Laji fiákeren ment Vásárhelyre malacot venni

Még a pipáját is elővette, s fitymálólag pillantott a gyalogosokra

Ettek-e már valaha zserbó-palacsintát? Mit mondjak: istenien finom! A vékony palacsintákat szilvaízzel kenik meg, arra  egy adag darált dió és cukor kerül, aztán feltekerik, mint a rétest. Mindenképpen érdemes kipróbálni.

Éliza néni is ilyet készített, abból a különleges okból kifolyólag, hogy három szép leányához két legény érkezett vizitába. S mivelhogy nem szeretett volna a fiatalok mellett lábatlankodni, hát csak sütögette egyre-másra a palacsintákat.

Ez nagyon tetszett a legényeknek, főleg Lajinak. Ügyes kis palacsinták voltak, ő meg eléggé éhes, hát minden palacsintát egy falatnak tekintett. A barátja, Józsi, eléggé szégyellte, hogy Laji ilyen illetlenül viselkedik, ezért, mihelyt a leányok nem figyeltek oda, intett neki, hogy legalább két falásból nyakalja a palacsintákat, ne egyből. Egyáltalán nem járt sikerrel. Laji homlokegyenest ellenkezően értelmezte a jeleket: most már kettesével falta a palacsintákat.

Na, de ez is lejárt, aztán Laji valahogy megházasodott. Takaros kis házban laktak a Nyárádmentén, gazdálkodni próbáltak. Egy napon Lajinak eszébe jutott, hogy ő biza vesz egy malacot. Nem sokat teketóriázott, felkapta az átalvetőt, és elindult Vásárhelyre. Marosvásárhelyre, ami potom tizenhét kilométerre volt tőlük. Kicsit elfáradt, mire begyalogolt, ezért megállt pihenni.

Egy fiákeres észrevette, s megszólította:

– Jó napot, hová megy?

– Én a vásárba, fiam.

– Az még kicsit odébb van, lenn a nagyréten. De ha akarja, szívesen elviszem!

– Már mért ne akarnám?

Úgy pattant fel a kocsira, mint egy akrobata, aztán meg úgy ült ott, mint egy kiskirály. Még a pipáját is elővette, s fitymálólag pillantott a gyalogosokra:

– Íme, én, Pécsi Lajos, fiákeren utazom, nem mint ti!

Megérkeztek. Laji illedelmesen megköszönte a fuvart, s indult.

– Nem felejtett el valamit? – kiáltott utána a kocsis.

– Nem én.

– Aztán fizetni ki fog?

– Hát azt gondoltam, hogy jószántából hozott el.

– Azt bizony elég rosszul gondolta.

Eléggé vakargatta a feje búbját Laji, de nem volt mese, le kellett pengetnie a viteldíj árát. Miután fizetett, alig maradt valamicske pénze.

– Na, a malacnak annyi. De nem megyek haza üres kézt, veszek magamnak egy nadrágszíjat.

Kiválasztott egyet, amelyik jó tartósnak mutatkozott, s azzal szépen hazabandukolt. A felesége fölöslegesen szidta, nem tudta meg nem történtté tenni az esetet.

Este Laji szépen rárakosgatta egy székre a ruháit, a nadrágszíjat meg legfelül, mint valami kincset. Boldogan szenderült álomba, s amikor már elkezdett szépeket álmodni, valami zaj hirtelen felébresztette. Hiába nézett jobbra-balra, semmit sem látott, egészen addig, míg le nem pillantott a földre. Még a szívverése is megállt egy pillanatra ijedtében. 

Jól oldalba bökte a feleségét:

– Ilona, gyújtsd meg a lámpát – suttogta. – Kígyó van a házban!

Azzal felugrott, felkapta a szekercét az ágy mellől – hogy miért volt ott, fogalmam sincs-, s miszlikbe aprította a szerencsétlen kígyót. Mire Ilona a lámpát meggyújtotta, már legalább harminc darabra szabdalva hevert a földön – a nadrágszíj. Mikor meglátta mit tett, Laji mérgében fogta a szekercét, s kihajította az ablakon.

Írta:
László-Fábián Júlia

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése