap Ágnes asszony átkiáltott a szomszédba:

Viktor!

Viktor vidáman közeledett.

Na, meg van elégedve, Ágnes?

Annyira meg, hogy nem egy, hanem két véka szilvát adok. S csak szólok, hogy lenne egy kis javítanivaló a pálinkafőzőn is.

Még egy véka szilva? kacagta el magát Viktor.

Áll az alku! S aztán lehet, hogy azt is megduplázom.

Szerző: 2020. 09. 20.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló