Laji fiákeren ment Vásárhelyre malacot venni

Még a pipáját is elővette, s fitymálólag pillantott a gyalogosokra

Ettek-e már valaha zserbó-palacsintát? Mit mondjak: istenien finom! A vékony palacsintákat szilvaízzel kenik meg, arra  egy adag darált dió és cukor kerül, aztán feltekerik, mint a rétest. Mindenképpen érdemes kipróbálni.

Éliza néni is ilyet készített, abból a különleges okból kifolyólag, hogy három szép leányához két legény érkezett vizitába. S mivelhogy nem szeretett volna a fiatalok mellett lábatlankodni, hát csak sütögette egyre-másra a palacsintákat.

Ez nagyon tetszett a legényeknek, főleg Lajinak. Ügyes kis palacsinták voltak, ő meg eléggé éhes, hát minden palacsintát egy falatnak tekintett. A barátja, Józsi, eléggé szégyellte, hogy Laji ilyen illetlenül viselkedik, ezért, mihelyt a leányok nem figyeltek oda, intett neki, hogy legalább két falásból nyakalja a palacsintákat, ne egyből. Egyáltalán nem járt sikerrel. Laji homlokegyenest ellenkezően értelmezte a jeleket: most már kettesével falta a palacsintákat.

Na, de ez is lejárt, aztán Laji valahogy megházasodott. Takaros kis házban laktak a Nyárádmentén, gazdálkodni próbáltak. Egy napon Lajinak eszébe jutott, hogy ő biza vesz egy malacot. Nem sokat teketóriázott, felkapta az átalvetőt, és elindult Vásárhelyre. Marosvásárhelyre, ami potom tizenhét kilométerre volt tőlük. Kicsit elfáradt, mire begyalogolt, ezért megállt pihenni.

Egy fiákeres észrevette, s megszólította:

– Jó napot, hová megy?

– Én a vásárba, fiam.

– Az még kicsit odébb van, lenn a nagyréten. De ha akarja, szívesen elviszem!

– Már mért ne akarnám?

Úgy pattant fel a kocsira, mint egy akrobata, aztán meg úgy ült ott, mint egy kiskirály. Még a pipáját is elővette, s fitymálólag pillantott a gyalogosokra:

– Íme, én, Pécsi Lajos, fiákeren utazom, nem mint ti!

Megérkeztek. Laji illedelmesen megköszönte a fuvart, s indult.

– Nem felejtett el valamit? – kiáltott utána a kocsis.

– Nem én.

– Aztán fizetni ki fog?

– Hát azt gondoltam, hogy jószántából hozott el.

– Azt bizony elég rosszul gondolta.

Eléggé vakargatta a feje búbját Laji, de nem volt mese, le kellett pengetnie a viteldíj árát. Miután fizetett, alig maradt valamicske pénze.

– Na, a malacnak annyi. De nem megyek haza üres kézt, veszek magamnak egy nadrágszíjat.

Kiválasztott egyet, amelyik jó tartósnak mutatkozott, s azzal szépen hazabandukolt. A felesége fölöslegesen szidta, nem tudta meg nem történtté tenni az esetet.

Este Laji szépen rárakosgatta egy székre a ruháit, a nadrágszíjat meg legfelül, mint valami kincset. Boldogan szenderült álomba, s amikor már elkezdett szépeket álmodni, valami zaj hirtelen felébresztette. Hiába nézett jobbra-balra, semmit sem látott, egészen addig, míg le nem pillantott a földre. Még a szívverése is megállt egy pillanatra ijedtében. 

Jól oldalba bökte a feleségét:

– Ilona, gyújtsd meg a lámpát – suttogta. – Kígyó van a házban!

Azzal felugrott, felkapta a szekercét az ágy mellől – hogy miért volt ott, fogalmam sincs-, s miszlikbe aprította a szerencsétlen kígyót. Mire Ilona a lámpát meggyújtotta, már legalább harminc darabra szabdalva hevert a földön – a nadrágszíj. Mikor meglátta mit tett, Laji mérgében fogta a szekercét, s kihajította az ablakon.

Írta:
László-Fábián Júlia

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése