– Én pisilek, te pisilsz…

Orosz órán román ige magyarul ragozva Dali tanár elvtársnak

A hatvanas évek közepe felé, hiába tombolt a kommunizmus, a gyerekek még szívesen jártak iskolába. Legalábbis nagy részük. Délutánra nem volt annyi leckéjük, hogy csak estére végezzenek vele, s bőven jutott idő játszani, a barátokkal találkozni meg a szüleiknek segíteni. Mert bizony arra is szükség volt. 

A nagyobbacska falusi gyerekeknek jócskán kijutott a munkából: kapáltak, szénát gyűjtöttek, répát egyeztek vagy éppen kukoricát szedtek. Ezt természetesnek tartották, s a munkában is találtak valami szórakoztatót. Főleg, ha sokan dolgoztak együtt.

De az iskolában sem unatkoztak. Minden osztályban akadt egy-egy tréfamester, akik azt sem bánták, ha az ő rovásukra nevetnek társaik.

Így járt Feri is. Pont orosz órán. Jópofáskodni akart, mikor Dali tanár a pisát (írni) igét szerette volna elragoztatni vele, s mivel ez a szó románul annyit tesz, mint pisilés, hát rákezdte, természetesen magyarul:

– Én pisilek, te pisilsz…

– Elég! – kiáltott rá a tanár, akit nemhiába hívtak Dalinak, igazán daliás termetű fiatalember volt. Szigorúan nézett Ferire, majd a katedrához sétált.

– Ülj le, hármas.

Feri kuncogó társaira pillantott, s megállapította, hogy megérte a hármas, mert mindenki remekül szórakozott.

Lelkiismeretfurdalás nélkül bandukolt haza, bekapta az ebédet, s már iramodott is az átellenben lévő, hatalmas fűzfa alá játszani. Sajnos, nem a legjobb időpontban. Dali tanár éppen akkor karikázott hazafelé a biciklijén, s észrevette a surranó Ferit.

– Ferkó! Állj meg! – szólt utána, mire Feri megszeppenve engedelmeskedett. Négyszemközt bizony nem mert bohóckodni.

– Itt laktok?

– Igen, tanár elvtárs.

Aztán apád itthon van?

– Igen, de készül a mezőre.

Nem baj, rövid leszek.

– Feri leforrázottan vezette be a tanárt a házba.

– Édesapám! Dali tanár keresi!

Samu bácsi, a Feri apja, meglepődve jött előre a pajtából.

Feri gyorsan elhúzta a csíkot otthonról. A fűzfa alól figyelte a további fejleményeket. Sokat nem látott, csak azt, hogy az apja néhányszor térült-fordult a kancsóval. Dali  úgy estefelé távozott.

Másnap Feri ismét felelt. Ugyanabból az igéből. De most már rendesen.

– Gyere ide! – hívta ki a katedrához Dali.

A hármas átalakult. Baloldalt került mellé még egy fordított hármas, s a kettő együtt pontosan nyolcat mutatott.

Hát így lett a hármasból nyolcas. Ilyen egyszerűen.

Írta:
László-Fábián Júlia

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése