Szántóverseny egy szép leány kezéért

Van nekem tíz hold földem a dűlőben, s holnap hajnalban nekilátunk. Te keletről, én nyugatról

Somosd mindig virágzó falu volt. Most is az. Talán az elhíresült mondás is segített egy kicsit ebben: “Tömött, mint a somosdi tojás.” Ez pedig onnan ered, hogy a somosdi ember elment a vásárba, tojást árulni. A vevők kicsinyelték a tojásait, de ő kivágta magát: Kicsi, kicsi, de tömött! Attól kezdve jól megjegyezték maguknak a falu nevét az emberek.

Hát történt egyszer, még a negyvenes évek elején, hogy a görgényi és a somosdi legény ugyanannak a leánynak udvarolt. A leány ezt még elviselte, de a két legény nemigen. Méregették ugyan egymást, eléggé mérgesen, azonban tettlegességre nem került sor. Egyiküknek sem érte meg, hogy betört fejjel végezze, amikor nem tudhatták, melyik pillanatban sorozzák be őket.

Egy szombat este aztán egymásba botlottak a kocsmában. A somosdi legény vésztjóslóan közeledett a görgényi felé.

– Hallod-e, komám, ideje lenne arról a leányról lemondani. Somosdi lány somosdi legényt fog választani, semmi esetre sem megy idegen faluba.

– Mi az, hogy idegen faluba? Sze Görgény csak egy fuvintásnyira van innen. Meg fogom mutatni, hogy azért is elviszem! – pattogott a görgényi legény.

A somosdi legény összevonta a szemöldökét.

– Figyelj ide. Legyen másképp. Versenyezzünk.

– Versenyezzünk? – nézett nagyot a görgényi.

– Igen. Méghozzá szántásban.

– Abban ugyan senki le nem győz!

– Azt még meglátjuk.

– Aztán hogy gondoltad ezt a versenyt?

– Én úgy, hogy van nekem tíz hold földem a dűlőben, s holnap hajnalban nekilátunk felszántani. Te keletről, én nyugatról. Amelyikünk többet szánt fel délig, azé lesz a lány.

– Benne vagyok!

Kezet fogtak, aztán hátat fordítottak egymásnak. Mindkettő ment a maga dolgára.

De a görgényi legénynek úgy forgott az esze kereke, mint a motolla. Azt hiszi ez a nyámnyila somosdi, hogy kifog rajtam. De megmutatom én neki! Amíg hazafelé tartott a szántóföldeken keresztül, ki is találta a megoldást. Hazament, ruhát cserélt, befogta az ökröket a járomba, s indult. Le sem fekszem, reggelig hatalmas előnyöm lesz. Na, most lássalak, te somosdi! Jókorákat kuncogott magában, s nekifogott szántani.Pirkadatra már két holdnyi terület lett megmunkálva.

A faluban  harangozni kezdtek reggelre, de a somosdi legény még nem jelentkezett.

– Ejnye, talán elfelejtette volna a fogadást? Vagy netán elaludt? – töprengett magában a görgényi legény, mégis serényen dolgozott tovább. A nap már az erdő felett somolygott, mikor csendőrök jelentek meg a poros úton.

– Mit keres kend itt? Nem tudja, hogy vasárnap tilos dolgozni?

A legény a homlokára csapott. Bizony, ez abban a röpke időszakban történt, amikor ünnepnapokon csak délelőtt tíz óráig szabadott dolgozni, azt is csak házépítő kaláka esetén.

A csendőrök jól megbírságolták a görgényi legényt, akinek végleg elment a kedve a somosdi leánytól, de még a házasulástól is.

A somosdi legény meg vígan fütyörészve vitte táncba még aznap este a kedvesét.

Írta:
László-Fábián Júlia

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése