Gyönyörű, huszonhárom éves lánya az ágyon feküdt

Sára napján született, Sárának hívták, Sára napján ment férjhez, és Sára napján halt meg

Nem bírta elengedni a kezét, csak szorította folyamatosan.  Az ágy másik oldalán Jóska állt, lehajtott fejjel. Ferike a földön ülve gőgicsélt. 

– Istenem, Istenem.

Semmi más nem tudott megfogalmazódni a fejében, csak ez a szó. És mindig egymás  után kétszer. Mintha két istenhez szólna. Gyönyörű, huszonhárom éves lánya az ágyon feküdt. Arca nyugodt, fájdalommentes volt. Már nem lélegzett. Sára napján született, Sárának hívták, Sára napján ment férjhez, és Sára napján halt meg. Micsoda egy fintora a sorsnak! Mintha nem ért volna rá máskor. Vagy  hatvan-hetven év múlva. Vagy legalább miután a gyerekek felnőnek.

– A gyermekek! – ugrott fel  ijedten. 

A valóság kirángatta  fájdalmából. Ferikét felkapta a földről, s Jóskához fordult.

– Hol van kicsi Jóska?

Az nem tudott válaszolni. Ujjasával megtörülte  szemeit, sarkon fordult, s kiment. Jula összekulcsolta lánya vékony ujjait, homlokon csókolta,  betakarta.

– Istenem, Istenem.

Ferike megragadta a keszkenője végét, s hosszas magyarázásba kezdett :

– Mámámámám, mámámá, te, te,hó,hó,hó.

– Aranyos  bogaram, milyen jó, hogy te még nem érted, mi történt – vonta magához unokáját. Gyere, keressük meg kicsi Jóskát.

A másik nagymamánál volt, a ház túlsó felében. 

– Mi lesz most, Jula?

– Valami lesz! Én Ferikét elviszem, Jóskára nem hagyhatjuk, amilyen állapotban van.

– Akkor kicsi Jóska maradjon nálam.

– Nem bánom. Már semmit sem bánok.

Könnyei  patakokként csordogáltak végig az arcán. Ekkor Ferike tizenegy hónapos, Jóska két éves volt. Egyiket az egyik nagymama, a másikat a másik vette maga mellé. Sokáig azt sem tudták, hogy testvérek, pedig úgy hasonlítottak egymásra, mint két tojás. Többször is együtt játszottak az utcán, mire kiderült az igazság.

Ferike volt a szerencsésebb. Habár vér szerinti nagyapja már meghalt, a nagymamája élettársa, Péter, fiaként szerette. Iskolába járatta, tanítgatta. Az életre nevelte.

Jóskára kemény évek vártak. Három évvel azután, hogy  édesanyját elveszítette, kitört a második világháború. Az apját besorozták katonának, ő a nagyszülőkkel maradt. Nemsokára meghalt a nagyapja, 44-ben a nagyanyja is. Tízévesen teljesen magára  maradt. Még azt sem tudhatta, mi van az apjával. Segítő szándékkal egy rokon elvitte magához – az egyetlen tinójával együtt, de túl sok volt az éhes száj a családban, hát elküldte szolgálni. A pajtában aludt, a tehenek mellett. Talán ő volt az egyetlen, aki  mindig arra várt, hogy minél több trágya legyen az istállóban, mert az tartott egy kis meleget. Két évig élt ilyen embertelen körülmények között, aztán végre megjött az apja a hadifogságból. Hazatérhetett! Újrarendezték az életüket. Az idősebb Jóska megházasodott, Jóska kapott egy anyát meg egy lánytestvért. Ezt a lányt vette feleségül később a magát Ferivé kinövő Ferike, néhány évvel a Jóska testvérének az esküvője után.

Jula mindig csöndesen figyelte az eseményeket. Lánya elvesztése megviselte, de részese lehetett felnőtt unokái boldogságának, örülhetett a dédunokáknak. De az Isten szót továbbra is csak párosan tudta kimondani:

– Istenem, Istenem.

Írta:
László-Fábián Júlia

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése