Boldog volt, aki hozzáért a labdához

Hosszú ideig folyt a játék. Aztán felbukkant egy asszony a parton. Gyorgyé! Hazamegyünk!

Az egész egy hatalmas, színes labdával kezdődött. Feredőgyógyon. A legferedettebb medence kellős közepén. Egy kisfiú hajigálta csak úgy, felfelé a labdáját, ami véletlenül egy korlát mellett pihenő férfi fejére esett. Az nem haragudt meg, de tévedésből másnak passzolta, aki ugyancsak figyelmetlen lévén, egy copfos kislánynak dobta oda a labdát.
A kislány visszaadta a gazdájának, és olyan kérlelően nézett rá, hogy a fiúcska, aki szintén társaságra vágyott, elkezdett vele játszani. A labda jobbra-balra repült a levegőben a két gyerek között, mígnem egy másik kislánynál kötött ki. Mosolyogva néztek rá, ő is nevetett, s jókorát csapott a labdára.

– Akarsz játszani? – kérdezte a kisfiú, akiről kiderült, hogy Gyorgyénak hívják, miután az apukája rákiáltott. A második kislánynak azonnal fülig ért a szája, s rábólintott. Két kisebb gyerek is csatlakozott, s már jó kis köröcske alakult ki a medence közepén.
Ekkor avatkozott be a játékba a szél. Elterelte a labdát a kitervezett útvonalakról, s más-más fürdőző elé pottyantotta. A labda hívogatóan pihent meg az emberek előtt, akik általában tele voltak jóindulattal, szívesen vegyültek a gyerekekkel,s azonnal vették a lapot. Nem beszélve arról, hogy a játszadozók apukái, anyukái is jelen voltak, s mindenáron be akartak segíteni csemetéiknek.
A kör egyre nőtt. A medence szélén ülingélő szoknyás, kötényes, fejkendős néni már a fejét csóválta. Nem értette, mi ütött itt az emberekbe. Hát illik ez? De mikor az ölébe hullt a labda, készségesen továbbadta. Kacagva, boldogan, hogy ő is részese a játéknak. Az úszkáló, nagykalapos, szigorú öregasszony sem hagyta cserben a társaságot, igaz, kisebb ajakbigyesztéssel, de ő is sózott egyet a labdára. A kövér bácsi pedig a partról dobta be, halkan kuncogva magában.
A medence hirtelen játszótérré alakult át. Kicsik és nagyok, vörösek és rákvörösek, idén és nemidén barnultak, mindenféle nemzet képviselői önfeledten játsztak.
– Hájdé! – hallatszott, meg ilyesmik, hogy:
– Passzold!
– To me!
– Ja, ja!
Meg olyasmik is , amiket egyáltalán nem értettem.
Előbújt a gyerek mindenkiből. Eltűntek a korlátok, a határok, a szabályok. Boldog volt, aki hozzáért a labdához, még boldogabb, akinek a karjaiba hullt. Nagybajszú férfiak, csinos szőke nők ugrottak a labda után, az meg csak szállt, repült egyik embertől a másikig. Nem bánta, hová esik, nem válogatta a partnereit. Mindenkinek örömet szerzett.
Hosszú ideig folyt a játék. Aztán felbukkant egy asszony a parton.
– Gyorgyé! Hazamegyünk!
Gyorgyé bánatosan fordult a labda után, a fürdőzők meg szomorúan Gyorgyé után. A játéknak vége lett. A medence lassan ürülni kezdett.
„Végét vetik a zenének, s hazamennek a legények.”

Írta:
László-Fábián Júlia

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése